Súlyos válságba süllyedhet Kína a drámaian romló járványhelyzet miatt

Pár nap alatt két éve nem látott szintre ugrott Kínában az új koronavírus-fertőzések száma. A Nemzeti Egészségügyi Bizottság közleményei szerint a március eleji napi pár százas esetszámról sokszorosára nőtt az új fertőzések száma: március 14-én 1436, március 15-én 3602, míg március 16-án 1952 új esetről számoltak be a kínai hivatalos szervek. A fertőzéssel összefüggő halálos áldozatokról nincsenek jelentések. Mindeközben csak március 16-án Hongkongból, Makaóból és Tajvanból összesen 288 371 megerősített esetről és több mint 5400 Covid-19 betegségben elhunytról jelentettek. Kutatók szerint a kiugró kínai számokért az új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2 egyik omikron alvariánsa, a fokozottan fertőzőképes, de enyhébb megbetegedést okozó, alacsonyabb halálozási rátával járó BA.2 felelős.

A fertőzések és a halálozások ezekben a napokban látható kínai számai világszinten még mindig alacsonynak mondhatók. Elég, ha csak az Egyesült Államokra nézünk, ahol a lecsengőben lévő ötödik hullámban március 15-én 25 359 új fertőzésről és 901 halottról érkezett adat, és januárban voltak olyan napok, amikor 900 ezer fölött volt a napi új esetek száma. Vagy ne is tekintsünk az óceánon túlra: Magyarországon idén januárban a járvány ötödik hullámának csúcsán volt olyan nap, amikor több mint 45 ezer új esetet regisztráltak, a a csaknem 45 ezer áldozattal pedig világviszonylatban a lesújtó negyedik helyen állunk a lakosságarányos halálozások számában. Szóval 

míg Magyarországnak 9,75 millió, az USA-nak 330 millió, Kínának meg 1,4 milliárd lakosa van, a napi pár ezer kínai fertőzött nem tűnik vészesnek. De akkor miért figyeli feszülten a fél világ, hogy mi történik Kínában?

Kína a tudományos közmegegyezés szerint az új típusú koronavírus kiindulópontja, egy friss tanulmány ismételten megerősítette, hogy a kezdeti feltételezés, miszerint 2019 végén Vuhan volt a világjárvány bölcsője, helytálló voltak. Az autoriter kínai rezsim a járvány legelején egész metropoliszok lezárásával, szigorú karanténintézkedésekkel fékezte meg a járvány első hullámát. Az újabb hullámokat világszinten nézve is kiemelkedő sikerességgel tartották kordában a „zéró covid” stratégiáját felállító kínai hatóságok, elsősorban a gyors, nagy volumenű tesztelésekkel és lokális lezárásokkal, valamint a saját fejlesztésű vakcináik bevetésével. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes még két adatot megemlíteni: a március 13-i adatok szerint az oltások 2020 végi megkezdése óta 3,2 milliárd adag vakcinát adtak be, 1,23 milliárd kínai számít teljesen oltottnak (egy vagy kétdózisú Sinopharm vagy Sinovac védőoltással), ami jóval átlagon felüli, a lakosság 87,4 százaléka (a világ országainak átlaga 57,3 százalékon toporog). Ennek köszönhetően több mint egy éve nem is jelentettek Kínában hivatalosan Covid-19 betegséggel kapcsolatos halálesetet.

Kicselezheti a bevált kínai stratégiát az új variáns

A fentiek ellenére az elmúlt napok híreiből, egészségügyi, gazdasági elemzéseiből olyan kép bontakozik ki, ami szerint a BA.2 omikron alvariáns térdre kényszerítheti Kínát. A gyorsan terjedő vírusváltozat ugyan nem okoz olyan súlyos megbetegedéseket, nem jár annyi halálos áldozattal, de szemmel láthatóan képes megkerülni a kínai „zéró Covid” stratégiát.

Az esetek meredek megugrása miatt rég látott drasztikus lépésre kényszerült a kormányzat: a hatóságok egy hétre vesztegzár alá helyezték a dél-kínai Sencsen városát, miután a 17,5 millió lakosú városban egy nap alatt több mint hatvan új fertőzést regisztráltak. A Hongkonggal határos Sencsen az ország egyik fontos technológiai és pénzügyi központja. 

Sencsenben most gyakorlatilag leállt az élet, mivel egy háztartásból csak egy ember mehet ki két-háromnaponta, hogy a legszükségesebb dolgokat beszerezze. 

A város teljes lakosságát három körben fogják tesztelni. Kínán belül az új fertőződések csaknem háromnegyede Csilin városához köthető, a 9 millió lakosú kelet-kínai várost szintén lezárták, és elkezdték a lakosság tömeges tesztelését, miközben a sikeres járványkezelésben mostanáig élen járó Sanghajban és más városokban is korlátozásokat vezettek be, például szünetet rendeltek el az összes általános és középiskolában és felfüggesztették a nem létfontosságú üzletek működését.

A kínai egészségügyi illetékesek leginkább a kórházi ágyak száma miatt aggódnak, írja az AFP. A Nemzeti Egészségügyi Bizottság kedden késő este közölte, hogy az enyhe Covid-megbetegedésben szenvedő betegeket központi karanténlétesítményben különítik el, hogy enyhítsék a kórházakra nehezedő nyomást.

A kijelölt kórházakba történő összes felvétel sok orvosi erőforrást venne igénybe, miközben az omikron változat főként tünetmentes fertőzéseket vagy enyhe lefolyású megbetegedést okoz, a fertőzöttek többsége nem igényel komoly kezelést

– indokolta az egészségügyi hatóság.

Nyomás alatt a kínai vezetés

Az „anyaország” hatóságait leginkább a hongkongi esetek számának drasztikus emelkedése nyugtalanítja. A híradások a hongkongi kórházak előtt hordágyakon fekvő betegekről megrémítették a kínai tisztviselőket: versenyt futva az idővel egyes tartományokban ideiglenes kórházak építését rendelték el, amilyenekre a járvány legelején láthattunk példát. 

A CCTV állami televízió szerdai felvételein óriásdaruk tucatjai meredeztek, amint konténerkórházakat építenek Csilin tartományban. Csilin és Csangcsun városokban ezen kívül csatasorba állítottak vasúti kórházkocsikat is, amikben hatezer kórházi szoba várja a betegeket. 

Az aggodalom és a sietség érthető: a több mint 24 millió lakosú tartománynak mindössze 22 880 kórházi ágya van, miközben az elmúlt napokban több mint ötezer fertőzéses esetet jelentettek. Egy helyi tisztviselő kedden azt mondta, hogy a tartomány járványmegelőzési készletei két-három napon belül kifogynak.

Egyes elemzések szerint az omikron variáns szélsebes terjedésével a következő hetekben példátlan nyomás nehezedik majd a Kína egészségügyi rendszerére és a kormányzatra. A járvány 2020-as vuhani kirobbanása óta legnagyobb Covid-19-hullám a végletekig igénybe veszi majd az orvosi erőforrásokat, a fertőzések megfékezése próbára teszi Kínát és megterheli a gazdaságot is. Kínai szakemberek arra is emlékeztetnek, hogy bár Kínában csaknem 90 százalékos az oltási arány, az oltatlanok vagy nem teljesen védettek közt sok az idős ember, ami a halálesetek és súlyos megbetegedések kockázatát jelenti. Az sem világos, hogy a kínai vakcinák mennyire csökkentik az omikron variáns által okozott betegség kialakulásának kockázatát.

Csen Zsenmin, az Oxfordi Egyetem járványtani professzora a Reutersnek azt mondta, a következő két hét kulcsfontosságú lesz annak eldöntésében, hogy az új intézkedések valóban hatékonyak-e a megugró járvány megfékezésében, elérhető-e újra a „zéró Covid” ideálja. Az biztos, hogy a kínai vezetés nem szívesen változtatna az eddigi sikeresnek mondható irányvonalon egy olyan érzékeny évben, amikor Hszi Csin-ping elnök harmadik ciklusára készül, és az ukrajnai háború miatt egyszerre van kibontakozóban diplomáciai, politikai és gazdasági világválság.

Visszaveti a GDP-növekedést az omikron

Kína nyilván megpróbál valamiféle egyensúlyt találni az új korlátozások és annak biztosítása között, hogy a zavarok ne rontsák az amúgy is bizonytalan gazdasági kilátásokat. Elemzők szerint a gazdasági veszteség kézzelfogható lesz: az előző negyedévi GDP-növekedésből az ötödik hullám 0,5-0,8 százalékpontot mindenképp lefarag. Csen Zsenmin szerint éppen ezért Kína „zéró Covid” stratégiája már nem fenntartható, fontolóra kellene venni az olyan, a gazdaságot kevésbé zavaró vagy kevésbé erőforrás-igényes intézkedéseket, mint a tünetmentes fertőzöttek otthoni karanténba helyezését. Csen azonban arra is rámutat, hogy a kínai politikai vezetés valószínűleg hezitálhat elfogadni az efféle új megközelítést, mert az új járványkezelési szabályokat a közvélemény akár úgy is értelmezheti, mintha a kormányzat feladná a küzdelmet.

Azt hiszem, most már nem lehet megállítani az omikront – mondta a Reutersnek egy sencseni VR startup tulajdonosa. 

Az egyetlen mód a normalitás fenntartása és a vírus elfogadása. Külföldön a koronavírus már olyan, mint egy megfázás. Sokan meggyógyultak és bárhová utazhatnak. Akkor mi miért vagyunk itt csapdába ejtve?

Miközben még be sem indult igazán az ötödik hullám, a lezárások hatása máris érezhető. Sanghaj nemzetközi repülőterén a március 21. és május 1. között tervezett 106 nemzetközi bejövő járatot más kínai városokba irányítják át. Az autógyáraktól kezdve a kozmetikai szalonokon keresztül a nemzetközi étteremláncokig számos vállalkozás azt állítja, hogy működésüket máris megnehezítik a korlátozások, és az esetek számának növekedésével további fennakadásokra számítanak.

Az elemzők szerint az új járványügyi intézkedések hatása már jelentkezik többek között a chipek, az autók, a ruházati cikkek és a sör gyártásában is. Az androidos okostelefonok ellátási lánca a legsúlyosabban érintettek közé tartozhat, de az iPhone-ok gyártását is visszavetheti például a sencseni Foxconn gyár ideiglenes leállása. A rendkívül fertőző omikron tehát máris arra kényszerítette az ország egyes termelési központjait, hogy felfüggesszék vagy korlátozzák a termelést, miközben a Citi becslései szerint a leginkább érintett régiók a nemzeti GDP 16,7 százalékát adják, írja a CNBC.

„Úgy véljük, hogy az ötödik hullám egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget Kína számára” – írta keddi jelentésében a Bank of America Securities kínai részvénystratégiai csoportja. Szerintük ha a járványt jól kezelik, az segíthet Kínának felkészülni a határok újbóli megnyitására. Ha azonban nem, és az ötödik hullám elhúzódik, akkor az „rövid távon jelentős visszaesést okozhat Kína GDP-növekedésében és zavarokat a globális ellátási láncokban, középtávon pedig potenciálisan felgyorsíthatja a dekonjunktúrát és az ellátási láncok áthelyezését”.

Csapás a nagy kínai kikötőkre

A Chanel News Asia jelentése szerint a korlátozások a kínai kikötők forgalmára is hatással van, ami veszélyezteti a globális ellátási láncokat. A sencseni Jantian kikötőben, a világ negyedik legnagyobb konténertermináljánál hatalmas visszaesés mutatkozik a konténerek kezelésében, mivel a kikötői alkalmazottak, a kamionosok és a munkások is otthon maradtak. Bár Kína fő kikötői nyitva tartanak, és a hajók továbbra is kikötnek, a torlódás egyre nő, napról napra egyre több a veszteglő konténerhajó. Míg egy évvel ezelőtt átlag hét hajó várakozott kikötésre, ki- és berakodásra, Sencsennél jelenleg 34, a kelet-kínai Csingtao kikötőjében pedig naponta 30 hajó várakozik.

Egyes konténerszállító hajók a várható késések elkerülése érdekében más útvonalat választanak, az árak ezért várhatóan emelkedni fognak, miközben a teherfuvarozás egyre nagyobb késéseket szenved. 

Mindez párosulva azzal, hogy a kínai feldolgozóipar külföldre termelő központjaiban is komoly lezárásokat vezettek be, azzal fenyeget, hogy újabb súlyos fennakadások lehetnek a globális ellátási láncokban – állítják hajótulajdonosok, logisztikai cégek és elemzők.

Bár az ellátási lánc szakértői szerint a kínai kikötők mostanra ellenállóbbak a munkaerőhiánnyal és a szállítási zavarokkal szemben, továbbra is tartani lehet attól, hogy egyes kikötőknek be kell zárniuk, ha a járvány újra tombolni kezd. De ha a tengeri áruszállítási terminálok nyitva is maradnak, a teherautó-vezetők és raktárosok várható hiánya miatt késni fog a konténerek feltöltése és a kikötőbe szállítása. Ezt pedig a világ többi részén is megérzik a Kínával szoros kereskedelmi kapcsolatban álló cégek.

Nyitókép: utcai tesztelés Pekingben, március 16-án – Fotó: Kevin Frayer/Getty Images