Mi lesz velünk 2024-ben?

Jelenleg a világ népességének csaknem negyede, 2 milliárd ember él konfliktus sújtotta területeken. A lakóhelyüket emiatt elhagyni kényszerült menekültek száma – az ENSZ szerint – 2023 elejére világszerte elérte a 108 millió főt.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója olyan kérdésekre válaszol a riportban, hogy

• miként alakul át a világpolitika térképe;
• megszerezheti-e Kína Tajvant;
• mi köze van a jemeni lázadók vörös-tengeri dróncsapásainak a Kínából rendelt karácsonyi ajándékokhoz;
• és mikor érhet véget az ukrajnai és az izraeli háború.

A 2023-as év anyagilag egy rémálom volt a magyarok többségének Dedák István közgazdász szerint. Az Európai Unióban nálunk volt a legmagasabb infláció, világszinten pedig az egyik legnagyobb élelmiszerdrágulás. 

A riportból kiderül, hogy mindezek után nőni fog-e jövőre az életszínvonalunk, hány százalékos reálbérnövekedés várható, és milyen jelek utalnak arra, hosszú távon is csak szenvedni fog a magyar gazdaság.

Nemcsak a világpolitika és a gazdaság, az ember pszichéje is nyugtalan a mai világban. Szakértők szerint a depresszió, az egyre több válás és az, hogy egyre többen mondanak le a családalapításról, mind lehetnek a nyomasztó híráradat következményei.

Ha nem figyelünk, ledarálja a lelkünket a sok negatívum, ami a világban történik, ezért is kell megtanulni szűrni a ránk ömlő információkat. Gégény István katolikus hittanár elmondta, hogyan találhatjuk meg zaklatott körülmények között is a nyugalmunkat és a boldogságunkat. Arról pedig, hogy miként ismerhető fel a fake news, és milyen jelek buktatják le a hamis hírek gyártóit, Keleti Arthur jövőkutató beszél a riportban.

A demokrácia és a sajtószabadság helyzete folyamatosan romlik a világon, ezzel párhuzamosan a szélsőjobb is egyre erősödik, több országban már hatalmi pozícióba is kerültek a szélsőséges nézetek képviselői.  Felmerül a kérdés, lehet, hogy lassan leáldozik a demokráciának mint politikai rendszernek? És mi jöhet utána, ha eltűnik a történelem süllyesztőjében. Erre Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője válaszol a riportban.