Túlélőcsomag nyaralási horrorhoz: letiltott bankkártyával külföldön

Készpénzt vagy bankkártyát vigyek külföldre? Ez a kérdést sokan felteszik nyaralás előtt. Mivel a legtöbb országban – Magyarországgal ellentétben – nem kötelező az elektronikus fizetés biztosítása a pénztárgéppel rendelkező kereskedők és szolgáltatók számára, a nyaralók többsége mindenképpen visz magával valamennyi készpénzt is.

A tendencia viszont az, hogy egyre többet költenek bankkártyával külföldön a magyarok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2022 harmadik negyedévében már 46 százalékkal többet vásároltak külföldi fizikai kereskedőnél bankkártyával a magyarok, mint 2019-ben, az utolsó covidlezárás előtti nyáron. 

Összesen több mint 161 milliárd forintnak megfelelő devizát költöttek így külföldi boltokban a magyar bankkártyások, miközben majdnem 11 milliószor vették elő bankkártyájukat, vagy fizettek így a mobiljukkal.

A külföldi készpénzfelvétel visszaszorulóban van, a 2019-es nyárhoz képest 2022-ben mintegy 25 százalékkal kevesebbszer és kisebb értékben történtek ilyen tranzakciók. A bankkártyahasználók azonban nemcsak külföldön, de Magyarországon is kevesebb készpénzt vettek fel az elmúlt negyedévekben, vagyis a készpénz használatát általában véve is ritkították a magyarok.

Elveszett, ellopták, mi legyen?

A túl sok készpénzt külföldön sokan már csak azért sem kedvelik, mert hazavinni a fölösleges valutát csak nyűg, főleg, ha nem euróról, hanem valamilyen ritkábban használt fizetőeszközről van szó. A török líra árfolyama például kiszámíthatatlan, a zlotyra, cseh koronána ki tudja, mikor lesz legközelebb szükség, horvát kunából pedig az elmúlt években az Adrián nyaraló háztartások még mindig őrizgetnek odahaza (ezeket a bankjegyeket, érméket ez év végéig váltják be nekik euróra az ottani bankok és postahivatalok).

A bankkártya jó megoldás, hacsak be nem következik az a rémálom, hogy elveszik, vagy ellopják külföldön. A bankok általános jó tanácsa ebben az esetben az, hogy a 0-24 órában hívható ügyfélszolgálatokon azonnal tiltsa le vagy – ha úgy gondolja, még előkerülhet – függessze fel az ügyfél a bankkártyát ezeken a telefonszámokon. A felfüggesztést fel lehet még oldani, a letiltás viszont mindig végleges, ezt követően a bankkártyát többé nem lehet használni, újat kell igényelni.

A külföldi nyaralás közepén azonban egy új bankkártya megérkezését kevesen tudják kivárni. A hazai bankok közül a Gránit Banknak van olyan szolgáltatása, amellyel azonnal pótolható a bankkártya legalább a mobilbankban. A digitálisan létrehozott kártyát fel lehet vinni a mobiltárcás applikációkba, és ezután megfelelő mobiltelefonnal vagy okosórával az érintésmentes terminálokon lehet ismét bankkártyával fizetni.

Drága, és napokig tart, mire kihozzák

A bankok többségénél azonban ilyen szolgáltatás nincs, és nem is ajánlják a bankkártyák aktiválását addig, amíg a fizikai kártyát meg nem kapja az ügyfél. Ha ugyanis egy aktivált bankkártya illetéktelen kezekbe kerül például postázás közben, azzal könnyen visszaélhetnek – hívja fel a figyelmet az Unicredit Bank.

Más bankok is vállalják, hogy külföldre is kiszállítják a bankkártyát, ennek persze magasabb díja lehet. Az Ersténél gyorsított eljárásban 2-3 munkanap alatt hozzájuthat az ügyfél egy új bankkártyához. A sürgősségi kártyapótlás díja azonban 225 dollár is lehet.

Az Unicredit, az OTP és a Raiffeisen is kiküldi más országba a kártyákat, de náluk ez hosszabb folyamat lehet, az MBH Bank viszont például csak Magyarországra postáz. Ha valaki a hitelkártyáját akarja pótolni, annak nehezebb dolga van, azt ugyanis jellemzően nem postázzák ki a bankok, hanem a fiókokban személyesen kell átvennie az ügyfélnek.

Milyen lehetőségek vannak még?

Ha sürgősen kell a pénz, akad azért néhány lehetőség. Az Ersténél van sürgősségi készpénzfelvétel, ennek a díja 175 dollár alkalmanként, a limitje 5 ezer dollár, a pénz ilyenkor legfeljebb 36 órán belül megérkezik. Van még emellett lehetőség arra, hogy a kártyabirtokos a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság (SWIFT) rendszerén keresztül utaljon a saját bankszámláról valamelyik külföldi bankfiókba.

Sokszor azonban egyszerűbb a családtagok, barátok segítségét kérni. Át lehet utalni a pénzt valamelyik útitárs számlájára, és megkérni, hogy vegye ki egy ATM-ből, vagy fizessen ő a pórul járt bankkártyás helyett a boltokban, vendéglátóhelyeken.

Praktikus tanács még, hogy akinek több bankkártyája van, ezeket lehetőleg ne egy helyen tartsa fizikailag, hogy ha az egyiket el is lopják, akkor a másik azért maradjon meg. Esetleg egyáltalán ne is vigye magával forgalmas helyekre a bankkártyát a kártyabirtokos, csak digitális változatban, a telefonjában, okoseszközében használja. Ott ugyanis ezek a plasztiklapok nagyobb biztonságban lehetnek. Persze, ha letiltják a bankkártyát, akkor azt okostelefonnal, okosórával sem lehet többé használni.

Az is növeli a biztonságunkat, ha a kártyánkat és a készpénzünket (vagy legalább annak egy részét) nem egy helyen tartjuk, még akkor sem, ha magunkkal visszük. A besurranó tolvajok vagy autófeltörők ellen külföldön is ugyanazokat az óvintézkedéseket érdemes megtenni, mint itthon: ne hagyjunk szem előtt vagy könnyen felkutatható helyen az értékeinket, különösen a bankkártyánkat és pénzünket.

A letiltott, majd pótolt bankkártyáknak általában van valamilyen költségük, ami a kártyabirtokost terheli. Ez több tízezer forint is lehet a bankkártyától és a banktól függően. Érdemes megnéznie az ügyfélnek az utasbiztosítását vagy a lakásbiztosítását, ha ilyen eset történik, a fedezetek között ugyanis gyakran szerepel a bankkártya vagy más dokumentum pótlásának díja. Ha az ügyfél az ezzel kapcsolatos költségekről szóló igazolást – általában elegendő a levont díjakat tartalmazó bankszámlakivonat – a kárigénnyel együtt beküldi a biztosítónak, akkor utólag visszakaphatja a régi kártya letiltásának és az új kártya kibocsátásának a díjait.

A szerző a Bank360.hu munkatársa.

Nyitókép: Ludvig Hedenborg/Pexels