Gyilkos darazsak Magyarországon – és a velük kapcsolatos hatalmas tévhit

Ribarics Tamást, a Tales of Evening rockbanda gitárosát július 10-én csípte meg egy darázs, majd valamivel délután 5 óra után kómába esett. Azonnal kórházba szállították, de 13 nappal a történtek után már nem ébredt fel többet a kómából. A család – érthető okokból – nem vállalta az interjút a Fókuszban, Ádám Attila, a zenekar alapítója és billentyűse is csak azért, hogy az emberek tanulhassanak a tragikus történetből.

„Ha szabad ilyet mondani és lehet ebből egy tanulság, akkor tényleg az, hogy meg kell találnunk ezeket a módszereket, lehetőségeket, amik ezeket, az ilyen eseteket, az ilyen hirtelen bajt esetleg megelőzik” – mondta.

Both Zoltán vadállatbefogó szerint Magyarországon nincsenek olyan őshonos állatok, amelyek direkt életveszélyesek lennének az emberre. Olyan állatok viszont egyre gyakrabban szabadulnak el magángyűjtőktől, amelyek nem őshonosak, de kifejezetten veszélyesek.

Ha bárki ilyen állatot lát vagy nem biztos benne, hogy például egy sima vízisiklóról vagy egy egzotikus szökött kígyóról van szó, akkor is inkább tárcsázza a 112 segélyhívót, mert jobb félni, mint megijedni.

Ha viszont valaki allergiás egy rovar mérgére, akkor akár végzetes is lehet egy ilyen csípés. Az pedig kiszámíthatatlan, hogy ki allergiás a darázscsípésre. 

Akár a méhecske csípése is veszélyes lehet, ha valaki allergiás az állati fehérjékre, és ha nincs megfelelő gyógyszer a közelben. Méhecske és darázs csípésébe többen haltak meg az utóbbi években

– figyelmeztet.

A világon 2000 különböző darázsfaj létezik, közülük néhány tucat él Magyarországon. Közülük leginkább a lódarázzsal, a padlásdarázzsal és a kecskedarázzsal találkozhatunk. Elsősorban a meleg helyeket szeretik, és szinte bárhova betudják fészkelni magukat. Leginkább a nagyméretű lódarazsaktól kell távol tartani magunkat, mondja Boros Tibor darázsvadász, mert Európa legveszélyesebb darazsa a lódarázs. Ötször erősebb a mérge, mint kisebb társainak, ráadásul harap és szúr egyszerre. Az első rágókájával képes kiharapni a bőrt.

A lódarazsak kimondottan életveszélyt okoznak. Van, hogy ellepik a házat, ami onnantól lakhatatlan, a családnak el kell költöznie, amíg az utolsó darazsat ki nem irtják. A mérgük ugyanis életveszélyes, főleg azokra, akik allergiások.

Márpedig sokan nem tudnak erről – állítja Novák Hunor. A gyermekgyógyász azt mondja, a darázscsípés normál esetben csak kis duzzanatot okoz, ami hamar elmúlik. De nem szabad könnyelműen kezelni, mert senki sem tudhatja, okoz-e allergiás reakciót.

Ha egy darázscsípés után valaki azt érzi, hogy nagyon gyenge, lesápadt, rekedt, nehezen veszi a levegőt, kiütések jönnek, akkor azonnal mentő hívása indokolt, ez egy életveszélyes állapot, bele is lehet halni

– figyelmeztet Novák Hunor.

Sokan ilyenkor kalciumot itatnak az áldozattal, a gyermekgyógyász szerint azonban ennek semmi értelme.

Nem hatásos a kalcium, se csípésre, se torokgyulladásra, se kiütésekre, ez egy hungarikum, ami egy több évtizedes óriási tévedésből fakad. De Magyarországon százezrek, sokszor még orvoskollégák is hisznek abban, hogy kálciumot kell adni.

Kautzky Armand is így volt vele, amikor évekkel ezelőtt a saját kertjében rálépett egy méhre, amely megcsípte. „A csípés után kezdtem érezni, hogy a talpamról egyenest a fejem teteje kezdett el iszonyatosan viszketni. 1,5-2 perc alatt kezdett el bedagadni a fejem, a szemem annyira bedagadt, hogy alig láttam. És mire a kocsiba ültem, már komoly légzési problémáim voltak.

„Kialakult nála egy anafilaxiás reakció, itta a kalciumot, azt hitte, hogy segít. Hát, nem segített, úgyhogy ez is mutatja, hogy ez a tévhit bizony életveszélyes” – magyarázza Novák Hunor. 

A darázscsípés allergiát csak vérből lehet kimutatni. Az sem ritka, hogy valaki gyerekkorában nem, de évekkel később lesz allergiás a csípésre. A felnőttek csaknem három százaléka fokozottan érzékeny a rovarcsípésekre, a legtöbb esetben a darázs csípésére. Ha valakinél ilyen történik, azonnali mentőt kell hozzá hívni.