A 168 méteres Kula Belgrade torony sejteti, hogy milyen lesz a budapesti mini-Dubaj

Mint arról az rtl.hu is beszámolt részletesen, 1900 milliárd forintnak megfelelő összegből építene új városnegyedet a Rákosrendező pályaudvar helyén Mohamed Alabbar, arab befektető. A világrekorder Burdzs Kalifa torony építtetője afféle mini-Dubaj létrehozásáról tárgyalt magas rangú magyar kormánytisztviselőkkel. A magyar kormány legalább háromszáz milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésekkel segítené a tervet. A projekt keretében hatalmas iroda- és lakóépületek, luxuslakások épülnének, központi eleme pedig egy 220-240 méter magas felhőkarcoló. Alabbar cége, az Emaar Properties hivatalosan is pályázik a rákosrendezői barnamezős területre, ami egy hatalmas, állami tulajdonú telek, közepén lepusztult vasúti infrastruktúrával.

A beruházásról előterjesztés is készült, amit az október 25-i ülésen tárgyalhatott meg a kormány. Az előterjesztés szerint a beruházásnak egy a magyar állam és az Egyesült Arab Emírségek közötti államközi szerződés alapozna meg. Az építtető cég versenyeztetés nélkül, de piaci áron venné meg a Rákosrendező területének nagy részét, amin egy körülbelül ötmilliárd eurós (átszámolva 1900 milliárd forintos) beruházást hajtana végre. Még a kormány se tudja pontosan, mekkora területről van szó, de nagyjából 69,3 hektárra becsülik. Karácsony Gergely a Hősök tere látképét örökre megváltoztató tervekre úgy reagált: megáll az ész.

Az Én Budapestem hétfői cikke arra hívja fel a figylemet, hogy Mohamed Alabbar már lassan tíz éve építi a szerb fővárosban a budapestihez hasonló léptékű, úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt a Száva folyó partján. A 3 milliárd dollárról indult, ellentmondásos megítélésű belgrádi beruházásnak is van egy központi eleme,

168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt torony.

Aleksandar Vučić még kormányfőjelöltként tárgyalt Mohamed Alabbarral, aki azzal adta el tervét, hogy a hatalmas városfejlesztésnek köszönhetően áramlani fog a külföldi tőke Belgrádba. A belgrádi építkezéshez végül ingyen kapta meg a rozsdaövezeti területet az arab befektető, a tranzakcióval fontos, történelmi jelentőségű épületek is hozzá kerültek. Az infrastruktúra kiépítését és a terület megtisztítását az állam vállalta – csakúgy mint a budapesti mini-Dubaj esetében.

A projekt elkészítésébe nem vonta be a szerb kormány a főváros lakosságát, akik utólag értesültek arról, hogy milyen gigaépítkezés kezdődik városukban. Sőt, a szerb építészszakmát is kihagyták mindenből, a Kula Belgrade tornyot az az amerikai építésziroda tervezte, amelyik a dubaji rekorder felhőkarcolót is.

A Belgrade Waterfront tervei több ponton is ütköztek Belgrád általános városrendezési tervével, amit utólag módosítottak is: feloldották a magassági korlátozásokat, az építési engedélyek kiadását egyszerűsítették és az 50 százalékos kötelező közterületarányt is eltörölték.

Hozzászólna?