„Béke csak úgy lehet, ha a ruszki hazamegy” – hogyan élnek a magyar katonák a fronton, és hányan haltak már meg közülük?

Traski Viktor kárpátaljai matematika-fizika szakos egyetemi oktató a családját hátrahagyva ment harcolni a megszálló oroszok ellen. Nemrég videóban mutatta meg, hogy milyen körülmények között él katonatársaival együtt a fronton. Gyakran hóban-fagyban a lövészárokban, máskor pedig elhagyatott épületek romjai között. 

Viktor mellett rengeteg kárpátaljai magyar is kint harcol a fronton. Például Fegyír Sándor, aki az Ungvári Egyetemen tanít, nemcsak békeidőben. Ezzel a fotóval ismerte őt meg a világ:

Egyik kezében tankönyv, a másikban géppisztoly, még a lövészárokból is tartott előadásokat a tanítványainak. 

Információink szerint Sándor a bahmuti poklot is megjárta. Ez volt a város, ami a 9 hónapig tartó ostrom idején kiérdemelte a vérszivattyú nevet – a nagy részét földig rombolták, és becslések szerint 15-20 ezer ember halhatott meg mindkét oldalon.

Magyarok a fronton

Június 10-én megindult az ukrán ellentámadás, ezért a Fókusz szinte a lehetetlenre vállalkozott azzal, hogy megpróbálta utolérni Fegyíréket és Traski Viktort a körülbelül 1100 kilométer hosszú frontvonalon. Hosszas próbálkozás után egyikőjükkel tudtuk felvenni a kapcsolatot, Traski Viktorral. Hogy pontosan hol van most, és mit csinál, azt nem árulhatta el nekünk, de sikerült hozzá eljuttatni a kérdéseinket, amire ő válaszolt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van most, mi van a családjával, és milyen az élet a fronton.

Azt mondta egyértelmű volt, hogy Kárpátalján szeretne élni a családjával, ezért valamit tennie kellett ahhoz, hogy a háború, az invázió ne terjedjen tovább. Tudatosult benne, hogy mit hozhat a háború, a nagymamája sokat mesélt neki a II. világháborúról,

amikor az úgynevezett orosz felszabadítók eljutottak Kárpátaljáig. Miképpen bántak mindenkivel, és milyen rombolásokat, rablásokat végeztek el. Ezért egyértelmű volt, hogy menni kell és védeni kell elsősorban a családot.

– mondja Traski Viktor, aki az Ungvári Nemzeti Egyetem díjnyertes kutatója és oktatója. Fő területe a komplex függvénytan és a valószínűségszámítás. Az elmúlt hetekben azért került be a híradásokba, mert eredményeiért a Magyar Tudományos Akadémia is kitüntette. 

Viktor azt mondja, a matematikus gondolkodás sokban segíti őt a harctéren is. A 35 éves kutatónak nincsenek katonai tapasztalatai, így tartalékos sem volt, és egyetemi oktatóként valószínűleg megúszta volna a mozgósítást.

Mi lesz az otthon hagyott családdal?

Gyermekei, a 2 és fél éves Dániel és a 4 és fél éves Dávid várja őt haza, valamint felesége. A családja és munkatársai is féltették őt, de gondolkodás nélkül beállt a seregbe. Távollétében a felesége tartja meg az egyetemi előadásokat, ő pedig néha interneten válaszol a diákok kérdéseire.

Amikor elkezdődött a háború, sokkal nehezebb volt tartani a kapcsolatot az otthoniakkal, internet-hozzáférésünk nem nagyon volt. Ma már különböző Messenger alkalmazások segítségével tudjuk tartani majdnem napi szinten a kapcsolatot az otthoniakkal.

Környezetében mérnökök, szakácsok, tanárok csatlakoztak önkéntesen a sereghez, akik hat- vagy háromórás váltásokban szolgálnak. Viktor szerint ez nem csak az ő háborújuk, hiszen a következmények az egész világra kihatnak. Azt mondja, azért indult a háborúba, hogy megmentse a kulturált, nyugati világot a civilizálatlan Oroszországtól, amelynek katonái megkötözik, megerőszakolják, és megölik a nőket és a kislányokat, mint Bucsában, valamint gyilkolják a civil embereket a front közelében.

Traski Viktor szerint csak akkor lehet béke Európában, ha Oroszországot a Nyugat megfékezi. Azt állítja, az oroszok célja, hogy újra visszaállítsák a szovjet birodalmat, vagyis katonailag elfoglalják többek között Észtországot, Lettországot, Litvániát, Moldovát, és újra gazdasági és politikai befolyásuk alá vonják az egykori KGST-országokat, többek között Magyarországot. A hosszú távú béke Európában szerinte most csak a harc által érhető el.

Egyetlen fronton töltött nap sem hat pozitívan sem a testi, sem a lelki épségére az embernek

 – mondja Viktor, aki a lelki kérdéseket imával oldja meg, a fizikai állapotát pedig edzéssel és vitaminokkal erősíti. Fontos, hogy formában legyenek, a fölös kilók károsan hatnak rájuk. 

Mint Viktor elmondja, egy év alatt 20 napot tölthetnek a családdal, ő idén már volt látogatóban szeretteinél. Fiai azt mondták neki a találkozás után, hogy szeretnének minél előbb felnőni, hogy segíthessenek édesapjuknak „hazautasítani az orosz bácsikat” az országból, így apukájuk hazajöhet.

Egy háborút nagyon nehéz elviselni, részben meg lehet szokni, mivel az ember sok mindenhez tud alkalmazkodni, de teljesen nem.

Viktoréknak sokat segít a sok támogató üzenet, amit kapnak. Sokan írják nekik, hogy imádkoznak értük, hogy hazavárják őket. Nemcsak ukránok, sokan írnak külföldről is.

A magyarok rádióznak, azt nem értik az oroszok

A mostani háborúban rengeteg külföldről jött önkéntes is harcol az ukránok oldalán. Volodimir Zelenszkij elnök szerint több mint 16 ezren érkeztek, főleg Európából, hogy szembeszálljanak az orosz hadsereggel. A Daily Mail brit lap tavaly azt írta, hogy magyar is van az önként jelentkezettek között. A magyar törvények szerint akár öt évet is kaphat az a magyar állampolgár, aki idegen fegyveres szervezetbe lép be, vagyis aki katonának jelentkezik az ukrán hadseregbe.

Többször kerestük a magyar külügyminisztériumot és az Ungvári Főkonzulátust, hogy hány magyar származású katona halt meg, sérült meg, vagy esett fogságba Ukrajnában, de senki sem válaszolt nekünk. 

Trautmann Balázs katonai újságíró néhány napja Ungváron megtudta az elhunytak számát.

A múlt hét pénteki adatok szerint, amiket én hallottam kint, 29 elesett magyar származású ukrán katona volt.

Pontos számot az ukrajnai védelmi minisztérium tudna mondani, de nem valószínű, hogy valaha is kiderül. „Azt elmondták nekem, hogy több száz magyar nemzetiségű katona harcol ebben a pillanatban is különböző alakulatoknál… Sérültek is vannak természetesen, eltűntek is vannak... három héttel ezelőtt kaptunk olyan információt, hogy az ő zászlóaljukból 11 katona halt meg egy dróntámadásban egyszerre” – teszi hozzá Trautmann,

Traski Viktornak 400 olyan magyar nemzetiségű katonáról van tudomása, aki a frontra került. Egyébként az ukrán hadsereg ki is használja a nyelvtudásukat. 

A különböző harci alakulatoknál ugyanis sokszor a magyarok rádióznak egymással, ezt ugyanis nem értik az oroszok, hiába hallgatják le őket.

Sikerült felvételeket szereznünk néhány magyar nemzetiségű katona temetéséről. A 29 éves Kiss Sándort szülővárosában, Ungváron helyezték örök nyugalomra.

A tengerészként szolgáló fiatalember két kisgyermeket hagyott hátra. A munkácsi származású Lengyel Ottó márciusban halt, önkéntes határőrként Bahmutban. A szintén önkéntesként harcoló munkácsi Guti Miklós pedig február 19-én Donyeck megyében. A 128-as hegyi dandár őrmestere, Vértes István is Bahmutban vesztette életét.

Milyen fejlemények várhatók a háborúban? 

Kis-Benedek József biztonsági szakértő szerint arra számíthatunk, hogy mindkét fél belefárad a háborúba, elfogynak az eszközök.

Az alacsony intenzitású konfliktus azt jelenti, hogy időnként nagyobb harcok vannak, aztán valamikor nincs két hétig semmi. Ez sajnos ahhoz járul hozzá, hogy hosszan elnyúló, akár évtizedekig tartó konfliktus is lehet.

Traski Viktor abban bízik, hogy minél előbb hazatérhet a családjához.

A legfontosabb, hogy béke legyen, és befejeződjön a háború. De béke csak úgy lehet, ha a ruszki hazamegy.