„Meggyőződésem, hogy ennek a tevékenységnek Magyarországon több halálos áldozata is lehet” – félelmetes új módszerrel lopnak az internetes csalók

Újabb elképesztő módszerrel lopnak a kiberbűnözők. Bóna István egyetemi tanár, feleségével sok-sok milliós megtakarított pénzüket gyerekeiknek szerették volna adni. Egy áprilisi napon azonban néhány óra alatt mindent elloptak tőlük a csalók. Ez a módszer elméletben hasonlít az unokázáshoz, amikor idős embereket azzal vernek át, hogy az unokájukkal baj történt, azonnal pénzt kell utalniuk, hogy segíthessenek rajta. 

Vásárlás közben felhívtak telefonon, bejelentkezett egy társaság, hogy támadás érte a bankszámlámat. Addig csűrték, csavarták a dolgokat, amíg valahogy megszerezték a hozzáférést a céges bankszámlához. Nem akarom megmondani, de egy fájdalmasan nagy összeget elutaltak egy bizonyos bankszámlára. És még tovább hitegettek minket, szóval nyilvánvaló cél volt az, hogy az utolsó fillérig mindent leszedjenek tőlünk 

– mesélte az átvert férfi.

A csalók Istvánékkal letöltettek egy alkalmazást a telefonjukra, és közben folyamatosan fárasztották, stresszelték őket.

Többen voltak, adogatták egymásnak a dolgot, volt, hgy egy biztonsági ember jelentkezett be, és ugyanaz a név szerepelt a bank honlapján. Arra vettek rá engem, hogy én lépjek be a bankszámlámba, és egy olyan applikációt töltettek le velem, amin keresztül ők ráláttak mindenre. Na most hát az én koromban az ember nem számítógépes guru 

– mesélte Bóna István megtörten.

Így könnyedén elutalták Istvánék pénzét saját maguknak. Mire rájöttek, hogy mi is történt, már késő volt. István az eset után kórházba került és a hatalmas összeg azóta sem lett meg. A férfit nagyon megviselték a történtek. 

Nem is csak a veszteség, mert az anyagi veszteség a kisebbik. Hanem az a végtelen megaláztatás, hogy az embert így becsapták, benyomultak a magánszférájába. Meg az, hogy elképzeléseink voltak ezzel a pénzzel, és az mind ugrott. Nekem szent meggyőződésem, hogy ennek a tevékenységnek Magyarországon több halálos áldozata is lehet

 – mondta a szerencsétlenül járt férfi.

István az utalás után a rendőrségre ment, ahol megpróbáltak azonnal intézkedni, de már késő volt. A család hónapok óta várja, hátha lesz valamilyen előrelépés az ügyükben.

„A pénzt, amit egy bankszámlára elutaltak, már reggel nyitáskor felvették. Én pontosan tudom, hogy ki az, aki ezt az összeget felvette. Ehhez képest a rendőrség nem nagyon bíztatott, hogy valami is vissza fog kerülni” – panaszkodott a férfi. 

Balogh Turul kiberbiztonsági szakértő szerint így zajlik a legújabb átverés:

Felhívnak egy ismeretlen számról, és azt állítják, hogy a bank biztonsági szolgálatától hívnak fel minket. Eljátsszák a biztonságba vetett bizalmat, és azt kérik, hogy adjuk meg a bankkártyának az adatait, mert valami gyanús pénzügyi művelet folyik a háttérben. És ilyenkor maga az áldozat szolgáltatja ki az adatait, édesanyja nevét, lakcímét, a cvc azonosítót, a bankkártya kétlépcsős hitelesítési számsorát, amivel a csalók a háttérben a tranzakciót jóvá tudják hagyni. 

A szakértő szerint a legaljasabb módszer az, amikor egy kártékony alkalmazást töltetnek le az áldozattal, ami alvó ügynökként lappang a számítógépükön, és akár hónapok során ott van a háttérben. Mivel nincs kártékony kód elleni védelmünk, semmi nem veszi észre, ha felmegyek egy adott pénzintézet honlapjára, akkor ez a kártékony kód bekapcsolja magát.

Gál Kristóf rendőrségi szóvivő és Balogh Turul kiberbiztonsági szakértő is hangsúlyozzák, ilyen esetekben először mindig a számlavezető banknak kell jelezni, mi történt, mert ők tudnak a leggyorsabban segíteni, utána kell a rendőrségen bejelentést tenni.

A rendőrségi szóvivő szerint se korosztály, se nemek, se iskolázottság szerint nem lehet meghatározni azt a csoportok, akik inkább ki vannak téve az ilyen típusú bűncselekményeknek. 

Gál Kristóf szerint a másik nagy probléma, hogy „nem tanultuk meg, nem tanítottak meg minket, de a technikai eszközök fejlődése miatt nem is volt lehetőségünk megtanulni, hogy az online térben hogyan vigyázzunk az adatainkra, vagy mondjuk a pénzünkre”. 

Hogy milyen szabályok vonatkoznak a nagy összegek utalására, azt a Fókusz riportere megkérdezte attól a banktól, ahol Istvánék számlája is van. Azt a választ kapták, hogy semmilyen megerősítést kívánó email vagy telefonhívás nem szükséges tőlük, akármekkora összeget is utalunk át. Sőt, ha visszavonjuk az átutalást, akkor a kedvezményezettnek, vagyis akinek utaltuk, hozzá kell járulnia szintén.

Hogy Istvánék visszakapják-e valaha a pénzüket, nem lehet tudni, még úgy sem, hogy pontosan ismert, hogy ki, mikor és hol vette fel az összeget.