Csaba László: A tévút iskolapéldája, hogy Magyarországot akkugyártó-nagyhatalommá akarják tenni

A tévút iskolapéldája, hogy Magyarországot akkugyártó-nagyhatalommá akarják tenni – mondta Csaba László közgazdász a Népszavának adott interjúban.

Szerinte túl alacsony a hozzáadott érték, a beruházást pedig az csábította Magyarországra, hogy a környezetvédelmi szempontokat részben mellőzik itthon, valamint hogy alacsonyak a bérek. 

„Annak idején az az elképzelés, hogy Magyarország a kedvezőtlen versenypiaci helyzetből egy kedvezőbbe megy át az alkatrészösszeszerelő-üzemek révén, a kezdeti szakaszban helyesnek bizonyult.” Az egykor húzóágazatnak tekintett iparág jövője viszont leáldozott – mondta, azt is megjegyezve, hogy a kutatás-fejlesztéssel kellene fejlettebb beruházásokat vonzani Magyarországra. 

Csaba László szerint látszólag nem rosszak a magyar gazdaság mutatói, 4 százalékot meghaladóan emelkedett a GDP,  az államadósság rátája kisebb, mint a GDP 75 százaléka, és a fogyasztási adatokra sem lehetett panasz. Ugyanakkor „ha nem forintban számoljuk a gazdasági növekedést, hanem euróban, akkor nehéz nem látni, hogy benne vagyunk a közepes fejlettség csapdájában. Vagyis bővül a gazdaság, van is valamekkora előrehaladás, de hiányzik az az áttörés, amely az országot egyre magasabb kategóriába viszi, holott ez a fejlettségi szintből akár következhetne is” – fogalmazott.

A közgazdász szerint 

ha tovább akarnánk lépni a fejlettség létráján, akkor az egészségipari és a jól fizető munkahelyeket kellene felfuttatni. 

Ezt felismerte ugyan a kormányzat is, de semmi sem történt.

„Olyan jellegű felzárkózásról, mint amilyet például Írország vagy Észtország elért, nincsen szó. Ha egyes volt szocialista országokat nézünk, akkor vegyes a kép. Mintha szlovák csodának vége lenne. Mintha Lengyelország futna hasonló pályát, mint mi, viszont Románia folyamatosan halad a felzárkózás felé” – mondta.

Csaba László szerint minden területen a minőség lecsúszása figyelhető meg, a felsőoktatásban különösen. „Rengeteg papírt lehet összegyűjteni, amelyik valamilyen végzettséget ad a hallgatóknak, de arra, hogy mi lesz 10-15 múlva, már nem készítik fel őket. A legjobb képességűek pedig elmennek az országból. Külföldön szükség van rájuk, itthon pedig nagyon hiányoznak.”

A közgazdász az interjúban beszél arról is: nem tartja valószínűnek, hogy sikerül év végére elérni az egy számjegyű inflációt, amit a kormány célul tűzött ki, „még 2024-ben is jelentős, két számjegyű infláció lesz”. De azt is fontosnak tartja, hogy „az ársapkát el lehet törölni, ettől jelentős inflációs nyomás nem várható”, szerinte erre bizonyíték volt az üzemanyagok ársapkájának kivezetése is.

A jegybank szerepével kapcsolatban azt mondta, hogy az MNB olyan gazdaságpolitikai irányt próbál felvázolni, amellyel a Fidesz tovább tud kormányozni, anélkül, hogy maga ellen fordítaná a társadalom nagy részét. „Bebizonyosodott, hogy Matolcsy Györgyhöz közelebb áll a gazdaságpolitika, mint a monetáris politika, amely számára egy aranykalicka, ahová bezárták” – tette hozzá. 

Nyitókép: Kovács Tamás/MTI