Puskáztak, lázadtak, mégis sikeresek lettek – ilyen diákok voltak a Cápák

Rosszak voltak, de nem buták – így emlékeznek vissza iskolás éveikre

A Cápák között műsor üzletemberei sokszor hoznak döntéseket percek alatt, többmilliós tételben – de vajon hogyan teljesítettek iskolásként? A Fókusz stábja most erről kérdezte őket.

Csillag Péter például nem volt szabálykövető típus. Azt tanulta meg, ami érdekelte – a többit „csak annyira”, hogy átmenjen.

Nem bukdácsoltam, mert be tudtam lőni, mi az a minimum, amit elvárnak.

A tanárokat sem tisztelte automatikusan: csak azokat, akiknek teljesítménye és személyisége kiérdemelte. Ma már úgy látja, akkoriban sokkal szigorúbb szabályok voltak, amit ő nehezen viselt.

Tóth Ildikó nagyon rossz gyerek volt

A Wish társalapítója őszintén beszélt fiatalkori csalafintaságairól. Bár jó tanuló volt, az iskolát nem igazán szerette – sokkal inkább érdekelte minden más.

„Nem voltam rossz tanuló, de nem érdekelt. A tanároktól függött, mit szerettem meg.”

A történelem és az irodalom tantárgyakat azért kedvelte, mert csodálatos tanárai voltak. Ma úgy látja, a pedagógus személyisége döntő fontosságú, még akkor is, ha a rendszer korlátozza a lehetőségeiket.

Bojinka Miklós: „Tanárnak lenni hivatás – és ebből most sok hiányzik”

A befektető szerint a jó oktatás kulcsa a karizmatikus tanár, aki képes rendet tartani, mégis szerethető marad. Sajnálja, hogy ma rengeteg kiváló pedagógus hiányzik az oktatásból.

Matematika volt a kedvence, humán tárgyakkal viszont nehezebben barátkozott meg. A puskázásról sajátos filozófiája volt:

A puskát már akkor félig megtanulod, amikor írod. De élesben már nem használtam.

Tóth Ildikó a gyerekét máshogy taníttatja

Fia egy nemzetközi iskolába jár, ahol nem a hibákra fókuszálnak, hanem arra, mit tud a gyerek. Az oktatás nem poroszos, hanem modern és kutatásalapú – a tanulók saját prezentációkon dolgoznak.

A magyar iskola azt kérdezi, mit nem tudsz. Az angolszász azt, hogy mit igen.

Ildikó szerint ez a szemlélet sokkal közelebb áll az élethez, és olyan készségeket ad, amik valóban használhatók lesznek a jövőben.

Szauer Tamás: „Nem a lexikális tudás, hanem a közeg számít”

A Cápák között egyik új szereplője szerint az egyetem több, mint tananyag: kapcsolatok, gondolkodásmód, szemlélet – ezek azok, amiket nem lehet máshol ilyen formában megszerezni.

A legtöbb szakon nem a tárgyi tudás a lényeg, hanem az a közeg, a módszertan és a kapcsolatok.

Szerinte egy sikeres élethez nem kötelező diploma, de az egyetemi élmények fontos mérföldkövei lehetnek a fejlődésnek.

A kishalak között is sokan reformálnák az oktatást

A Cápákhoz érkezett ötletek egyre gyakrabban szólnak a tanulás forradalmasításáról. Volt, aki társasjátékkal tanítana matekot, más korrepetáló napközit indítana, vagy komplett digitális oktatási platformmal újítana.

„A tanulás most újra menő – csak másképp kell csinálni.”

Ne maradj le a Cápák között legújabb adásáról! Vasárnap este 20 órától az RTL-en, vagy reklámok nélkül, az adás időpontjában az RTL+ Premiumon is megnézheted a legfrissebb epizódot!