Gazdaság
2023. január 26. 7:06
Ez hasonló nagyságrendű, mint a kért, de a kormány által elutasított tanári bérfelzárkóztatás költsége.
A Magyar Nemzeti Bank által indított növekedési kötvényprogram a G7 gazdasági lap számításai szerint havi szinten tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak, és ezt végső soron valószínűleg az adófizetőknek kell majd állniuk. Három éve a lap Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát címmel írt cikket a kötvényprogramról, értékelésük szerint az akkor kockázatként jelzett negatív forgatókönyv megvalósult.
A jegybank 2019-ben 300 milliárd forintos kerettel indította el a növekedési kötvényprogramját (NKP), de végül ötször több, 1550 milliárd forint lett belőle, ez az egyéves hazai GDP három százaléka. A lap szerint a jeggybank részben akkor fűtötte a programmal a növekedést, amikor a magyar gazdaság számára rég nem látott kedvező világgazdasági és makrokörnyezet volt. A kihelyezés sem tűnik ideálisnak. Például az MNB összesen 84 milliárd forinttal finanszírozta Jászai Gellért telekommunikációs csoportját, a 4iG-t. A G7 számításai szerint
kormányközeli cégek 440 milliárd forintra tettek szert az MNB kötvényprogramjából, ami a teljes keret 28 százaléka.
A magyar adófizetők támogatásával kedvezményes finanszírozáshoz jutott 187 milliárd forint értékben, a keret 12 százalékával több külföldi vállalat is. Például a világ legnagyobb elektronikai gyártója, a Flex 50 milliárd, a Deutsche Telekom-leányvállalat Magyar Telekom 35 milliárd, a Mercedes kecskeméti gyártó vállalata 19,2 milliárd forint tőkéhez jutott. A lap kiemeli: ezek a cégek állami segítség nélkül is tudják magukat finanszírozni, nehezen érthető, hogy az ő támogatásukra mi szükség volt. A G7 cikke szerint a források 60 százaléka az, ami hazai tulajdonú, nem közvetlenül a hatalomhoz köthető cégekhez jutott el, ebben a körben kiemelt szerep jutott az ingatlancégeknek.
A lap szerint a mostani folyamatok alapján csak az NKP kötvényállományon évi százmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedhet el az egyébként is veszteséges MNB. A lap az összehasonlítás kedvéért megjegyzi: a Pedagógusok Szakszervezetének tavaly nyári becslése szerint 300 milliárd forintba került volna egy azonnali, 45 százalékos tanári béremelés. Erről a kormány tagjai többször elmondták, hogy jelenleg meghaladja a magyar gazdaság teljesítőképességét.
A Reggeliben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a béremelési törekvések hátteréről:
Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
