„A klímaválság az nem kopogtat, már berúgta az ajtót, megette a reggelinket és befeküdt az ágyunkba” – kiszáradhat-e a Balaton a globális felmelegedéstől?

„Az elfogadható jóslat, hogy amennyiben a víz hőmérséklete emelkedik, elvben a párolgás is emelkedik. Vagyis a tónak a vízszintje csökkenni fog” – mondta Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, aki szerint a jelenség mögött a klímaváltozás áll. 

A legpesszimistább forgatókönyv szerint 2050-re teljesen kiszáradhat a Balaton, de erre a Limnológiai Intézet munkatársa szerint kevés az esély. A Balaton ökoszisztémája alkalmazkodni fog a felmelegedéshez, ezért a szakértő szerint inkább az a fő kérdés, hogy az emberek szeretni fogják-e az ezzel járó változásokat. 

Például több hínár lesz a Balatonban, több nád lesz a Balatonban. Örülni fogunk, mert esztétikailag szép, látványos lesz, de az emberek undorodni fognak a hínárban való fürdéstől. Viszont lesznek olyan élőlénycsoportok, amik kimondottan kellemetlenül fogják érinteni az embereket

– mondta Tóth Viktor.

Ez történt a 2000-es évek elején, amikor a Balaton vize még a mostaninál is 80 centiméterrel volt alacsonyabb. Ezt leginkább egy bizonyos fonalas alga élvezte a legjobban, a nyálkás vízben sétáló strandolók már kevésbé.

2019 augusztusában pedig addig soha nem látott extrém algainvázió lepte el Keszthely és Szigliget környékét. Akkor a szakértők sem tudták megmagyarázni, hogy mi történhetett. Az algák elburjánzásának végül a hideg időjárás vetett véget. 

Nekem a Balaton a Riviéra

A nyár mindig óriási terhet jelent a Balatonnak. Évről évre egyre több turista érkezik a tóhoz és környékéhez, és mivel szinte már mindent beépítenek, alig van szabad partszakasz. Ennek hátrányát leginkább a helyiek érzik. 

Az Összefogás a Balatonért nevű szervezet szerint ahogy egyre nő az épített környezet aránya, úgy romlik a víz minősége. Sok helyen kiirtják a nádast, pedig az kulcsszerepet játszik a Balaton vizének megtisztításában. 

A klímaválság nem kopogtat, hanem már berúgta az ajtót

A tó és az időjárás felmelegedése más tüneteket is előidézett. Például az elmúlt húsz évben még sosem hajtott ki ilyen korán a nád, mint most, de ez alapvetően még nem vezet katasztrófához. Viszont, miközben mindenki a Balatonra figyel, nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországnak több sekélyvizű tava van. 

A Velencei-tó tavaly leginkább a kiszáradás és a halpusztulás miatt került a középpontba, két év alatt vízmennyiségének közel 44 százalékát elvesztette. Az amúgy sem mély tó élete során már többször is kiszáradt, a klímaváltozás következményeit azonban ott is érzékelik a kutatók. 

A tavak megmentése érdekében a helyiek és a turisták is sokat tehetnek. Már néhány apró lépés is segíthet tehermentesíteni a Balatont és a Velencei-tavat. 

Tóth Viktor szerint már azzal is jelentős eredményeket érhetünk el, ha pici dolgokban változtatunk, például 

nem szemetelünk, nem fürdés előtt visszük fel a naptejet magunkra, és nem vizelünk bele vízbe.

A kutató reméli, az emberek mihamarabb észreveszik, hogy a „klímaválság nem kopogtat, hanem már berúgta az ajtót, megette a reggelinket és befeküdt az ágyunkba”. Erre pedig szerinte reagálnunk kell.