Búcsúzhatunk az olcsó jegyektől – hamarosan teljesen más világ jön a légi közlekedésben

Nemcsak a magyar kormány idióta, hanem a brit is – legalábbis ez a véleménye Michael O’Leary Ryanair-vezérnek, aki nemrég a brexitpártiakba állt bele páros lábbal. A vezérigazgató nem fűz túl sok reményt az olcsó légi közlekedés jövőjéhez: azt jósolja, hogy folyamatos drágulásra és elhúzódó káoszra kell számítania az iparágnak.

Ezt pedig leginkább az átlagos utazók fogják megérezni.

A tények ismeretében nem tűnik túlzónak O’Leary borúlátása. Az iparág elképesztően nehéz időszakon megy keresztül: a járvány miatt 2020-ban hatvan százalékkal estek vissza a szektor bevételei, a McKinsey áprilisi becslése szerint pedig forgalmuk nem fog visszakúszni a 2019-es szintre egészen 2024-ig.

Közben a járványügyi korlátozások mellett már a háború, az infláció, de még a brexit is elkezdte kifejteni hatását a szektorban: még az is lehet, hogy innen már nincs visszaút.

Káosz a reptereken

„Túl olcsó lett, erről van szó. Abszurdnak találom, hogy minden alkalommal, amikor a Stanstedbe repülök, a vonatút London városközpontjába drágább, mint a repülőjegy” – erről beszélt O’Leary a Financial Times-nak. Arra figyelmeztetett: a Ryanair megdrágíthatja a szolgáltatásait. Az átlagos jegyár hamarosan negyven euróról akár hatvanra is felugorhat.

Közben az Egyesült Királyság repterein áll a bál: a Heathrow-n hegyekben tornyosulnak a csomagok, a cég dolgozói pedig sztrájkolnak egész Európában. Franciaországban és Spanyolországban is tömegek várakoznak a reptereken, mert a munkabeszüntetések miatt több ezer járatot töröltek. Csak hétfőn egyetlen légitársaság – a SAS – 173 utat mondott le, több mint a felét annak, amit a napra terveztek. 

A CTV pedig egy olyan nő kálváriájáról is beszámolt, aki már 22 napja vár arra, hogy eljusson hozzá a repülőgépre feladott csomagja.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk egy olyan magyar utas kálváriájáról is, akinek 5 óra helyett 45 órába telt, mire Lyonból Budapestre ért az európai reptéri káoszban.Ő Lufthansával utazott volna, mely cégnél csak ezen a nyáron már 3000 járatot töröltek.

Az RTL Híradó nemrég a Wizz Air újabb járattörlésieről készített riportot. A hoppon maradt utasok minden esetben arra panaszkodnak, hogy semmilyen segítséget nem kaptak a légitársaságtól. Az RTL Híradónak nyilatkozó egyik utas azt mondta: vasárnap helyett kedden, egy másik légitársaság gépével sikerült csak hazaérniük, és majdnem ezer euró pluszköltségük lett.

Miért történik mindez? Alexander Irving szállítási szakértő azt mondta a CNBC-nek: „A légitársaságokat és a reptereket némileg meglepetésként érte az, hogy tavasz óta milyen tempóban kezdtek el visszatérni az utasok az egekbe” a covid-járvány lecsengése után.

Roger Jones közgazdász hasonlóképpen arról beszélt: a járvány alatt a legtöbb cég arra számított, hogy a lecsengés után lassan, fokozatosan fog visszaállni a kereslet a szektor szolgáltatásaira. „Viszont a járvány mást okozott: a világgazdaság gyakorlatilag kikapcsolt, aztán egy rövid idő alatt visszakapcsolt”.

Számos vállalat a lezárások okozta anyagi nehézségek miatt leépítésbe kezdett az utóbbi években, vagy szüneteltette szolgáltatásait. A dolgozók közül sokan vannak, akik pedig nem tértek vissza a szektorba ezután. Az Egyesült Királyságban erre tett rá egy lapáttal az O’Leary által is szidott brexit, aminek következtében a külföldi munkavállalók akkor is nehezen kapnak állást az ottani légi közlekedés szereplőinél, ha nagyon szeretnének.

Persze ha a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok meg is engedhetnék maguknak azt, hogy tömeges emberfelvételbe kezdjenek, annak is csak hónapok múlva látszódnának a hatásai: a reptéri dolgozókat, a pilótákat, a stewardesseket ugyanis be kell tanítani, mielőtt elkezdhetnének dolgozni.

Ha pedig ez nem lenne elég a tökéletes viharhoz, az infláció is megnehezíti a szektor dolgát, főleg az üzemanyagárak és a fizetések terén. Ez különösen nehéz „operatív környezetet” teremt a szektor számára.

A zöld repülés lehet az iparág megmentője

A nagy kérdés persze az, hogy a káosz csak átmeneti, vagy teljesen újra fogja teremteni a légi közlekedést Európában? Az O’Learyhez hasonló pesszimisták szerint évekig elhúzódhatnak a problémák, ami kevesebb járatot és magasabb jegyárakat fog jelenteni. És nemcsak ő gondolkodik így: nemrég a Ryanair két legnagyobb riválisának, az EasyJetnek és a Wizz Airnek a vezetőségei is arról számoltak be, hogy komoly drágulás várható jegyáraikban. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy számtalan embernek alternatívákat kell keresnie a filléres járatok helyett.

Az egyik ilyen lehet, ha összejön az Európai Bizottság és a vasúti szakma közös terve. A CNN szerint a szektor európai vezetői nemrég a franciaországi Lyonban nagyszabású tervet szőttek: 

2030-ra megdupláznák a nagysebességű vasutak forgalmát, 2050-re pedig megtripláznák.

Ehhez az kellene, hogy több tízezer kilométernyi új nemzetközi vasútvonalat építsenek, ami a CNN szerint akkor is nehéz lesz, ha a vállalatok minden támogatást megkapnak hozzá az EU-tól. Az unió viszont különösen nyitott erre: az európai zöld megállapodás céljaihoz is közelebb kerülnének ezzel, ami a 2050-es klímasemlegességet tűzte ki. Erről a tervről korábban már hosszabban írtunk.

A zöldítés azonban magának a légi szektornak is egy működőképes alternatíva lehet. Eddig is több légitársaság kísérletezett alternatívákkal a szennyező kerozinra, hosszú távon pedig még elterjedtebbek lehetnek ezek a megoldások. A Raconteur cikke szerint ez az irány a légi utazást költségeit is csökkentheti, hiszen a légitársaságoknak így a széndioxid-kibocsátás kompezálására sem kell extra adókat fizetniük.

A repülést hosszabb távon az is egyszerűbbé teheti, hogy a járvány nem kizárólag negatív folyamatokat indított el, vagy erősített fel. A fertőzések megelőzése miatt nagyobb figyelmet kezdtek fordítani a kontaktmentes technológiákra a becsekkolásnál és a repterek működésénél: arcfelismerő módszerekkel is kísérleteztek, és a mobilos ügyintézés szerepe is megnőtt.

Ezek a fejlesztések pedig a járvány lecsengésével sem tűntek el, sőt a jövőben komolyan megváltoztathatják a repterek infrastruktúráját, ami rövidebb várakozási időkhöz és egyszerűbb vásárláshoz, becsekkoláshoz vezethet. Persze ezzel semmire sem megy az ipar, ha a munkaerőhiány és az infláció okozta problémákkal nem tud mit kezdeni.

Nyitókép: Kígyóznak a sorok a londoni Heathrow reptéren, ahol két éve nem volt ilyen magas a forgalom. Fotó: Chris J. Ratcliffe / Bloomberg via Getty Images