Nagy Márton: Aki egy kicsit mindenkitől függ, az érdemben már senkitől
2023. március 17. 12:10
A gazdaságfejlesztési miniszter elárulta, hogy szerinte mivel zárkózhat fel Magyarország.
„Számos hazai közgazdász azt vallja, hogy az általunk 2010 után az elsők között megkezdett újraiparosítás elavult program, semmibe és múltba vezető út, pedig ma már az egész világ a nyomunkban járva küzd a hazai ipar erősítéséért, a külföldi vállalatok bevonzásáért” – írta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságon megjelent véleménycikkében.
Szerinte a Nyugat és különösen az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben kiszervezte iparát, ezt jelölték az offshoring fogalmával, de mára belátták, hogy ez hiba volt.
Az újraiparosítás pedig nem csak a termelést jelent, hanem termelő-szolgáltató reálgazdasági tevékenység, értékteremtés is.
„Az újraiparosítás fogalma számunkra is egy komplex gazdaságfejlesztési programot jelent, amelynek az akkugyárak korántsem legfőbb következményei” – fogalmazott.
Nagy Márton szerint egyre több tudományos kutatás érvel amellett, hogy a közepes fejlettségi csapdában ragadást számos ország esetében leginkább az itthon többnyire elhallgatott jelenség, az ipar túl korai leépülése okozza. A fogalom arra utal, amikor a későn jövők, a ma felzárkózni kívánó országok hamarabb szembesülnek az ipar súlyának csökkenésével, mint ami a mai fejlett országok tapasztalatából és korábbi pályaívéből következne. Lényegében arról a veszélyről van szó, hogy bezárul az ipari, kínálatvezérelt felzárkózás kapuja, a felzárkózási főút, amelyen az országok többsége járni igyekszik, és a „normálisnál” sokkal előbb elkezd gyengülni, elsorvadni az ipar – írta a miniszter.
Azt is megjegyezte: „a Világgazdasági Fórum (WEF) oldalán megjelent cikk 2022-ben arra szólított fel, hogy ha inkluzív (nevezzük emberarcúnak) gazdasági modellt és növekedést szeretnénk, akkor e törekvést a gyártási szektorral kell kezdenünk, ez a kiindulási pont. A magyar példa statisztikák sorával együtt tankönyvi igazolását adja annak, hogy a kapacitásnövelő, új kínálatoldali politika, a teljes foglalkoztatással és a teljesítményalapú társadalmi-gazdasági modellel valóban képes elérni a hosszú távon kirekesztettek újbóli bevonását”.
Nagy Márton azt írta: az egyik legfontosabb üzenetük az, hogy
a modern ipar és a modern szolgáltatás elválaszthatatlanná vált egymástól az elmúlt években, ezért ezek mesterségesen nem szembeállíthatók.
Az ipar 4.0-val az ipar szolgáltatássá, a szolgáltatás pedig iparrá változott, ráadásul a legmagasabb hozzáadott értékű, ipari szolgáltatásokról van itt szó (pl. adat, szoftver, tanácsadás). A két szektor a közös fejlődés előfeltételévé vált, a határok megszűntek.
A miniszter „megmosolyogtatónak” nevezte az ellenzők érvét, miszerint az akkugyárakkal Magyarország „a német (autóipar) után ázsiai függésbe is kerül”. „Nekik jelezzük, hogy akik kitettségi kockázatokkal foglalkoznak, azok a különböző irányú kapcsolatok kockázatait nem összeadni szokták, mert azok inkább porlasztják egymást” – fogalmazott.
Szintén érvként hozta fel, hogy mivel „kevés, nagy vállalat uralja” az akkumulátorok ellátási láncát, „jobb velük békés, közeli kapcsolatba kerülni”.
„Aki pedig egy kicsit mindenkitől függ, az érdemben már senkitől, ami előnyös egy olyan időszakban, amikor egyszerre zajlik gazdasági (ipari) forradalom és gazdasági háború, mert ezeknek a kiszámíthatatlan hatásaitól igyekszünk megvédeni magunkat”– írta.
Nagy Márton szerint „a rendszerváltoztatás utáni első két évtized hazai gazdaságfejlesztési céljai nem mutattak tovább annál, mint hogy idevonzzák az ipart finanszírozó külföldi tőkét, elfogadva, hogy a hozzáadott érték nagy hányadát a külföldi tulajdonosok fölözik le".
Ennél nekünk már ambiciózusabb célunk van. Fontos, hogy a megképződő hozzáadott érték egyre nagyobb hányadát szakítsák ki a hazai tulajdonban lévő vállalatok
– tette hozzá.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI