Sokszorosára növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolat

A G7-re írt cikket Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója.  A kutató konkrét példákon keresztül mutatja be, hogyan változnak egyes cégek nyerési esélyei a közbeszerzési eljárásokban az, ha egy vállalkozásnak kimutathatóan NER-ess kötődése van. Eszerint

hétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolat.

Mint írja, az EU és az OECD régóta vizsgálja a közbeszerzések korrupciós kockázatát. Az ilyen vizsgálatok egyik legfontosabb mutatója, hogy a tenderek hány százalékánál fordult elő, hogy csak egy ajánlat érkezett be. A magasabb arány magasabb korrupciós kockázatra utal. Magyarországon ma – az EU adatai szerint – a tenderek 39 százalékánál fordul elő ez, míg az EU által toleráltnak (zölddel jelöltnek) tekintett szint 20 százalék alatti. A verseny nélküli pályázatok aránya azonban nem minden esetben ad pontos képet a közbeszerzési anomáliákról, mivel elterjedt az a szokás, hogy két „vesztő céget” beszerveznek, így a verseny látszata megmarad.

Ezért érdemes például azt is figyelni, hogy hányszor indult és nyert, valamint hányszor veszített egy-egy cég a közbeszerzési piacon. Ha a piacra jellemző középértékhez képest kiugróan magas ez az arány, az valamilyen anomáliára mutathat rá. 

Figyelemre méltó adat, hogy 2011-2020 között az Elios Innovatív Zrt. (és jogelődje) nyerési esélye 1,26, míg a piacán lévő cégek medián nyerési esélye 0,46 volt. Ennél is érdekesebb, hogy hogyan alakult az Elios Zrt. nyerési esélye, 

amíg a kormányfő veje, Tiborcz István tulajdonos volt, és azután, hogy megvált a cégtől. Míg 2011-2015 között, amikor Tiborcz a tulajdonosok között volt, a cég nyerési esélye 1,97, majd miután eladta részesedését, ez az érték 0,18-ra, jóval a piacra jellemző medián alá esett.

A Korrupciókutató Központ kielemezte az egykori Közgép-vezér Simicska Lajos, a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató Szijj László, Mészáros Lőrinc és öccse, Mészáros János cégeinek esélyeit is. Ezeket a cégeket két tulajdonság köti össze:

• Mindegyiküknek volt olyan korszaka, amikor a tulajdonosok között voltak olyanok, akiket az adott korszakban Fidesz-közelinek vagy NER-közelinek szokás tekinteni.
• Meglehetősen eltérő nyerési esélyeket értek el a NER-közeli korszakban vagy NER-közeli tulajdonos mellett, mint akkor, amikor még (vagy már) nem számított NER-közelinek egy tulajdonosuk sem.

A szerző úgy látja: a NER-es korszakokban a nyerési esélyük mindegyiknél többszörösen meghaladta a nem NER-es időszakét. Egy cégre számítva ezt az arányt – eltekintve attól, hogy az adott cég hány közbeszerzésen indult vagy hányat nyert meg – akkor

több mint hétszer nagyobb nyerési eséllyel nyert egy cég amikor „nyeregben volt”, azaz a NER-es korszakában, mint előtte vagy utána.

A szerző szerint ezt a hétszeres növekedést tekinthetjük a NER egy cég nyerési esélyére gyakorolt hatásának is.

Nyitókép: Beliczay László / MTI