A Magyar Tudományos Akadémia bizottsága szerint aggasztó az akkugyárak körüli információhiány

Az akkumulátorok gyártási technológiája számos környezeti és egészségügyi kockázattal terhelt, és sem hazánkban, sem pedig külföldön nem állnak rendelkezésre széles körű és ellenőrizhető adatok a termelés környezeti és egészségügyi hatásairól

– áll a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalásában, amelyet a testület a Magyarországon működő, illetve leendő akkugyárak ügyében tett közzé. Mint írják, az elmúlt hónapokban számos kritika érte a fejlesztések tervezett volumenét és ütemét, valamint azok módját, ami sokakban kétségeket és aggodalmakat ébresztett. A fejlesztéseket nem előzte meg széles körű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés, az érintettek számára nem volt mód kételyeik, ellenérveik kinyilvánítására – sorolják.

Márpedig a bizottság szerint

a köznyugalom és a közbizalom védelme alapvető közérdek.

Emellett a jelenleg is működő üzemek közül több környezeti és egészségügyi problémákat okoz, és akár súlyos szennyezéseket is okozhatnak a jövőben, ezért a testület kiemelten fontosnak tartja a gyárak monitoring- és haváriaterveinek nyilvánosságra hozatalát, azok szakmai és társadalmi ellenőrzésének lehetőségét.

Ilyen horderejű ügyben az üzleti titok nem értelmezhető abszolút módon, az érintettek (beleértve a természeti környezet) szempontjából releváns adatok titkos kezelésének sem jogi, sem társadalmi szempontból nincs helye

– írják.

Különösen aggasztónak tartják az üzemek energia- és vízhasználatának mértékét, különösen mivel erről nem áll rendelkezésre megbízható, egyértelmű információ. Ennek hiánya önmagában is egyik előidézője a társadalomban megfogalmazódott aggodalmaknak. Szintén kérdéses a hulladékkezelés problémája.

A bizottság szerint szükséges nyilvánosságra hozni azokat a számításokat, amelyek alapján a kormány hosszú távon és fenntarthatóan jelentős társadalmi hasznot remél a beruházásoktól. Ezeknek minden járulékos elemre ki kell terjedniük, és kockázatbecslést is tartalmazniuk kell.

A technológia rohamos fejlődése mellett kétséges, hogy célszerű-e egyetlen technológiára alapozni egy ekkora volumenű gazdaságfejlesztési programot, hiszen korántsem egyértelmű, hogy a lítiumion-akkumulátor a jövő útja

– hangsúlyozzák, hozzátéve: az sem biztos, hogy egy-két évtized múlva az elektromos járművek dominálják majd a közlekedést.

Azt is indokoltnak látják, hogy a betelepülő vállalatok vállaljanak jelentős anyagi szerepet a működésükhöz szükséges energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozásában, csak akkor kapjanak működési engedélyt, ha részt vesznek az ellátásukhoz szükséges energiatermelési és szállítási beruházásokban, és nem veszélyeztetik a társadalmi ellátási rendszereket.

A teljes állásfoglalás itt olvasható el.

Nyitókép (archív): MTI/Czeglédi Zsolt