Milyen jövő vár az ukrán menekültekre?

A Fókusz stábja ellátogatott egy terézvárosi napközibe, a hely korábban krízisszállóként működött, most 50 ukrán gyerekkel foglalkoznak itt. Az egyik önkéntes azt mesélte, szinte minden család stresszes állapotban érkezik a befogadó országokba, hiszen saját otthonukat, munkájukat kellett Ukrajnában hagyni.

Volt olyan gyerek, akin úgy jött ki a stressz, hogy harapdálta, ütögette a társait, vele dolgozott pszichológus és az anyukával is, most is próbál segíteni rajtuk.

Az ideérkező gyerekekkel önkéntes menekültek foglalkoznak, akiknek saját maguknak is traumákat kell feldolgozniuk, a gyerekeken viszont sokszor erősebben törnek felszínre az átélt borzalmak.

Gálvölgyi Dorka, az Eötvös10 közösség vezetője szerint egyre többen már nem csak átmeneti szállást keresnek. Dorkát egy magyarországi ukrán civil szervezet, az Egység Ukrán Egyesület kereste meg, ők a napközi mellett iskolát is szerveztek a gyerekeknek. A hazai felzárkóztató képzésekhez egyelőre nincsenek meg a feltételek, így ezt a terhet az önkénteseknek kellett átvállalniuk. „Ha magyar intézményekbe próbáljuk ezeket a gyerekeket beintegrálni, az nagyon nagy problémákat vet fel. Ezek a gyerekek elhagyták a hazájukat, nagyon sok gyerek van nálunk is, akinek az édesapját nem tudjuk, hogy épp harcol és merre jár, itt vannak egy traumatizált édesanyával. Azt hiszem, hogy nagyon nagy segítség, hogy a szakemberek, pszichológus az anyanyelvükön beszélnek velük” – mondja.

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos központjában találkoztunk a 15 éves Daniellel, megrázó dolgokat mesélt:

Sokkolt minket, amit láttunk, amikor lőttek, a földre feküdtünk. Féltettük az életünket, rázkódtak az ablakok, nem volt víz és étel. Reggel, amikor felébredtünk, a szomszédunk háza romokban volt. Sok leégett házat láttunk, borzalmas volt.

A gyerekek traumafeldolgozását itt is pszichológus segíti, de az is sokat jelent nekik, hogy egymás közt is értő fülekre találnak, hiszen hasonló borzalmakat éltek át.

Az önkéntes szervezetek szerint hosszú távon komoly problémát jelenthet, hogy a menekültek jelentős része nem tudja, hogy jogosult állami támogatásra. Pedig a menedékes státusszal többek közt egészségügyi ellátás, iskola, havi 22 ezer 800 forintos pénzügyi támogatás jár. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont az igénylés sem zökkenőmentes.

A háborúnak egyelőre nem látni a végét, és a kezdeti civil felajánlások mértéke is apad. A menekültek hosszú távú berendezkedése számtalan kérdést vet fel, amire a válaszokat egyelőre még az önkéntes szervezetek is keresik.