Itt a Black Mirror: Kínában tényleg arcfelismerő adja a WC-papírt?

Sci-fi a valóságban: arcoddal nyílik az ajtó

Kínában olyan digitális ökoszisztéma épült ki, amely a világon szinte egyedülálló módon kapcsolja össze a mesterséges intelligenciát, az arcfelismerést és a társadalmi kontrollt. A rendszer egyszerre kínál kényelmet és biztonságot, miközben alapvető kérdéseket vet fel a magánélet védelméről és a szabadságjogokról.

Sanghajban élő egyetemisták, mint például Tímár Fanni, már természetesnek veszik, hogy

a kollégiumi bejárat csak akkor nyílik ki, ha az arcukat beolvassa egy digitális beléptetőrendszer.

A QR-kódos fizetés, a bankkártya teljes hiánya, valamint az arcazonosításra épülő beléptetés az oktatási intézményekben, munkahelyeken vagy üzletekben ma már alapvető infrastruktúrává vált. Az automatizmus kényelmes: elég csak megjelenni.

Viselkedéselemző algoritmusok a közbiztonság szolgálatában

A rendszer nem csupán kényelmi célokat szolgál. A közterületeken működő, több százmillió kamerát számláló megfigyelőrendszer a bűnmegelőzés és forgalomszabályozás mellett már viselkedéselemzést is végez. A Reggeliben Georgiu Achilles innovációs és biztonságtechnikai szakértő mesélt részletesen a rendszer működéséről. Nézd meg a videót!

Az algoritmusok képesek azonosítani az egyén napi szokásait, és ha ezekből kilóg – például szokatlanul viselkedik vagy eltérő útvonalat követ –, azonnal kiemelt figyelmet kap. Ilyenkor az AI elemzése után élő megfigyelők veszik át a felügyeletet.

A hétköznapokban is mindenhol ott az AI

A mesterséges intelligencia jelenléte nem korlátozódik a beléptetőrendszerekre. Kínában

még a nyilvános illemhelyeken is arcfelismeréssel szabályozzák a toalettpapír-használatot: egy személy 70 centiméternyi papírt vehet el egyszerre, újabb adagért kilenc percet kell várnia.

A cél a pazarlás csökkentése, a technikai eszköz pedig ugyanaz, amit a repülőtereken vagy kampuszokon is használnak.

Emellett bizonyos városokban már a boltban történő fizetés is megoldható arcfelismeréssel, illetve a belföldi repülőjáratokra való becsekkolás is biometrikus alapon működik. Ez azonban a külföldiekre, turistákra nem vonatkozik – ők maradnak a hagyományos azonosításnál.

Társadalmi kreditrendszer: a pontozott élet

A kínai társadalomban működő úgynevezett szociális pontrendszer tovább növeli az állami kontroll mértékét. A rendszerben az állampolgárok különböző viselkedési formákért – például szabályszegésekért vagy pénzügyi felelőtlenségért – pontokat veszíthetnek, vagy nyerhetnek. Aki nem éri el a kívánt ponthatárt, annak bizonyos alapjogai is korlátozódhatnak: nem utazhat, nem hagyhatja el a várost, vagy nem részesülhet teljes körű egészségügyi ellátásban. A rendszer pontos működése nem nyilvános, és külföldiekre is kiterjed.

Japánban már maszkban is felismernek

A járvány idején Japán is fejlesztette az arcfelismerő technológiát. A maszkviselés – amely arrafelé nemcsak a Covid, hanem a szmog miatt is elterjedt – nem akadályozza meg az azonosítást. A rendszer a szem és környező arcterületek alapján dolgozik, és mindezt kevesebb mint egy másodperc alatt, 99,9 százalékos pontossággal végzi.

Európában tiltott a rendszer – egyelőre

A kínai és japán gyakorlattal szemben az Európai Unió 2025 februárjától szigorúan szabályozza az ilyen típusú biometrikus megfigyelést. Az EU-AI Act értelmében arcfelismerést kizárólag kivételes körülmények között – például terrorcselekmény megelőzése vagy visszakeresése – lehet alkalmazni. A döntés mögött az európai adatvédelmi és szabadságjogi normák állnak, amelyek elsőbbséget élveznek a technológiai kényelmi szempontokkal szemben.

Meddig mehet el a technológia a biztonság érdekében?

Kínában a lakosság jelentős része nem kérdőjelezi meg a technológiai kontroll létjogosultságát. Sokan éppen az állandó megfigyelés miatt érzik magukat biztonságban. Európában viszont a kérdés még mindig vita tárgya: feláldozható-e a magánélet a biztonság érdekében?

A technológia készen áll, de a társadalmi döntés még hátra van. A jövő nem a sci-fi-ben van – már megérkezett.

Nyitókép: CNN