Politikai nyomásgyakorlás miatt zárták el az oroszok a csapot, Európa a tél végére teljesen kifogyhat a gázból

Az Északi Áramlat több mint 1200 kilométeren át fut szárazföldön és a Balti-tenger alatt is – gázt szállítanak benne az oroszországi Viborgból a németországi Greifswaldig. Legalábbis eddig így volt. Egy júliusi előre betervezett karbantartás óta ugyanis folyamatosan csökkent a mennyiség. 

Az utóbbi hetekben már csak az Északi Áramlat vezetékkapacitásának 20 százalékát küldték az oroszok a németekhez. 167 millió köbméter az, amit a normál kapacitás mellett az oroszok tudtak küldeni, és ehhez képest 33 millió köbmétert küldtek naponta. Ez csökkent nullára

 – magyarázta a Fókuszban Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője.

Az orosz-ukrán háború nemcsak a fronton, hanem a gazdaságpolitikában is zajlik. Az európai politikusok szerint mára már nem kétséges, hogy politikai nyomásgyakorlás történik orosz részről a gázcsapok elzárásával.

Az orosz fél a csökkentett üzemmódot először karbantartásra, majd az elromlott turbinák miatti javításra fogta – sokan ezt az indoklást álságosnak tartották. Úgy tűnik, igazuk volt. Pár napja Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének nyilatkozatából kiderült: kizárólag politika van a háttérben. 

„Eljutottunk odáig, hogy az oroszok ki is mondták, hogy addig nem fognak szállítani az Északi Áramlat 1-en, amíg a nyugati szankciók érvényben vannak. Idővel csak kimondták, ami a valós érv volt a kezdetek kezdetétől, hogy árbevételt akarnak generálni, illetve gazdaságilag minél nagyobb fájdalmat akarnak okozni Európának” – véli az elemző.

Gáz napok óta egyáltalán nem érkezik Európába az Északi Áramlaton – így viszont nem is tudnak belőle pénzt csinálni. Pedig a háborús offenzíva idején ez is fontos szempont lenne.

Ha eladni nem lehet a gázt, akkor el kell tárolni későbbre. Az orosz tározók viszont kapacitásaik csúcsán vannak, több nem fér beléjük. Ilyenkor végső megoldás a gáz nyílt színi elégetése – ezt nem lehet titokban tartani, mert a jelenség még műholdfelvételeken is látszik.

A legfontosabb kérdés, hogy milyen télre számíthatnak az Európai Unió országai. A tározóknak körülbelül a 90 százaléka már fel van töltve, de nem dőlhetünk hátra.