„Rengeteget sírtam, hogy miért nem jön össze, és hogy mit csinálok ennyire rosszul” – Szigligeti Ivett kendőzetlen őszinteséggel mesélt a szoptatás nehézségeiről

A világ egyik legszebb és legtermészetesebb dolga, kötelék anya és gyermeke között. Sokkal több, mint szimpla táplálás vagy etetés. Bensőséges összebújás, kapcsolódás, vagy, ahogy sokan nevezik, a születés utáni meghosszabbított köldökzsinór: a szoptatás.

Volenszki-Jobbágy Piroska és Szigligeti Ivett is küzdöttek azért, hogy ők is anyatejjel tudják táplálni gyermeküket. Kendőzetlenül mesélnek a szoptatás szépségeiről, nehézségeiről, fájdalmairól, szenvedéseiről vagy épp a kudarc élményéről. 

Naránál nagyon kudarcnak éltem meg, rengeteget sírtam azon, hogy miért nem jön össze, és hogy mit csinálok ennyire rosszul 

– mesélte Szigligeti Ivett, az egykori olimpikon kajakozó, Dudás Miklós felesége, két gyermek édesanya. Narát és Milót is szoptatni szerette volna, de hiába vetett be mindenféle trükköt és praktikát, nem sokáig sikerült az anyatejes táplálás.

Naránál két hónapig küzdöttem, de nem akart beindulni a tejem. A kórházból is úgy engedtek haza a nővérek, hogy megmutatták, miket kell csinálni, hogy kell csinálni, milyen praktikákat vessek be otthon. Addigra már be is gyulladt a cicim. Amiről azt se tudtam, hogy létező dolog, hogy ilyen előfordulhat. Na és akkor jöttem rá, hogy hál' istennek nekem könnyű szülésem volt, hogy inkább még egyszer megszülném a kisbabámat, csak ezt ne. Mert ez tényleg ilyen pokoli fájdalom tud lenni 

– mesélte Ivett.

Literszámra itta a gyógyteát, szakember segítségét kérte, kipróbált szinte mindent. Volt, hogy már étvágya is alig volt, annyira ideges volt a sikertelenség miatt. Két hónap próbálkozás után kénytelen volt feladni. 

Piroska a kisbabáját kizárólag anyatejjel táplálja, de neki sem volt minden pillanat egyszerű vagy könnyű. Később pedig mellgyulladása lett. És habár egyszerűnek, kézenfekvőnek és valóban természetesnek tűnik a szoptatás, sokszor igen sok küzdés és fájdalom árán sikerül csak az értékes anyatejet átadni a kisbabáknak.

Bárhogy is alakul a táplálás, bármennyire is fontos és értékes az anyatej, pálcát senki feje felett nem lehet és szabad törni, mert nem tudhatjuk, mi mindent tett meg az édesanya azért, hogy a melléből tudja etetni gyermekét. 

Az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO 1992-ben augusztus elsejét az anyatej világnapjának nyilvánította. Ezzel is igyekeznek felhívni a figyelmet az anyatejes táplálás, a szoptatás fontosságára.