Fókusz

Szélsebesen fejlődik a technológia, és ez nem jó hír a gyilkosoknak

Kecsmár AlexandraKecsmár Alexandra

2024. június 13. 21:06

Előfordul, hogy egyes bűnügyek aktái évekig porosodnak az irattárban, mire hirtelen megszületik a megoldás, és pont kerül az évtizedek óta elakadt ügy végére. De mi okozhat akkora fordulatot, ami miatt lezáródhatnak tíz-húsz éve futó nyomozások?

Tompa Eszter holtteste 2003-ban került elő, ám gyilkosát csak tizennégy évvel később fogta el a rendőrség – az ügy megoldása a DNS-technológiának és a helyszínelők kreativitásának köszönhető. Mint azt Androvics Gábor, a Rendőrmúzeum muzeológusa a Fókusznak elmagyarázta, az ügy idején még nem állt kiterjedt DNS-adatbázis a magyar rendőrök rendelkezésére, és a nyomok rögzítésére sem volt kialakult protokoll. A nyomozók viszont a helyi gyógyszertárból beszerzett pólyákkal, pálcikákkal, és sóoldattal sikeresen rögzítették a gyilkos által hátrahagyott anyag- és vérmaradványokat. 

A lány gyilkosa tizennégy éven keresztül bujkált, legközelebbi ismerőseinek sem mesélt a történtekről. 22 évesen ütötte el autójával a bicikliző Esztert, aki a balesetben könnyű sérüléseket szenvedett, a sofőr azonban végül meggyilkolta  – a muzeológus szerint azért, mert tartott a büntetéstől:

Egy felfüggesztett börtönnel vagy minimális pénzbüntetéssel megúszta volna, ő azonban bepánikolt, azt hitte, hogy börtönbe fog kerülni, nem akart a családjától elszakadni és úgy döntött, hogy megöli a lányt.

Évekkel később került ismét a rendőrség látókörébe, mikor nagyértékű kutyalopásért bevitték. Ekkor DNS-mintát vettek tőle, mely egyezett a másfél évtizeddel korábbi gyilkosság során hátrahagyottakkal.

A muzeológus szerint a Tompa-ügy a DNS-azonosítás diadala volt, a genetikai örökítőanyag elemzése új fejezetet nyitott a bűnüldözésben, a technológiát ma már több ezer nyomozásban használja a magyar rendőrség minden évben.

Az új technológiák nem csak gyorsítják a nyomozók munkáját, de olyan nyomokat is képesek megtalálni, amit korábban észre sem vettek volna. Legyen az ujjlenyomat, drónok, luminol – a bűnügyi és a természettudományok találkozása már számos megoldhatatlannak hitt ügy végére tett pontot.

A Fókusz riportjából kiderül még, hogy

  • hogyan fedi fel a luminol a vérnyomokat,
  • mivel segítik a drónok a rendőrök munkáját,
  • mióta használják ki a nyomozók az ujjlenyomatok egyediségét.

 

#Fókusz#Videó#bűnüldözés#nyomozás#technológia#tudomány#luminol#ujjlenyomat#dns#drón#rendőrség#tompa eszter#rendőrmúzeum

Címlapról ajánljuk