Háború ide, szankciók oda, Európa továbbra is ki van szolgáltatva az orosz gáznak

Az Ukrajna elleni orosz támadás, és az erre adott nyugati válaszok, azaz büntetőintézkedések nyomán sokan találgatják, mit tudna kezdeni Európa azzal, ha Oroszország leállítja a földgázszállítást.

Hogyan jutottunk el idáig?

A CNBC arra keresi a választ, hogy miért vált egyáltalán függővé Európa az orosz földgáztól. Mint írják, az 1960-as, 1970-es évekig Európa nagyjából önellátó volt földgázból, ám az északi-tengeri lelőhelyek kimerülésével csökkent a termelés, Hollandiában pedig a kitermeléssel járó nyomáscsökkenés földrengéseket idézett elő a groningeni gázmezőknél. A szénfelhasználás a klímavédelmi célok miatt csökkent, Németország pedig a fukusimai katasztrófát követően már nem fektetett be atomenergiába.

Jelenleg az EU-ban felhasznált áram mintegy 20 százalékát állítják elő szénből, 13 százalékát atomenergiából, 25 százalékát földgázból, 32 százalékát kőolajból, 18 százalékát megújuló energiából és bioüzemanyagból, 11 százalékát pedig szilárd fosszilis tüzelőanyagból.

Az Európai Unió a világ legnagyobb földgázimportőre, a legtöbb gázt Oroszországtól (41 százalék), Norvégiától (24 százalék) és Algériától (11 százalék) vásárolja. Ezek közül az orosz gáz a legolcsóbb, így a beszerzési források diverzifikálása helyett inkább csak az orosz gázimport útvonalát diverzifikálták. Oroszország mostanáig eleget tett a hosszú távú szállítási szerződéseknek, ezért megbízható üzleti partnerként tartották számon.

Az Európai Unió a megújuló energia felhasználását növelné, de ez messze nem halad olyan ütemben, hogy megszüntetné a külső kitettséget. Az EU energetikai infrastruktúrája nincs felkészülve arra, hogy kezelje a megújuló energia időszakosságát, vagyis tárolja az energiát azokra az időszakokra, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél. A megújuló energiával kapcsolatos európai stratégia jelentős részben a fogyasztók által telepített napelemekre épül, de a hálózatokat is fel kell készíteni arra, hogy a fel nem használt napenergia eljusson oda, ahol éppen szükség lenne rá. Sok helyen azonban erre nincs megfelelő hálózati kapacitás: Németországban az E.ON az elkövetkező öt évben tervez 22 milliárd eurót hálózatfejlesztésre fordítani, de a hasonló tervek már lehet, hogy késésben vannak a CNBC-nek megszólaló szakértők szerint.

Megoldás-e az LNG?

Az Euronews idézi a Barclays elemzőit, akik szerint rövid távon nem lehet pótolni az évi 150-190 milliárd köbméter földgázt, amit Oroszország szállít Európának. Azt ugyanakkor az elemzők nem gondolják, hogy Oroszország megszakítaná a földgázszállítást Európába, ahogy nem volt erre példa a krími válság során, de a hidegháború során sem. 

Januárban rekordmennyiségű, mintegy 11 milliárd köbméter cseppfolyós földgáz (LNG) érkezett Északnyugat-Európába, főleg az Amerikai Egyesült Államokból, de a meglévő európai LNG-terminálok kapacitása korlátozott. A világ egyik vezető LNG-termelője, Katar szerint sem neki, sem más országnak nincs kapacitása pótolni az orosz földgázszállításokat Európa számára, a kitermelt mennyiség nagy része már le van kötve hosszú távú szerződésekkel. Ugyanakkor Németország vasárnap bejelentette, hogy rögtön két LNG-terminál építését tervezi.

Magunk alatt vágtuk a fát?

Az amerikai haditengerészeti posztgraduális iskola oktatója, Brenda Shaffer a Foreign Policy-n megjelent cikkében azt írja: az amerikai és európai döntéshozóknak őszintének kellene lenniük a közvéleménnyel és elmondani, hogy a megújuló energiaforrások még közel sem tudják helyettesíteni az olaj és földgázfelhasználást, akkor sem, ha felgyorsítják a hasznosításukra irányuló beruházásokat. Szerinte fikció, hogy a fosszilis energiahordozók könnyen kivezethetők, és ennek hangoztatásával Amerika és Európa jelentős befolyást adott Vlagyimir Putyinnak az energiaárak meghatározását illetően. 

Shaffer úgy véli, hogy még ha meg is oldódna hamar az Oroszországgal szembeni válsághelyzet, a magas árak velünk maradnak, és a nyugati kormányoknak alapjaiban meg kell változtatniuk energiapolitikájukat. A globális olajpiac és az európai gázpiac már az Ukrajna elleni támadás előtt válságban volt, amit a szakértő szerint Európa magának idézett elő. A megújuló energiaforrások nagyobb hasznosításának reményében ugyanis az EU és a tagállamok kormányai olyan lépéseket tettek, amelyek sértették Európa energiabiztonságát és fékezték az ellátás diverzifikálását.

Épültek ugyan LNG terminálok és elkészült a déli gázfolyosó is, ami Azerbajdzsánból látja el Délkelet-Európát és Olaszországot, ez messze nem elegendő. Nem kötöttek újra lejáró hosszú távú gázszerződéseket, hogy a megújulók használatára ösztönözzék a szolgáltatókat, az azonnali piac növekedésével azonban Oroszország könnyebben befolyásolhatta az árakat. Az elmúlt években ugyancsak csökkentették a gáztározók előírt töltöttségét, tovább rontva a kontinens energiabiztonságát.

Mi lesz jövő télen?

A belgiumi Bruegel gazdasági kutatóintézet ugyanakkor úgy látja friss jelentésében, amit a Bloomberg idéz, hogy az Európai Unió orosz gázimport nélkül is át tudja vészelni a következő telet, súlyosabb gazdasági károk nélkül. A kutatók szerint azonban sok improvizálásra lehet szükség. Rengeteg szabályozást kell felülvizsgálni, gyorsan sok pénzt elkölteni és nehéz döntéseket meghozni, elfogadva, hogy sokszor nincs idő a tökéletes megoldásra. 

A jelentés társszerzője, Georg Zachmann szerint „a huszonkettes csapdája”, hogy a felkészüléshez már most el kell kezdeni feltölteni a tárolókat. A piaci szereplők azonban tarthatnak attól, hogy a jelenlegi magas áron vásároljanak gázt, attól tartva, hogy a Gazprom bármelyik pillanatban bedöntheti az árakat.

Hetvenmilliárd eurót is kitehet annak az ára, hogy a tározókat átlagos szintre töltsék fel. Bár nyáron jellemzően alacsonyabb a gáz ára, az előrejelzések szerint most nem ez lesz, így a piaci szereplőket a kormányoknak kell ösztönözniük a tározók feltöltésére.

Kínába is eljuthat az Európának szánt gáz?

Ugyancsak a Bloomberg számol be arról, hogy a Gazprom bejelentette: leszerződött a Szojuz Vosztok gázvezeték tervezésére, ami Mongólián keresztül Kínába szállítana orosz gázt. Ha megállapodik Kínával, Oroszország oda is szállíthat azokról a gázmezőkről, ahonnan jelenleg Európát látja el, így csökkenti saját kitettségét az európai vásárlásoknak. A Szojuz Vosztok évente 50 milliárd köbméter földgázt juttathat el Kínába, megvalósításáról a Gazprom évek óta folytat tárgyalásokat. A vállalat vezérigazgatója, Alekszej Miller szerint a tervezésről szóló szerződés aláírásával gyakorlati fázisba jutott a megvalósítás. 

Nyitókép: MTI / Rosta Tibor