2022. április 2. 19:00
Rónaszéki Zoltán számára minden egyes vasdarab érték. A cseszneki fémszobrász műhelyében halomra állnak a leselejtezett autóalkatrészek és csapágyak.
Zolihoz világéletében közel állt a művészet. Gyerekkorában sokat rajzolt és festett, sőt, kipróbálta a fafaragást is. Igazából azonban a fémipar vonzotta, 13 évesen már önállóan hegesztett. Végül karosszérialakatos szakmát szerzett.
Az akkori munkahelyemen az egyik kollégám felmondott – autószervízben dolgoztam –, és ott adott volt mindenféle autóalkatrész, amit kidobáltak. És az ott rendelkezésre álló dolgokból csináltam neki ilyen búcsúajándékként egy kis motort, és akkor indult be ez igazán, hogy hulladékfémből dolgozzak.
Eleinte csak önmagának, kedvtelésből alkotott, végül aztán sorra jöttek az ismerősök, akik egyedi dísztárgyakat kértek tőle. Hirtelen annyi megrendelése lett, hogy 2019 végén úgy döntött, felmond, és főállású fémszobrász lesz.
Bár nehezen hagyta ott biztos, jól fizető állását, nem bánta meg, hogy váltott: mindennél többet jelent számára az, hogy itt végre kiélheti a kreativitását. Híre eleinte szájról-szájra terjedt, ma pedig már ki sem látszik a munkából. Jelenleg 99%-ban megrendelésre dolgozik. Szerszámait is maga készíti. Mindent, amit csak tud, újra hasznosít.
Kiállításokon kívül hosszútávú tervei között az is szerepel, hogy felhívja a gyerekek figyelmét az újrahasznosítás fontosságára: szeretné megmutatni a kicsiknek, hogy nem mindig az az egyszerűbb út, ha megszabadulunk a megunt vagy éppen elromlott tárgyainktól.
