Sony rizsfőző, Nokia vécépapír és Samsung zöldség-gyümölcs – 14 nagy múltú világmárka, ami nagyon messziről jutott idáig

Casio – cigarettaszipka

A Casio a japán ipar egyik nemzetközileg legismertebb márkaneve. A cég több mint hetvenéves története során igen széles termékpalettát alakított ki, a számológépektől kezdve a hangszereken át az órákig. A cégalapító Kaszio Tadao első, és rögtön áttörő sikert hozó találmánya azonban nem valamiféle elektronikai termék volt, hanem egy kis, ujjra húzható cigarettaszipka, a jubiva pipa, amit a II. világháború után egy évvel dobott piacra. A filléres cigarettaszipka sikere a háború utáni szegénységben rejlett: a jubiva pipával ugyanis a dohányosok szinte a teljes cigarettát el tudták szívni. A termék olyan keresett volt, hogy gyakorlatilag elhozta a Casio cég máig tartó világsikerét.

Coca-Cola – szörp

A világ legnagyobb üdítőital-gyártója egy ötcentes szörpnek köszönheti elsöprő sikerét. Dr. John Pemberton atlantai gyógyszerész 1886-ban kezdte árulni találmányát, a titkos recept alapján, gyógynövényekből és kokakivonatból készült szörpöt. A szódavízzel készre kevert szörpből az első évben napi átlagban kilenc pohárral tudott eladni, tehát nem volt különösebben keresettnek mondható az újdonság. Pemberton két év múlva meghalt, de még halála előtt eladta a Coca-Cola jogait Asa G. Candler atlantai üzletembernek, aki végül palackozott formában sikerre vitte az üdítőt.

Ford – kvadricikli

Henry Ford első járműve egy négy lóerős, kétsebességes motorral felszerelt, négy biciklikeréken guruló lánchajtásos jármű volt, amit botkormánnyal lehetett irányítani. Ford az autónak csak a legnagyobb jóindulattal nevezhető kvadriciklit dearborni műhelyében építette 1896-ban. A találmányból hét évvel később lett 120 éves autóipari történet: Henry Ford egy felsült próbálkozás után, 1903-ban alapította meg 12 részvényessel a Ford Motor autógyárat Detroitban, és még abban az évben elkezdték gyártani a Ford Model A gépkocsit, amivel a márka sikerét végül megalapozták.

IKEA – seftelés tollakkal

A dizájnbútorokat, lakberendezési kiegészítőket gyártó és gyártató svéd IKEA története 1943 nyaráig nyúlik vissza, igaz, akkor még nem bútorokkal foglalkozott az alapító Ingvar Kamprad. A svéd fiatalember már gyerekkorában gyufákkal seftelt, és eladta a halat, amit fogott. A középiskola után rövid ideig irodistaként dolgozott, majd a katonai szolgálata közben egyre komolyabban kezdett üzleteléssel foglalkozni. Esti kimenőin menedzselte kis kereskedő cégét, ami töltőtollak, karácsonyi üdvözlőkártyák, pénztárcák, órák, öngyújtók és nejlon harisnyák importálásával foglalkozott. Mindezek közül a legjövedelmezőbbnek a töltőtollak bizonyultak. Kamprad rájött, hogy el tudja juttatni a tollakat közvetlenül a gyártótól egy specializált vevőkörig. Újságárusok, órások, írószerboltok, könyvesboltok és vidéki vegyeskereskedések voltak az ügyfelei. Ingvar Kamprad a francia Evergood kizárólagos forgalmazója lett, „egyenesen Párizsból” vevőcsalogató szlogennel, nyomott áron, nagy tételben szállította a tollakat közvetlenül a vevőknek – csak úgy, mint teszi azt manapság az olcsó bútorokkal az IKEA.

Lamborghini – traktor

A sportautóiról világhírű Lamborghini története 1963-ban kezdődött, amikor Ferruccio Lamborghini autótervező mérnök saját autógyárat alapított, hogy versenyre keljen a Ferrarival. A márkanév azonban ekkor már létezett, ugyanis Ferruccio Lamborghini 1948-ban indította be Centóban a Lamborghini Trattori gyárat, ami mezőgazdasági gépek tervezésével és gyártásával szerzett máig tartó hírnevet. Az olasz traktorgyár első sorozatgyártott terméke 1951-ben gördült le a szalagról: a Lamborghini L 33 traktort a motor kivételével teljes egészében a centói gyárban rakták össze. Manapság egy-egy ilyen Lamborghini csillagászati összegekért cserél gazdát aukciókon.

LEGO – fajátékok

A műanyag építőjátékaival világsikert arató dán LEGO története egyszerű, de kiváló minőséget képviselő fajátékokkal indult. A karrierjét ácsként kezdő Ole Kirk Kristiansen a gazdasági világválság idején kezdett jól eladható, fából készült termékek tervezésével és gyártásával foglalkozni. Családi segítséggel alapított cége 1932-ben állt elő az első terméksorral: autók, buszok, traktorok, hajók, repülők, vonatok kerültek ki a kis billundi gyárból. A cég neve három évvel később jött: a LEG GODT (kb.: jól játszani) dán szavak összeolvasztásával alakult ki a világ legértékesebb játékmárkája. 

LG – „Lucky” arckrém

1947-ben alapította meg Koo In-hwoi szöuli üzletember a Lucky Chemical vegyipari céget, ami gyártani kezdte (az akkor még egységes) Korea első kozmetikai termékét, a Lucky Cream arcbalzsamot. Az ázsiai országban gyorsan nagy népszerűségre tett szert a drága, de jó minőségű arckrém, a vevők egy jelentős része azonban nem volt elégedett a csomagolással: a tégely fedele nem zárt rendesen. A gyártó ekkor külön kutató-fejlesztő programot indított a piacképesebb megoldás megtalálása érdekében, így fordult a Lucky Chemical a műanyagok felé. A kezdeményezésből 1952-ben egy busani műanyaggyár, majd 1958-ban a Goldstar elektronikai gyár nőtt ki, a Lucky+Goldstar=LG brand pedig napjainkban az egyik legismertebb dél-koreai központú, multinacionális brand, ami több mint 80 országban van jelen tévéivel, okostelefonjaival és egyéb háztartási, kozmetikai, szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, telekommunikációs termékeivel.

Nintendo – Hanafuda kártya 

A világ egyik legnagyobb konzol- és videojátékgyártója egyben a legrégebbi is. A NES, SNES, N64, Game Boy, DS, Wii, Switch asztali és hordozható játékgépek japán gyártója több mint száz évvel ezelőtt, 1889-ben lépett piacra Kiotóban. A Nintendo Koppai cég alapítója, Jamaucsi Fuszadzsiró egy kézzel készített virágos kártyajáték árusításával kezdte, és a Hanafuda olyan sikeres volt, hogy a kereslet kielégítésére egyre több alkalmazottat kellett felvennie, majd a játékkártya-portfólióját is bővíteni tudta másféle kárytákkal, köztük franciakártyával is. A cég hosszú évtizedekig működött csaknem változatlan profillal, majd az 1970-es években lovagolta meg az elektronikai és játékipar új fejlesztéseit, és tért át a videojátékok, játékkonzolok fejlesztésére és gyártására – ennek eredményeképp a Sony (Playstation) és a Microsoft (X-Box) mellett máig a Nintendo a legismertebb és legkedveltebb márkanév a gamerek közt.

Nokia – vécépapír

Aki idáig eljutott a cikkben, már bizonyára nem lepődik meg rajta, hogy a mobiltelefonjairól elhíresült finn Nokia története jóval régebbre nyúlik vissza, mint amióta velünk van az elpusztíthatatlan 3310-es és megannyi társa. A Nokia cég elődje a dél-finnországi Nokia várostól nem messze, 1865-ben létrehozott fafeldolgozó, papírgyártó üzem volt, széles termékskálával. A lakossági szükségletek kielégítésére toalettpapírt is gyártottak, ami a XX. század közepéig megmaradt a Nokia portfóliójának egyik sarokköveként. A XX. század elején a megnövekedett kereslet miatt a termelés bővítésére volt szükség, amihez a vízenergia hasznosítására, az elektromos áram minél hatékonyabb termelésére hajtottak végre fejlesztéseket. Az egyre terjeszkedő cég a gumiiparba és a híradástechnikai iparba is beszállt, ez utóbbi vált mostanra a legismertebb finn márka fő profiljává.

Opel – varrógép

Az egyik legnagyobb európai autógyártó céget 1862-ben alapította Adam Opel, a németországi Rüsselsheimben, egy tehénistállóban. A cég kezdetben varrógépeket gyártott, az alább látható lábbal hajtós példány volt a cég legelső modellje. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1886-ban újított profilt az Opel, akkor dobták piacra első közlekedési eszközüket, egy velocipéd biciklit. Az alapító 1895-ben bekövetkezett haláláig az Opel volt a kontinens piacvezető bicikli- és varrógépgyártója. A céget Adam Opel családtagjai – felesége és fiai – vitték tovább. 1899-ben belevágtak az autógyártásba, a Daimler, Benz és Peugeot mellé behozva az Opel nevet az alakulóban lévő európai autópiacra.

Samsung – élelmiszer-kereskedés

Az okostelefonok piacán jelenleg egyik legnagyobb névnek számító Samsung 1938-ban kezdett működni Taeguban – Három Csillag élelmiszer-kereskedés néven. A cégalapító Lee Byung-Chull egyebek mellett zöldséggel, gyümölccsel, hallal, tésztával és más alapvető árucikkekkel kezdett kereskedni, a város környéki termelőktől vásárolva fel termékeiket, amiket előbb Koreában terített, majd később kínai városokba is exportált.  A koreai háború után Lee textilekkel kezdett foglalkozni, majd szövőgyárat alapított, mindezzel megalapozva a későbbi sikert: a Samsung a 60-as években már az elektronikai iparban kezdett terjeszkedni, kezdetben tévéket és híradástechnikai termékeket, majd telekommunikációs eszközöket gyártva. 

Sharp – töltőceruza

A Sharp szintén Japán egyik legismertebb elektronikai márkája, ami több mint százéves múltra tekint vissza. A multinacionális óriáscég, ami napjainkban laptopokat, konyhai gépeket, nyomtatókat, projektorokat, légkondikat, pénztárgépeket, számológépeket, CMOS és CCD szenzorokat, napelemeket gyárt, 1915-ben egy igazán praktikus írószerrel kezdte működését. A cégalapító Hajakava Tokudzsi a Hayakawa mechanikus ceruza kifejlesztésével és piaci sikerével alapozta meg cége jövőjét. A precíziós, öntöltő íróeszköz továbbfejlesztett, tűhegyes ólombetéttel ellátott verziója az Ever-Ready Sharp (kb.: Mindig Mindenhol Tűhegyes) ceruza néven került forgalomba, és később a cég neve is innen egyszerűsödött Sharpra.

Sony – elektromos rizsfőző

A Sony az a japán multinacionális márka, amit senkinek nem kell bemutatni. A szórakoztatóiparban az egyik legnagyobb névnek számító céget a II. világháború után alapította Ibuka Maszaru és Morita Akio. A világhírű, rengeteg forradalmi terméket kifejlesztő elektronikai cég indulása nem volt zökkenőmentes. A háborúból vesztesként kikerülő Japánban nehéz volt új céget alapítani, új termékekkel piacra lépni. Ibuka műhelye egy romos tokiói áruház harmadik emeletén kezdett működni, és a cégalapító első ötlete a mindennapi élet megkönnyítését szolgálta: egy meglehetősen primitív elektromos rizsfőzőt kezdtek gyártani. Az alumínium vízforralóval felszerelt fedeles fa vödör volt a Sony első sorozatgyártott terméke, és az igazat megvallva elég nagy bukás lett a vége. A szerkezet megbízhatatlan volt, vagy túlfőtt, vagy nyers maradt benne a rizs. A kudarc azonban nem szegte Ibuka Maszaru és Morita Akio kedvét, a két japán mérnök cége pár évtizeden belül a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb technológiai vállalatává nőtte ki magát.

Toyota – automata szövőgép

A fentiek után már senki nem lepődik meg, hogy az egyik leghíresebb japán autógyártó első nagy sikerű terméke nem autó volt. A Tojoda Szakicsi által a XIX-XX. század fordulóján kifejlesztett szövőgépek közül az 1896-os Toyoda szövőgép volt az, ami meghozta az áttörést a textiliparban próbálkozó cégalapítónak. A fából és fémből épített, gőzhajtású szerkezetből és továbbfejlesztett, tökéletesített változataiból a következő években nemcsak Japánban, de Kínában és Koreában is rengeteget eladtak. Az 1920-as években automatizált kötő- és fonógépekkel bővült a termékpaletta, majd beléptek az autóiparba: kezdetben villástargoncákat, majd autómotorokat, végül pedig személygépkocsikat kezdtek gyártani.