„Isten nem kólaautomata” – egyre kevesebb a hívő Magyarországon, de nem látszik, hogy erre az egyházaknak lenne válasza

Egyre több pap panaszkodik arra, hogy évről évre kevesebben járnak misékre és kevesebben fordulnak hozzájuk segítségért, tanácsért. A Fókusz annak járt utána, hogy miként változott az elmúlt években a magyar emberek vallásossága, templomlátogatási szokása és a hite. 

Gánti Bence integrál pszichológus szerint bár spirituális válság van a világban, mégis egyre inkább a hagyományos egyházi kereteken kívül keresik a válaszokat az emberek az élet kérdéseire.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki vagyok én. A másik, hogy mi az életem értelme és a harmadik a teremtésnek a rejtélye. Hogy ki teremtette ezt a világot és, hogy miért. Vagyis magyarul, hogy van-e isten vagy nincs. És ha igen, mi a célja

 – mondta a szakember.

Papokhoz kevesebben, pszichológushoz többen járnak

Manapság már alig lehet időpontot foglalni egy-egy jobb pszichológushoz. A filozófusok és az az életvezetési tanácsadók előadásaira is pillanatok alatt elfogy minden jegy. Egyre többen járnak elvonulásokra és olyan közösségekbe, amelyek egyesítik a modern pszichológiát a vallási bölcseletekkel. Sokan inkább fizetnek mindezért, néha nem is keveset.

Eközben a katolikus hívek 20-30 százaléka lemorzsolódik.

Hiába volt most Ferenc pápa budapesti látogatásán óriási tömeg, Gégény István katolikus hittanár szerint is egyre több ember hagyja el az egyházat. Ez a folyamat a rendszerváltás után kezdődött.  

A KSH legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatai alapján körülbelül 5 millió 300 ezer keresztény ember élt Magyarországon, közülük 3 millió 691 ezer 389 vallotta magát katolikusnak.

A Társadalmi Riport tavaly decemberben megjelent vallásszociológiai kutatása szerint a magyarok mintegy 20 százaléka jár havi rendszerességgel templomba. 40 százalék rendszertelenül gyakorolja vallását, a maradék 40 százalék pedig ateista. A legújabb európai misetérképen, amelyben még 2020-as adatok szerepelnek az látszik, hogy a heti legalább egyszer imádkozók száma Magyarországon 25.5 százalék. Ez az egyik legalacsonyabb adat Európában.

Gánti Bence szerint sokak számára szűkösek a vallási keretek. Ezért hozta létre az Integrál Akadémiát, ahol a spiritualitást ötvözik a hagyományos pszichológiával. 

Én ezért választottam ezt az irányzatot, mert abban hiszek, hogy ennek most már össze kell érni. Tehát gyakorlatilag egy új ideális spirituális vezető guru, láma vagy sámán  – ezek a régi szerepnevek – az, akinek spirituális élménye van, és akinek a személyisége is meg van dolgozva és mindkettőhöz ért. Tehát integratív 

– véli Gánti Bence.

A mai ember a rövid üzenetekre vevő, nem egy lassú misére

Wilheim Péter Ürömben és Pilisborosjenőn pap. Azt mondja, ezen a környéken egyre többen járnak templomba, de talán a Budapestről kiköltözők nagy száma miatt. 

De vajon miért egyre kevésbé népszerűek a templomok és a misék?

„Ha bemegyünk egy templomba egy szentmisére, akkor ott a hangulat azért eléggé avittas, lassú. Adott esetben hosszú beszédeket hallunk, és ehhez képest 

a ma embere rövid, instant és feelinggel teli üzenetekre van beállítva. Ezekre fogékony, keresni kell azt, hogy az örök üzenetek, a változatlan üzenet az milyen új, modern, korszerű, a mai ember által befogadható formában adható át 

– mondja Gégény István, katolikus hittantanár.

Tavaly Ferenc pápa is arról beszélt Pozsonyban, hogy új egyházi nyelvezetet kell találnia Európában a papságnak. Azt is mondta, hogy több kreativitásra van szükség ahhoz, hogy befogadható legyen például egy mise szövege. Ezért a beszédnek nem kell tíz percnél hosszabbnak lennie, mivel az unalmas. 

Máshogy kell beszélnie a papoknak

A hittantanár szerint Ferenc pápa maga is „ostorozza” a klerikalizmust, ami egyfajta felsőbbrendsűéget jelez, olyan attitűdöt, amelyben a papok azt mondják, „nekem van igazam hiszen pap vagyok, nekem van igazam, hiszen püspök vagyok”. 

Ferenc pápában az a nagyszerű, szerintem az a menő, azért vonzó nagyon sok ember számára világszerte, mert nem akar nagyobbnak látszani, okosabbnak látszani, mint amilyen. Ő pont önmaga. Egyszerűen, egy true, hiteles személyiség 

– mondta Gégény István.

A magyarországi keresztény felekezetek kommunikációjával sem elégedettek a hívők. Tavaly ősszel a Szemlélek című lap egy felmérést is készített erről. A végeredmény Gégény István szerint lesújtó lett, nagyon rosszra értékelték ebben a magyar katolikus egyházat. Ami sokszor a kényes témákat is kerüli.

Gégény István példaként hozta fel azt a videót, amelyben Ferenc pápa fiatalokkal beszélgetett az olyan „cikis kérdésekről”, mint például a nonbináris szexualitás vagy a homoszexualitás.

Ferenc pápa üzen, előre megy és azt mondja, hogyha ezek a kérdések foglalkoztatják a ma emberét akkor minimum meg kell hallgatnunk 

– véli a hittantanár.

Bezuhant a katolikus hívők száma

A Vatikán legújabb kimutatása szerint Európa szinte összes országában csökken a hívők száma. Például az erősen katolikusnak számító Lengyelországban a fiatalabb generációknál az egyházias vallásosság annyira bezuhant, hogy egyesek már vallási összeomlásról beszélnek. 

Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatalának tájékoztatása szerint Angliában és Wales-ben 10 év alatt 59 százalékról 46 százalékra esett vissza a keresztény vallású emberek száma.

Az Egyesült Államokban is kevesebb a templomlátogató, ott a felmérések szerint leginkább a 15 és 29 év közötti fiatalok hagyják el a vallásukat.

Érdekes, de a világ többi részén növekszik a katolikus hívők száma. 

A Vatikán adatai alapján Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában egyre többen veszik fel a keresztséget. Az Egyház Statisztikai Évkönyvének legújabb, 2020-as kiadásában az áll, hogy a világ 7.6 milliárd lakosából 1 359 612 000 katolikus volt; 15 millió fővel több, mint egy évvel korábban. Ez a világ lakosságának 17.8 százaléka. A papok száma csökkent, összesen 410 ezer lelkipásztor szolgálja a nyáját a világon.

A gazdagságban kevesebb szükség lehet a hitre

Egyes szakértők szerint a fejlett Nyugaton élők növekvő életszínvonala is szerepet játszhat abban, hogy sokan elfordulnak az egyháztól. Kevesebb szükség van ilyenkor a hitre. Mások szerint viszont az az ok, hogy az egyház túl konzervatív, nem tud mindenki számára elfogadható válaszokat adni a modern kor kérdéseire, például a mesterséges intelligenciára, az online világ problémáira, a szexualitásra, a géntechnológiára, és robotikára. Vagyis nem túl trendi.

Wilheim Péter plébános azonban úgy véli, attól, hogy valami trendi, még nem biztos, hogy jó.

A trendi nem abba az irányba visz és vezet bennünket, ami az egymáshoz való kapcsolódáshoz irányít, hanem abba az irányba visz, hogy a közösségi médiába bezáródunk, de nem léteznek igazán emberi kapcsolataink. Tehát attól még, hogy a külvilág azt mondja, hogy ez trendi és jó, ez nem feltétlenül jó, csak ezt hitettük el magunkkal 

– mondta.

„Isten nem kólaautomata"

Péterffy Kund az ausztráliai Sydneyben református lelkész. Ő egy kisebb csoport lelki vezetője. Azt mondja 30 fő jár az istentiszteletekre rendszeresen, a nagyobb rendezvényekre akár százan is eljönnek. Akárcsak a mostani anyák napi ünnepségre. Egyébként Ausztráliában 80 ezer magyar él. Szerinte a csökkenő érdeklődés egyik oka a távolság. A hozzá tartozó terület, Új-Dél-Wales kilencszer akkora, mint Magyarország, ezért sokkal kényelmesebb otthonról, online nézni a templomban történteket. Ráadásul érdekes módon egyre kevesebb az olyan pap és lelkész, aki beszéli a helyiek nyelvét.

Azt mondja, több száz évvel ezelőtt is voltak olyan alternatív megoldások, amelyek elcsábították az embereket a vallástól és a templomoktól, csak most talán több ilyen van, nyíltabban beszélnek róla és népszerűbbek.

„A jóga talán az, ami a legjobban megjelent Ausztráliában is és kötelező módon a pszichológushoz való járás. Tehát ha problémák vannak egy családban, akkor nem lelkészhez vagy lelki gondozóhoz küldik el őket, hanem egy pszichológushoz” – mondta a lelkész.

A Fókusz által megkérdezett papok szerint az ősi tanokban ott van a válasz minden kérdésre. Sokszor azonban nem konkrétumokat kell várni, hanem egyetemes útmutatást. 

„Mindig van egy útkeresés bennünk, mindig kérdés az, hogy miként tudjuk a körülöttünk élőket megszólítani. Ez folyamatosan jelen volt az egyházunkban és hol jobban, hol kevésbé, hol nyitottabbak, hol kevésbé nyitottam fogadták ezt, de Istennek mindig van válasza, csak ő nem olyan sokszor, hogy én felteszek egy kérdést és akkor rögtön jön a válasz”. 

Isten nem egy kólaautomata, hogy bedobom a pénzt, megnyomom a gombot és ott tartom a terméket a kezemben 

– mondta Wilheim Péter.

A plébánosnak arról is határozott véleménye volt, hogy a pszichológusok, a filozófusok és az életvezetési tanácsadók át tudják-e venni a papok helyét.

„Isten helyét nem tudjuk átvenni. A történelemben is abból volt a legtöbb baj, ha valaki Isten akart lenni, át akarta venni Isten helyét. Egyrészt elsüllyedtek már a történelem süllyesztőjében, másrészt nézzük meg mekkora pusztítást okoztak és mennyi sérülést okoztak az embereknek” – tette hozzá.

Gégény István szerint vigyázni kell azzal, hogy ne ítéljük meg a pszichológusokat egyházi oldalról, mert nagyon nagy szükség van pszichológusokra, pszichiáterekre, hiszen vannak olyan problémák, amiket ők tudnak jobban kezelni.

Például az elmagányosodás, a szorongás, az alkoholizmus, a depresszió, a kiégés és az anyagi kilátástalanság. Uniós statisztikák szerint Európa egyik legszegényebb országa vagyunk, körülbelül 1 millió ember él havi 100 ezer forintnál kisebb összegből. 

A hittantanár szerint az egyháznak és a pszichológusoknak más a célja, ezért nem versenyhelyzetnek kellene lennie a pszichológus társadalom és a klerikális társadalom között, a papok között, hanem egy partneri együttműködésnek.

Az egyháznak az a hivatása, hogy az örök élet felé inspiráljon bennünket. Tehát ne lebeszéljen öngyilkosságról, ne gyógyszert írjon föl depresszió ellen. Az egyháznak az a küldetése, hogy legyen ideje a fájdalomra, hogy oda álljon mellém, amikor kórházban vagyok, amikor haldoklok és ne mondja azt, hogy majd meggyógyítalak. Csak álljon ott mellettem, fogja a kezem, kísérjen el

– mondta.

De vajon milyen jövője lesz a keresztény egyházaknak a világon? Ha a globális trendek folytatódnak elképzelhető, hogy egy napon eltűnnek a vallások? A szakértők szerint sok fiatalnál a vallások szerepét mostanra a szuperhősök vették át. Celebek, influenszerek, énekesek, hollywoodi sztárok, akikre egyfajta istenként, példaként néznek fel az emberek. Követik a viselkedésüket, a kinézetüket, a táplálkozásukat és a filozófiájukat is.

Gégény István úgy véli, Magyarországon a katolikus egyház kicsiny közösségekből álló egyházzá fog változni.

Olyan egyházra van szükség, amelyik nem harsog, amelyik nem nagy rendezvényeken, kiálló pódiumon beszél, hanem egy olyan egyházra vágynak az emberek, amelyik közel van hozzánk, amelyik megérinthető, megszólítható, amelyik együtt sétál velem, amelyik elkísér. Nagyon fontos, hogy elefántcsonttoronyból prédikálunk, vagy pedig oda ülök melléd és megkérdezem, hogy te erről mit gondolsz 

– mondta Gégény István.

Gánti Bence szerint meg kell értenünk, hogy sokféle kultúra, sokféle ember és sokféle spirituális megközelítés létezik.

Sok szent nem csak a miénk, úgyhogy úgy tudjuk szeretni, hogyha elfogadjuk a többi hitet. Amikor az emberek beszélgetnek, akkor nagyon hamar kiderül, hogy ugyanarról beszélgetnek, csak a kifejezésmódban van különbség 

– mondta.