Krokodilt simogatott Gambiában, táncolt a Riói karneválon, és kakasviadalt nézett Kelet-Timorban – Ildikó az első magyar nő, aki járt már minden hivatalos országban

Ildikó 18 évesen hagyta el először Magyarországot. Rómába utazott az Ifjúsági világtalálkozóra és látta a pápát is közelről. Élt Finnországban és Angliában, és körülbelül 40 országban járt már, amikor stewardessnek jelentkezett. 2012-ben már 70 országnál tartott, amikor kitalálta, hogy el kellene jutni a világ összes államába. Ez jelenleg 193 ország – ennyi tagja van az ENSZ-nek –, de van, aki hozzászámolja Koszovót, Taiwant, Vatikánt és Palesztinát is.

Arra törekszik, hogy a helyi tömegközlekedési eszközöket használja, és nagyon szeret helyieknél megszállni.

Legyen az egy kicsi vendégház, coachsurfing vagy kanapészörf, aki így ismeri jobban. Sokkal autentikusabb lesz maga az élmény, egyszerűen megfoghatóbbá válik a kultúra.  

Keresgélni kezdett az interneten. Alig egy tucat ilyen embert talált, akik a világ összes országában jártak. 140 tagállamnál érezte azt, hogy innen már nincs megállás, kerül, amibe kerül. 18 év alatt jutott el a 193 ENSZ-tagállamba. Egy átlagos magyar ennyi idő alatt 2-3 útlevelet használ el, Ildikó azonban

eddig már hét útlevelet fogyasztott el.

A rekord egy év alatt 20-25 ország bejárása volt. Körülbelül 10-13 ezer órát repült már életében, ami átszámolva 416-541 teljes napnak felel meg. Másfél év az életéből. A legtöbbször a dubaji, a Sao Paolo-i és az etióp repülőtéren járt. Egy cipősdoboz telt meg már a beszállókártyáival.

Észak-Koreából kikönyörögte a belépővízumát, amit visszavesznek, ha távozunk az országból. De Ildikó elkérte szuvenírnek.

Észak-Koreába a koronavírus-járvány előtt nem volt nehéz bejutni, egy kisebb csoporttal érkezett a zárt diktatúrába. A túrába beleesett szeptember 9-e is, ami nemzeti ünnep az északiaknál. Az emberek táncoltak az utcán és felkérték Ildikót is, hogy csatlakozzon. Természetesen a nagy vezérek, Kim Djong Il, Kim Ir Szen szobrainál és le kellett rónia a tiszteletét.  

A Csendes-óceán a legnagyobb kihívás a világutazók számára, mivel vannak olyan szigetek, ahova csak heti 1-2 repülőjárat van. Nauru szigete a harmadik legkisebb ország a világon, mindössze 21 négyzetkilométer.

Magyar szemmel talán a legnagyobb kuriózum, hogy van egy hoteljük, amit akkor építettek, amikor én meglátogattam az országot. Ez pedig a hotel Budapest.

Ildikó szeret egyedül utazni és egyfajta önismereti tréningnek is tekintette a világ összes országának bejárását. Útjai során nem félt, főleg azért, mert mindig feltűnésmentesen próbálta bejárni az országokat. 

Különösen nehéz volt eljutni egyedülálló nőként Szaúd-Arábiába, évekig tartott a szervezés, végül üzleti vízum kellett hozzá. Hasonlóan nehéz volt néhány afrikai ország, például a Közép-afrikai Köztársaság vagy Egyenlítői-Guinea felkeresése. A legkalandosabb útja pedig Jemenbe volt, ahova a polgárháború idején utazott, repülő helyett pedig egy cementszállító hajó fedélzetén érkezett meg az országba.

Ahol csak tehette, megkóstolta a helyi ételeket, amelyek néha igen meglepőek voltak. 

Ettem bogarat Kambodzsában, vannak extrém élményeim, mint kenguru, krokodil, de megkóstoltam Észak-Korea nemzeti ételét, a kutyahúslevest is. Nem lett a kedvenc ételem, sőt!

Soha nem számolta ki, mennyi pénzt költött utazásaira, stewardessként sokszor kedvezőbb áron tudott repülőjegyeket szerezni. Bár járt már minden országban, Ildikó bakancslistája még mindig tele van. Első helyen a pakisztáni Hunza-völgy áll, ahova szeretne eljutni. Ott 100-120 évig is élnek az emberek. Idén járt a Húsvét-szigeteken és sokat kalandozott Dél-Amerikában, legközelebb pedig a Galapagos-szigetekre szeretne ismét eljutni. A Fókusz riportját is csak az interneten tudja majd visszanézni, mivel most úton van Olaszországban.