Százmilliókat fektettek karórákba a gazdagok, és rengeteget buktak rajta

Az elmúlt közel másfél évtizedben az órás hobbi minden tekintetben látható méretűre duzzadt. Persze még nagyon messze jár a sneakerek, a műtárgyak, a festmények vagy a kütyük világától, de a fejlődés látható és mérhető. Azok a közösségek, amik 2010 előtt kis blogokon vitatták meg egymás között, hogy 50-60 éves órák milyen számlapvariációkkal, mutatószettekkel kerültek boltokba anno, ma már nagy magazinokká váltak és százmillió dolláros üzleteket, együttműködéseket bonyolítanak le a legnagyobb márkákkal.

Az órás magazinok, tartalomgyártók, influenszerek felemelkedése azért fontos részlet, mert nagyban megkönnyítették azoknak a dolgát, akik kedvet kaptak az órás hobbihoz. Ha valaki 2010 előtt bele akarta ásni magát a témába, annak „régi internet” kinézetű, csúnya blogokon, száraz vagy sokszor hiányos, véleményes bejegyzéseken kellett átverekednie magát, míg hozzá nem jutott megfelelő mennyiségű és minőségű információhoz. Ma már temérdek cikkel, videóval és útmutatóval fogják az új órások kezét, akiknek nincs más dolguk, mint okulni, tanulni, tartalmat fogyasztani, na meg vásárolni.

Önmagában az, hogy elkezdtek megjelenni blogok, magazinok és egyéb tartalmak még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az órás hobbi valóságos iparággá nője ki magát. Órákat korábban is hordtak az emberek, a gazdagok drágábbakat, az átlagemberek pedig olcsóbbakat. Egy nagy márka mindig is státuszszimbólumnak számított, az elérhető árú órák iránt pedig mindig is nagy volt a kereslet. Összességében az látszik, hogy az elmúlt nagyjából két évtized alatt megnőtt azoknak a száma, akik ilyen-olyan okból elkezdtek karórákkal foglalkozni.

Sokakat az órák történelmi jelentősége, vagy éppen a viselőjük története fogott meg, akadnak olyanok, akiket maga a technika, a technológia érdekel, és persze rengetegen érkeztek a pénz szagára is, de erre majd később visszatérünk.

Az egyre nagyobb elérésre szert tévő, több műfajban is alkotó órás média, az évről-évre szenzációs, fiókokban feledett, vagy nagy nehezen, föld alól előkerített gyűjtő darabokkal jelentkező aukciósházak és a végtelen pénzzel, valamint hatással bíró celebek szoros együttműködése röpítette odáig a karórás szcénát, hogy a mainstreamben is megjelent az óra, mint befektetési forma. Jó példa erre az RTL-hez visszatérő Majka, aki egy interjúban arról beszélt, hogy aranyba és karórákba fektette a pénzét arra az esetre, ha „menni kéne a híd túloldalára”.

Az életben fel kell készülni minden eshetőségre, én például órákba fektettem sokat, amiket beteszek egy kis zsákba, aztán viszem. Hiszen mit kezdjek azokkal a lakásokkal, amiket itt vettem Pesten? Azokat hova viszem?

– mondta Majka Kadarkai Endrének, aki lényegében összefoglalta azt, hogy milyen praktikus szempontjai voltak annak, hogy sokan órákba kezdtek fektetni. Ferenczi Balázs, a világ legnagyobb online órás piacterének, Chrono24-nek a tartalomstratégiai -és közösségi médiás vezetője is hasonlóan fogalmaz: szerinte a karórák kicsi, nagy értékű, könnyen mozgatható vagyontárgyak, amelyekben viszonylag sok pénzt lehet biztonságos módon tartani.

Azért csak viszonylag, mert ne feledjük, hogy azokból az órákból, amikről Majka beszél, rendes esetben úgy lesz ismét pénz, hogy a piac az éppen aktuális körülmények között felveszi azokat. Magyarul, lesz, aki megveszi az órákat, méghozzá az értékükön. Az órapiac helyzete az elmúlt 5-10 évben sok változáson esett át. Általános érvényű, minden márka, minden modelljére megfeleltethető séma, örökérvényű igazság nem nagyon létezik, vagyis de, úgy hívják, hogy Rolex.

Az órapiac királya

A Hans Wildorf és Alfred Davis által Londonban alapított brand sokkal jelentősebben befolyásolja a karórás piacot, mint ahogyan azt elsőre gondolná az ember. Ferenczi Balázs elmondása a szerint Chrono24-en szereplő összes, több mint félmillió hirdetés közel ötödét csak Rolex karórák teszik ki. A piactér nyilvános statisztikáján látszik, hogy a Rolex-eladások és az átlagos piaci folyamatok görbéje nagyon hasonlít.

Az ábrákon látott értékek azt mutatják, hogy hány adásvétel köttetett az elmúlt öt évben a piactéren. Hogy pontosan mi az a kiugrás és minek köszönhető az utána következő meredek visszaesés, arra hamarosan kitérünk, de most térjünk vissza kicsit a Rolexekhez. A Rolex ugyanis nem csak egy óramárka, hanem az óramárka, a világ talán legismertebb brandje, olyan státuszszimbólum, ami valamennyi társadalmi rétegnek mond valamit. Az ő esetükben a piaci ár és a listaár (vagyis a boltban fizetendő összeg) teljesen irreális módon aránylik egymáshoz. A legtöbb Rolex-modellre igaz, hogy miután kilépünk vele a butikból, rögtön profittal tudjuk eladni a piacon.

Ez azért van, mert a márkánál titkos várólisták vannak a legnépszerűbb darabokra, amikhez így nem juthat bárki hozzá, hiába van az illetőnek pénze.

A várólistán előkelő helyre kerülni úgy lehet, ha az egyénnek már van előtörténete a butikban, magyarán vásárolt már onnan több órát, esetleg ékszereket. A Rolex a várólisták létezését egyébként soha nem ismerte el, az azokról szóló híreket nem kommentálta. Arról sok pletyka keringett, hogy a márka szándékosan, mondhatni kitervelten pumpálta-e fel ilyen módon a saját óráik iránti keresletet, de ennek némileg ellentmond, hogy a másodlagos piacon eladott modellekből ők nem látnak közvetlen hasznot. Ezeket a szürkepiaci mozgásokat próbálják becsatornázni Certified Pre-Owned programmal, aminek keretében használt, vintage darabokat hitelesítenek és árulnak.

A Rolex hosszú idő után tavaly végre megszólalt az ügyben, a közleményük szerint új gyárakat létesítenek, hogy ki tudják elégíteni a vásárlói igényeket. Magyarán az évek óta tartó nagy Rolex-válság, aminek nyomán a modellek használtpiaci árai kimentek a plafonon, azért történhetett meg, mert az elmúlt évekhez képest a brand iránt olyan hirtelen nőtt meg az érdeklődés, hogy arra nem voltak felkészülve. Az óragyártás hagyományosan egy lassú, lomha iparág mondjuk a technológiai iparhoz képest, a márkák nem tudják egyik évről a másikra növelni a gyártókapacitásukat. 

Az egyik, ha nem a legnagyobb lökést a Rolex márkanévnek kétségkívül Paul Newman eltűntnek hitt vintage Daytonájának elárverezése jelentette: a fehér, úgynevezett panda számlapos chronograph 2017-ben nem kevesebb, mint 17,75 millió dollárért, tehát majdnem 6 milliárd forintnak megfelelő összegért kelt el a Phillips árverésén.

Nagy volt a hírverés körülötte, tekintve, hogy az óra hosszú évtizedek után került elő. Az órát a legendás, részben magyar származású amerikai színész és autóversenyző a feleségétől, Joanne Woodwardtól kapta. A Daytonák egyébként anno nem voltak kifejezetten népszerű modellek a Rolex katalóguson belül, ma már viszont a márka prémium termékének számítanak. Ez jórészt Paul Newmannak köszönhető, aki a Daytonáját rendszeresen megvillantotta a versenyeken is.

Newman a szóban forgó órát 1984-ben a lánya akkori barátjának, James Coxnak ajándékozta, amikor még úgy álltak a dolgok, hogy ő és Elinor Teresa Newman össze fognak házasodni. A pár végül szakított, de az óra a férfinál maradt, aki mikor megtalálta, rögtön megkereste Nell-t. Az óra hátlapjába Paul Newman felesége belegravíroztatta, hogy

Drive carefully me, ami annyit tesz: vezess óvatosan, én.

Sok ilyen és ehhez hasonló legendás sztori kötődik Rolex karórákhoz, ezeket a történeteket a már említett órás magazinok elkezdték kibontani és a közönség elé tárni. A növekvő érdeklődés és az általa növekvő kereslet, valamint az ezzel egyenes arányosan növekvő órahiány hozta létre azt a piaci környezetet, amit az órások úgy neveznek Rolex-buborék.

Milyen buborék?

A Rolex órák árának elszabadulását kezdjük a legelejétől, vagyis hogy mennyibe kerül egy átlagos, tehát nem arany, hanem acél alapmodell a hivatalos viszonteladónál. A legfrissebb, 2020-ban megjelent Rolex Submariner (ref.: 126610LN) listaára a gyártó honlapja szerint 11 ezer 200 euró vagyis átszámítva közel 4,3 millió forint.

Ezt a modellt jelenleg a Chrono24-en jellemzően japán kereskedőktől nagyjából azonos áron lehet megvásárolni. A különböző extraadók, a vámok és a szállítás miatt ez az összeg magasabb lesz végül, de összességében elmondható, hogy jelenleg ezzel a modellel nem lehet extraprofitot szerezni Nem olyan régen viszont más volt a helyzet. 2022 áprilisában pontosan ugyanennek az órának az átlagos piaci értéke 6,2 millió forint körül mozgott, ami már egy masszív 2 millió forintos nyereséget jelentett, ami rögtön azután életbe is lépett, ahogy az ember kitette a lábát a boltból.

A mostani, a befektetési szándékkal órákat vásárlók számára fájdalmas folyamatot sokan úgy értelmezik, hogy kidurrant a Rolex-buborék, de Ferenczi Balázs szerint nem egészen ez a helyzet.

Az adatokból világosan látszik, hogy a 2022 első harmada óta tapasztalható meredek visszaesést nem a Rolex-buborék kidurranása okozza, hanem a Covid-lufi leeresztése. Ha a koronavírus-járvány kitörése utáni időszak meredek emelkedése és a mostani mélypont közötti periódust kivágnánk a grafikonból, akkor az látszana, hogy a piac nagyon lassan, de egyenletesen növekszik

– mondta Ferenczi Balázs, aki szerint azoknál a márkáknál látható most erőteljes visszaesés, amelyek a covid alatt lőttek ki.

A koronavírus-járvány miatti biztonsági intézkedések és lezárások alatt az emberek nem tudtak utazni, a pénzköltési lehetőségek beszűkültek. Sokan ekkor kezdtek el órákkal foglalkozni és persze vásárolni. Rengetegen menekültek ebbe a hobbiba a lehetőségeikhez mérten. A vakcinák megjelenése és a szabályok lazulása után az emberek kiszabadultak az otthonaikból, újra nyaralásra, autókra, ruhákra és egyéb cikkekre kezdtek költeni. Az árak ennek megfelelően realizálódni kezdtek, ami jó hír azoknak, akik az órák szeretete miatt vásároltak volna, de eddig nem volt rá pénzük, rossz hír viszont azoknak, akik az üzleti lehetőséget keresve fordultak a karórák felé.

A ChronoPulse statisztikái szerint nemcsak a Rolex-eladásoknál zajlottak le ezek a folyamatok, hanem az Omegánál, az Audemars Piguet-nél és a Patek Philippe-nél, vagyis több prémiumgyártónal is.

Legalábbis ami az árak és az eladások számának növekedését illeti. Merthogy a görbe fájdalmas oldala inkább az, amikor az árak (és ezzel egyidejűleg az eladások) nagyjából hasonló ütemben elkezdtek csökkenni.

A holtpont nagyjából egyértelmű: 2022 áprilisától az emberek a pénzüket már nem elsősorban órákra költötték, így azok, akik a görbe tetejéhez közel ugrottak be az üzletbe, jó eséllyel sok pénzt veszítettek a befektetésükön, pláne, ha nem listaáron szerezték be az órákat. Azokért nem kell aggódni, akik még a nagy emelkedés előtt vették az óráikat, pláne, ha valamelyik luxusmárka frekventált modelljéről van szó.

Ahogy arra Ferenczi Balázs is felhívta a figyelmet: ha a covid-járvány miatti áremelkedést nem nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az órák értéke nem csökkent, sőt, lassan növekedett.

Jó példa erre a modern, 2016-tól egészen 2023-ig gyártott Rolex „Panda” Daytona (ref.:116500LN), aminek a listaára 14 ezer 800 euró, vagyis több mint 5,6 millió forintnak megfelelő összeg volt.

A Covid-lufi előtt a piacon 8 millió forint fölötti összegért mentek ezek az órák, a csúcson 17 millió forint fölött is járt, míg most, a piac realizálódása után nagyjából 10 millió forintnál tart, ami még mindig a listáár nagyjából kétszerese.

Teljes más szempontból ugyan, de érdekes a Patek Philippe Nautilus (ref.: 5711) piaci árának alakulása is. Az oligarchák, gyanúsan gazdag pénzemberek gyakori választása tökéletes példa arra, hogyan rántja magával a piaci árat az, ha egy ilyen befektetési behemótnak leállítják gyártását.

Ennek a kék számlapos, integrált szíjas órának a listaára 13,3 millió forint volt, a csúcspontot 2022 augusztusában, majdnem 63 millió forintnál érte el, jelenleg nagyjából 40 millió forintot ér, ami több mint háromszorosa lenne a bolti árnak.

Ezt az órát már nem lehet boltból megvenni, annyi 5711 maradt, amennyi a tulajdonosoknál és a kereskedőknél van. Erre a hírre reagált úgy a piac, hogy egészen elképesztő magasságig emelkedtek az árak és majd csak akkor kezdett el normalizálódni az 5711-esek piaca, amikor a Patek bejelentette az új 5811-es referenciát. Az 5811 lényegében az 5711 helyébe lépett, az egyetlen lényeges különbség az, hogy az új referencia csak fehérarany tokkal és szíjjal jött ki (az előző referencia acél volt).

Ferenczi Balázs szerint összességében elmondható, hogy bár a covid okozta őrület lecsengett, és ez okozott is némi visszaesést, de az egyébként klasszikusan jó befektetésnek számító órák árai nem álltak a földbe, sőt a koronavírus okozta vásárlási őrület előtti szinthez képest továbbra is lassan növekedő tendenciát mutatnak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Rolex-piacot továbbra is érdemes megkülönböztetni a többi brand piacától, mivel a speciális pozíciójuk okán más sémákat követnek az árváltozásaik. 

Nyitókép: Egy platina tokos Rolex Daytona bagett gyémántszettel rakott indexekkel, referencia: 126506. A piaci ára 40 és 50 millió forint között mozog – Fotó: Patrick T. Fallon / Bloomberg via Getty Images