Rejtély, hogy miért zuhant le, mint egy kő, a kínai utasszállító

Mint arról hétfőn az rtl.hu is beszámolt, lezuhant Kínában egy utasszállító repülőgép. A China Eastern Airlines belföldi járata a délnyugat-kínai Kunming városából tartott Kantonba, amikor felszállás után egy órával, helyi idő szerint 14 óra 22 perckor hirtelen eltűnt a radarokról a dél-kínai hegyek fölött.

A China Eastern Boeing 737-800-as repülőgépén a kilencfős személyzeten kívül 123 ember utazott, a magyar idő szerint reggel fél nyolc előtt nem sokkal bekövetkezett katasztrófát senki nem élte túl.

A kevesebb mint kétórás útidejű járaton közlekedő gép a Flightradar24 repülésfigyelő oldal adatai szerint 13:11-kor szállt fel, és 15:05-kor (0705 GMT) kellett volna leszállnia. Az 5735-ös számú járat teljesen normális időjárási, jó látási viszonyok között, 8 869 méteres utazómagasságon repült 846 km/órás utazósebességgel, amikor rendkívül gyorsan zuhanni kezdett. Két perc és 15 másodperc alatt 6700 métert veszített repülési magasságából, húsz másodperccel később az utolsó rögzített magassága kevesebb mint ezer méter volt. Az utasszállító pillanatokkal később Wuzsu város közelében a hegyoldalba csapódott.

A kínai médiában nemrég megjelent egy rövid videó, amin az látszik, hogy a repülőgép nagy sebességgel, szinte függőlegesen zuhan és csapódik a fák közé. A hét év körüli gép gyakorlatilag megsemmisült, a felrobbanó üzemanyag hatalmas erdőtüzet okozott, ami nagyban nehezítette a mentőcsapatok munkáját.

A repülőgép-balesetek közt a legritkábbak azok, amik repülés közben, nagy magasságban történnek, a katasztrófák zöme fel- vagy leszállás közben következik be. Utazómagasságon többnyire robotpilóta vezeti a gépet, a legritkább esetben van szükség a pilóták beavatkozására.

A fentiek miatt egyelőre nehéz elképzelni, hogy mi okozhatta a hétfői tragédiát. A lehetséges okok közt felmerülhet

• terrortámadás (például: robbantás a fedélzeten),
• szabotázsakció (például: rongálás földi karbantartás során),
• katonai támadás (például: légvédelmi rakétatalálat),
• elháríthatatlan műszaki hiba (például: hajtóművek leállása),
• elháríthatatlan anyaghiba (például: szárnyak leválása),
• szándékosság (például: pilóta készakarva vezeti a földnek a gépet).

Ezek mind meglehetősen extrémnek hangzó lehetőségek, de mindegyikre akadt már példa a repülés történetében. A történtek okaira a repülőgép fekete dobozainak adatai  – a repülési adatrögzítők és a pilótafülke hangrögzítői – adhatnak majd pontos magyarázatot.

A Reuters híre szerint a Boeing szóvivője közölte, most azon vannak, hogy további információkat gyűjtsenek. A Boeing részvényei több mint 8 százalékot estek a hétfő kora reggeli tőzsdei kereskedésben.

A sanghaji székhelyű China Eastern csaknem 600 gépével az ország három legnagyobb légitársaságának egyike, amely számos belföldi és nemzetközi útvonalat üzemeltet 248 célállomással, írja az Associated Press hírügynökség. A China Eastern a baleset után azonnal leállította flottájának 109 darab Boeing 737-800-as repülőgépét. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal közölte, hogy kész segítséget nyújtani a kínai nyomozáshoz, ha felkérik.

A rövid- és középtávú járatokon népszerű, keskeny törzsű, két hajtóműves Boeing 737-800-asból 5200 darabot gyártott a Boeing 1997 és 2020 között. A gép jó repülésbiztonsági adatokkal rendelkezik, nem úgy, mint utódja, a Boeing 737 MAX típus, amely több mint három éve repülési tilalom alatt áll Kínában, az Indonéziában és Etiópiában bekövetkezett halálos kimenetelű balesetek után.

Az Aviation Safety Network szerint a legutóbbi halálos kimenetelű kínai repülőgép-baleset 2010-ben történt, amikor a regionális Henan légitársaság egyik Embraer E-190 repülőgépe a Jicsun repülőtér megközelítése közben lezuhant. Akkor a fedélzeten tartózkodó 96 ember közül 44-en haltak meg.

Kína eddigi legsúlyosabb légi katasztrófája 1994-ben történt: a China Northwest Airlines Hszianból Kantonba tartó Tupoljev Tu-154-es repülőgépe zuhant le, a fedélzeten tartózkodó 160 ember meghalt.