Orbán Viktor rosszul mondja, semmi köze az inflációhoz az ukrán tranzitdíjnak

Nincsen köze a Magyarországon jelenlévő „Európa-bajnok” inflációhoz annak, hogy az ukránok megemelték az orosz gáz tranzitdíját, mondta az rtl.hu-nak Holoda Attila energetikai szakértő. Szerinte amikor Orbán Viktor erről beszélt pénteki rádióinterjújában, vagy nem volt képben, vagy tudatosan akarta félrevezetni a közvéleményt, hogy az ukránok ellen hangoljon, és megmagyarázza a kirívó hazai pénzromlást, amit eddig a háborúra fogott.

A miniszterelnök az interjúban úgy fogalmazott, ellentétes érzések viaskodnak benne, „erőseket gondol”, amikor azt látja, hogy az ukránok megemelték az olajvezeték tranzitdíját. „Mindig is fizettünk ezért, de Kijev ezt megemelte három és félszeres szintre” – mondta, azt is megjegyezve, hogy ez 48 milliárd forintos többletet jelent. Ezt állítása szerint beépítik az árakba a kereskedők, és 0,5 százalékos inflációnöveléssel jár. 

Pletser Tamás, az Erste Market olaj- és gázipari elemzője az RTL Híradónak elmondta, hogy az ukránok valóban 9-ről 21 euróra emelték a tranzitdíjat tonnánként, de ezt nem egyszerre, hanem az elmúlt másfél évben és több lépcsőben. 

Mi a valódi helyzet?

Holoda Attila azt mondta: „az inflációra nem hat a tranzitdíj emelése, ebben biztosak lehetünk. 

Hogy Magyarországon ennek milyen valós hatásai lesznek? Hát van itt egy nagy olajvállalat, az a neve, hogy Mol. Ennek a nyeresége majd csökkeni fog. 

Holoda is emlékeztetett arra, hogy a tranzitdíj nem is most emelkedett először, hanem a múlt évtizedben is volt rá példa. Ekkor senki nem beszélt arról, hogy az emelésnek bármilyen hatása lenne a magyarországi inflációra.

Azzal Pletser is egyetértett, hogy a tranzitdíj emelése kizárólag a Mol költségeit növeli, és a nagy kérdés, hogy ezt képes lesz-e az olajvállalat érvényesíteni a kiskereskedelmi, vagyis a kutakon tapasztalható árakban. 

„Becslésem szerint körülbelül olyan 130 forint lehet legalább 1 liter üzemanyagon az a kis- és nagykereskedelmi haszon, ami átlagosan most a magyar piacon jellemző. Tehát, ha a Molnak megemelkedik 10 forinttal a költsége, akkor ő dönthet úgy, hogy ezt próbálja tovább hárítani az árakban és növelni ezt a haszonkulcsot, vagy próbálhatja azt is csinálni, hogy a haszonkulcsának a kárára nem építi be az árakba” – mondta a szakértő.

Ez egy elenyésző tétel 

– szögezte le a Pletser, aki ismét hangsúlyozta, hogy a tranzitdíj emelése a legnagyobb magyar olajipari cég költségeit emeli csak.

Holoda Attila emlékeztetett: „Az üzemanyagoknak önálló piaci jegyzésük van, ezt hívják bolognai üzemanyagár-jegyzésnek. Külön ára van a dízelnek és a benzinnek, és ha a finomítói kapacitásokban kibocsátott termékek mennyiségében zavar van, akkor természetesen itt is emelkedik az ár.” Ehhez az ársávhoz igazítják az országok az üzemanyagáraikat, ám előtte ráhelyezik a helyi adókat. A magyar üzemanyagárban a jövedéki adó mellett az áfát is. Ez az, ami az inflációt emeli – magyarázta.

Holoda felhívta a figyelmet: a máltai kormány eltörölte az áfát az üzemanyagról, hogy az inflációt fékezze, és több ország, például a lengyelek is tettek hasonló intézkedéseket. A magyar kormány viszont nem.

Orbán Viktor arról is beszélt az interjúban, hogy megfontolják az ársapka bevezetését. Holoda erről úgy vélekedik, hogy rossz gyakorlat volt a kormány részéről, hogy a 2021-ben bevezetett ársapkához közel egy évig nem nyúltak hozzá. Emlékeztetett, hogy a horvát kormány, ami ugyanúgy élt a hatósági ár módszerével, kéthetente figyeli a nemzetközi üzemanyagár-trendeket, és a kőolaj világpiaci árát, majd ehhez alakítja az ársapkát. Holoda szerint „erős csúsztatás az, amit a miniszterelnök ezzel próbál sugallni”.

Miért mondja, ha nem igaz?

Holoda Attila szerint Orbán péntek reggeli bejelentésének ahhoz is köze lehet, hogy a miniszterelnök „megint az ukránok ellen akarja hangolni a közvéleményt”. Hozzátette: „Gondoljunk bele abba, hogy 

amikor a Mol sokkal olcsóbban vette a kőolajat a többi országnál, akkor érdekes módon nem volt nálunk annyival olcsóbb az üzemanyag. A benzin árát nem így képezik, bármennyire is próbálja a miniszterelnök ezt a közvéleménnyel elhitetni.

Holoda szerint a miniszterelnök vagy nem tudja ezt, vagy szándékosan félrevezeti a közvéleményt.

Szerinte Orbán Viktornak „minden olyan érdekében áll, amivel megpróbálja a közvéleményt befolyásolni, mert a közvélemény jelentős részének gőze sincs arról, hogyan képződik az üzemanyag ára”. Hozzátette: a miniszterelnök most hihetőnek tűnő információkat tesz közzé: ha a világpiaci ár emelkedik, akkor mindenki elfogadja, hogy nő a benzin ára. „A miniszterelnök beül a rádióba, és elmond látszólag összefüggő dolgokat, amelyeknek a valóságban viszont semmi közük az árképzéshez. Ezt sokan elhiszik neki, hiszen a miniszterelnök mondta, meg a rádió mondta. Ezzel manipulálja a közvéleményt” – tette hozzá.

Holoda szerint azért próbálhatja Orbán ebbe az inflációt belekeverni, mert máskülönben nem tudná mivel magyarázni az Európában egyedülállóan magas magyar inflációt. „Tehát keresnek egy olyan tételt, amely csak a magyar ellátás esetén jön be. Milyen remek dolog, hogy csak nekünk emelték az ukránok a tranzitdíjat!” – tette hozzá szarkasztikusan, hozzátéve, hogy „ez nagy valószínűséggel nem igaz”.

Nem véletlen a Mol rekordnyeresége

A szakértő elmondta, az EU-n belül csak mi és a szlovákok vásárolunk orosz üzemanyagot – külön engedéllyel –, ebből következően az árnyereség, ami abból adódik, hogy olcsóbb az orosz olaj, „nálunk lecsapódik”. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a Mol rekordnyereséget ért el, és az sem, hogy aki a Mol számára tranzitárakat szab, az ilyenkor megjegyzi, hogy „figyelj, én is akarok részesedni a nyereségből. Miért is ne emelhetném a tranzitdíjat?”.

Holoda Attila hozzátette: „A magyar-ukrán kapcsolatok eléggé mélyponton vannak most is. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy 

amikor problémák vannak az üzemanyag, a nyersolaj vagy a földgáz ellátásával, a külügyminiszter nem Kijevbe szalad el, hogy megpróbálja elsimítani a diplomáciai bonyodalmakat, hanem Moszkvába, tovább hergelve ezzel az ukránokat 

– mondta. Szerinte a tranzitdíj emelése így sem az inflációt, sem a 4113 milliárd forintos költségvetést nem érinti, amelyhez képest a szállítás 48 milliárdos díja aprópénznek számít.

Arról már korábban más vonatkozásban is beszámoltunk, hogy a magyar kormány intézkedéseinek és nyilatkozatainak nyomán az ukránoknak egyre több ellenérzésük van a magyarokkal szemben. Egy februárban készült kutatás azt is kimutatta, hogy az ukránok negyven százaléka amiatt aggódik, hogy Orbán most készíti elő Kárpátalja annektálását.

Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher