Bod Péter Ákos: Magyarország nem zuhanhat akkorát, mint Argentína, de a magyar gazdaságot is a populista politika fojtogatja

Argentína a mai napig kiváló, szemléletes iskolapéldája annak, hogyan tud egy jó adottságokkal induló, viszonylag fejlett piacgazdasággal rendelkező ország évtizedek alatt odáig süllyedni, hogy szinte minden évtizedben államcsődközeli helyzetbe kormányozza magát, mert képtelen kimászni a politikai osztálya által teremtett örvényből. A nemzeti deviza árfolyamának zuhanása, a vágtató infláció, az államadósság és a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése, illetve ezen tényezők együttes megléte képes a legerősebb gazdaságok megrogyasztására is, ahogy Argentínát is képes volt többször is földhöz vágni a történelme során.

Márpedig Magyarország 2022-ben ugyanezekkel a gazdasági válságtünetekkel szembesült, elég csak a forintárfolyam zuhanására és az elszabadult inflációra utalni. Az utóbbi időben már magyar közgazdászok, köztük Csaba László is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy Magyarország az argentin modell felé tart, ami tartós gazdasági válsághoz vezethet. 

De mi Argentína végzete, és az miben hasonlít Magyarország jelenlegi helyzetére? Az rtl.hu erről kérdezte Bod Péter Ákos közgazdászt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét.

Ne sírj értem, Argentína

A dél-amerikai ország az 1910-es,1920-as évekig a világ 10 leggazdagabb országa közé tartozott, ami főleg fejlett és jövedelmező mezőgazdaságának volt köszönhető. A sorozatos katonai puccsokba zuhanó Argentína gazdasági hanyatlásának 1946-ban ágyaztak meg, amikor a katonatisztből lett politikust, Juan Perónt először választották az éppen egy katonai diktatúrából kifelé tartó ország elnökévé. Felesége, Eva Perón (akit Madonna testesített meg az 1996-os, Budapesten forgatott Evita című filmben) már életében a nép kedvencévé vált. Perónt 1955-ben katonai puccs űzte el hazájából regnáló elnökként, majd harmadik elnöksége a halálával ért véget 1974-ben. A Perón-féle populizmus – ami vegyítette az erős államot kívánó olasz fasizmus és a gondoskodó államot vizionáló szociáldemokrácia elemeit – vált Argentína uralkodó politikai irányzatává, amely a mai napig meghatározza az ország gazdasági működését.

Bod Péter Ákos a Perón-féle, illetve általánosságban a világ más országaiban is jelen lévő politikai populizmust úgy határozza meg, hogy a populista politikusok egyszerűen megígérik, amit a nép hallani akar:

kevesebb lesz az adó, és gyorsabb lesz a növekedés, ehhez pedig nincs szükség piaci versenyre, mert az erős kormány a nagy állami újraelosztás mellett minden gazdasági problémát megold.

Azonban az így működő országok gazdasági teljesítménye egy idő után elkezd csökkenni, bár először nem látványosan. A verseny hiánya (illetve visszafogása), továbbá a nagy újraelosztás miatt magasak az adóterhek, ezért a vállalkozások nem tudnak gyarapodni. Ezáltal csökkennek az általuk befizetett adók, vagyis szép lassan csökkennek az állam bevételei is, és elkezd növekedni a költségvetési hiány: az állam többet költ, mint amennyi bevétele van.

Amikor azonban jól megy a világgazdaságnak, a deficittel nincs gond. A kamatszint alacsony, tehát a hiányt lehet hitelekkel finanszírozni. Ha viszont a kamatszint megugrik, mint például az 1990-es években, akkor van igazán baj. Ekkor ugyanis a nem túlságosan nagy, de jelentős államadósság finanszírozása már gondot okoz, különösen ha a külföldi piaci szereplők azt látják, hogy a politika rátelepszik a gazdaságra. 

Bod Péter Ákos szerint komoly vészjelzés, hogy míg Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya jelenleg 75-80 százalék között mozog, addig ez az érték Lengyelországban 50, Romániában 40, Csehországban pedig 40 százalék.

Ugyan a költségvetési hiány például Németországban 70 százalék, ám a németek eddig szinte ingyen, nullás kamattal finanszírozták az államadósságukat, és a német államkötvények hozama most is csak 2 százalék.

Ezzel szemben a magyar államkötvények hozama jelenleg 10 százalék fölött van forintban (az inflációkövető Prémium Magyar Állampapíré az első kamatperiódusban már 11,75 százalék), vagyis ennyivel többet kell majd visszafizetni az államkötvényben kifejezett államadósságért. Tehát ennyivel drágább a magyar adósság finanszírozása. Ha euróban kellene eladósodnunk, Bod Péter Ákos szerint akkor sem úsznánk meg 5-6 százalékos hozam alatt. A közgazdász úgy véli, 

éppen ez okozza most a drámai forintgyengülést. A pénzpiacok nem amiatt idegesek, amilyen helyzetben jelenleg van a magyar államháztartás, hanem amiatt, amilyen helyzetben lehet. 

Hiszen ha folytatódik az államkötvények kamatának emelése, az tovább drágítja az adósság finanszírozását. Ha ez folytatódik, ki fogja finanszírozni a magyar költségvetési hiányt?

A magyar államadósság külső besorolása már jelenleg is BBB mínusz, ami még a bolgár és a horvát szintet is alulmúlja. Ilyen kategóriában nem könnyű olcsón pénzt szerezni a piacokról.

Messze vagyunk még az argentin zsákutcától

Fontos kiemelni, hogy Argentína és Magyarország között jelentős különbségek vannak. Argentína egy ásványkincsekben és nyersanyagokban rendkívül gazdag, 47 milliós lélekszámú ország, amely nem tagja olyan típusú nemzetközi gazdasági társulásnak, mint az Európai Unió. Az argentin válságok – először az 1990-es évek elején, majd 1998-ban, ezután 2019-ben – sokkal súlyosabbak voltak, mint amilyeneket például Magyarország élt át 1990-1995 között vagy 2008-2009-ben. A dél-amerikai ország lényegében 30 éve éli át a gazdasági fellendülések és visszaesések gyorsan váltakozó időszakait.

Bod Péter Ákos szerint el kell engedni ezt az argentin hasonlatot, bár a közgazdasági irodalom Argentína példáján keresztül vezeti le az ilyen típusú válságokat. Magyarország sokkal jobb helyzetben van, mert be van ékelve az európai gazdaságba, illetve tagja az Európai Uniónak.

A magyar gazdaság teljesítménye miatt nem aggódom annyira, de az egykori kelet-európai kommunista tömb tervgazdaságai közül a legnagyobb eladósodottsága jelenleg a magyar államnak van 

– tette hozzá a közgazdász.

Végső esetben persze, ha a magyar állam a pénzpiacról már nem tud finanszírozható devizahiteleket felvenni, megint fordulhat a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF), mint 2008-ban tette, amikor Magyarország tényleg csak úgy tudta elkerülni az államcsődöt, hogy az IMF jelentősen növelte a devizatartalékunkat. Bod Péter Ákos szerint az is fontos különbség a két ország között, hogy Argentínának egy hasonló helyzetben nincs más választása, mint az IMF-hez fordulni. Ha viszont Magyarország fordul a valutaalaphoz, akkor a washingtoni székhelyű szervezet először azt várja el tőlünk, hogy Brüsszellel egyezkedjünk a segítségről. Bár nem vagyunk az eurózóna tagjai (így az Európai Központi Bank nem képezi Magyarország első védelmi vonalát), az Európai Bizottsággal való egyeztetés nélkül biztosan nem kapnánk IMF-hitelt.

Csakhogy az IMF-hitelnek Magyarországon is nagy ára volt 2008-ban: megkövetelték ugyanis a magyar költségvetés kiegyensúlyozását, vagyis például az óriási állami kiadást jelentő 13. havi nyugdíjat az IMF-hitel miatt kellett megszüntetni.

Bod Péter Ákos fontosnak tartotta leszögezni, hogy államcsőd alatt ne azt értsük, hogy egyszer csak fizetésképtelenné válik az állam, és a tanárok vagy a rendőrök nem kapnak fizetést.

Forintban ugyanis nem tudunk csődöt jelenteni. Hiszen ha nincs elég forintja az államnak, akkor a Magyar Nemzeti Bank nyomtat, vagyis pénzt bocsát ki. A gond akkor van, ha nincs elég devizánk (eurónk, dollárunk), mert akkor nem tudjuk megvásárolni a szükséges importtermékeket (olajat, gázt, gyógyszert, élelmiszert, műszaki termékeket stb.). Továbbá a devizában lévő hiteleinket sem fogjuk tudni tovább törleszteni, akkor viszont a magyar állam nem kap többé hiteleket a pénzpiacról. Bod Péter Ákos ugyanakkor hozzátette:

Magyarország 1931 óta soha nem volt államcsődben, ezért nem is kell ezzel ijesztgetni az embereket. Azonban egy lehetséges államcsőd megelőzése érdekében zajló tárgyalások során elképzelhető, hogy olyan feltételeket kell majd elfogadnia a magyar kormánynak, amelyek az emberek életét is súlyosan érinthetik. Például kivezetik a hatósági benzinárat.

Nyitókép: Tüntetők peronista transzparenst tartanak a Cristina Fernandez de Kirchner alelnök támogatására szervezett gyűlésen a Kirchner elleni merényletkísérlet után Buenos Airesben 2022. szeptember 2-án. – Fotó: Anita Pouchard / Getty Images