Itt tudják, mire megy el az adó: így látják a Finnországban élő magyarok a világ legboldogabb országát

Ismét Finnország lett a világ legboldogabb országa. Az ENSZ megrendelésére készülő elégedettséget mérő felmérésben többek között azt veszik figyelembe, hogy mennyi az egy főre jutó GDP, milyen a lakosság szabadságérzete, mekkora a korrupció mértéke, milyen az állami egészségügy helyzete, az emberek életkörülményei és közösségi kapcsolatai, valamint a társadalmi szolidaritást is figyelik. 

Ebben a rangsorban Magyarország kicsit elmaradt a világátlagtól, és az 51. helyen áll, a szomszédok országok közül pedig Ausztria a 11., Románia a 24. és Szlovákia a 29. helyen. 

Az öt és fél milliós Finnországban körülbelül 2500 magyar él. Furka-Elenius Csilla 16 éve költözött Finnországba, testnevelőtanárként dolgozik. A Fókusznak azt mondta, a külföldiek a hideget és a csaknem két hónapig tartó sötétséget szokják meg a legnehezebben. 

Minden nap el tudok menni biciklivel, a havat letakarítják a bicikliutakról. Az autópályákért nem kell külön fizetnem, nincs autópályamatrica, ezt az adónkból vonják le

– sorolt olyan mindennapi példákat, amik Finnországban szebbé teszik az életet. 

Emellett kiemelte, hogy tud minőségi időt tölteni a családjával, van idejük egymásra. 

A tanári fizetésemből meg tudok élni, elismernek mint tanárt, a gyerekemnek sincs olyan sok házi feladata.

Finnországban a társadalom nagyon összetartó. A közösség érdekét nézik, nem az egyén a fontos. Csendes emberek, akik leélhetnek úgy húsz évet a szomszédjukkal, hogy ez idő alatt egy szót nem szólnak egymáshoz – mesélték a kint élő riportalanyaink.

Kismarton Marcell Budapestről költözött Helsinkibe. Kétgyerekes apuka, egy marketingügynökségnél dolgozik. Ő arról beszélt, hogy szerinte a finneket a természet is boldogítja. 

A természet szeretetét az ország már törvényi szintre is emelte: létezik ugyanis a barangolás joga, amely alapján mindenki szabadon túrázhat és kempingezhet bárhol, függetlenül attól, hogy kié az adott földterület.

Veréb-Dér Botond Székesfehérvárról került Finnországba. Ő azt emelte ki, hogy a finnek – a magyarokkal ellentétben – joggal érzik azt, hogy a sok befizetett adóért szolgáltatásokat is kapnak például szociális téren és az oktatásban. 

• Mennyi a nettó átlagkereset Finnországban?
• Mi indokolja a dánok és az izlandiak boldogságát?
• Mit szoknak meg nehezen a skandináv országokban a magyar fiatalok?
• Miben más a hierarchia a munkahelyeken a nálunk megszokotthoz képest?
• És miért gondolja a Dániában 13 éve élő magyar szociológus azt, hogy Magyarországon egyre rosszabb a helyzet, és egyre inkább leépülnek mentálisan és fizikailag az emberek?

A cikkünk elején található videóból mindez kiderül.