Vér és cselszövés tapadhat minden egyes darabjához
2016. május 6. 17:30
Tizenhat milliárd forintért hirdették meg először New Yorkban 1990-ben, de ki és hogyan csempészte ki Magyarországról a Seuso-kincseket? A római kori ezüst és arany készletet egy kiskatona találta meg a hetvenes évek végén. De miért kellett aztán meghalnia? A Fókuszban az a riporter mutatja meg bizonyítékait, aki több mint húsz éve nyomoz a rejtélyes ügyben.
Az április 26-án bemutatott Seuso 2. című dokumentumfilm, Dézsy Zoltán alkotása azt boncolgatja, hogyan halt meg az, aki megtalálta a Seuso-tárgyakat és hogyan kerültek azok külföldre. A kincset megtalálása után 5 évet rejtegették Magyarországon. Arra, aki megtalálta, Sümeg József kiskatonára, viszont felakasztva leltek ezután. Nem sokkal azelőtt, hogy a kincset külföldre csempészhették. A nyomozó ügyészség öngyilkosságnak minősítette az esetet. A filmrendező szerint ugyanakkor nem szándékos emberölés történt, amit a filmjében fel is vezet. A kiskatona a gazdag római Seuso nevű polgár kincseit egy hegyoldalba vájt borospincébe rejtette. Az ott történt, balul elsült dulakodásban, ahol a kiskatona meghalt, a leleteket Pápára vitték.
A Seuso-kincs korábban külföldre csempészett hányada legalább ismert helyen van: 15 darab egy angol Lordhoz került. Ebből 7-et 2014-ben a magyar állam visszavásárolt, ezekből idén a pletykák szerint a Nemzeti Múzeum tervez kiállítást. A cél a teljes kincs tulajdonjogának megszerzése. A teljes anyag, becslések szerint minimum 41, egyesek szerint viszont 200 darabból áll.
A film célja, hogy az emberek megértsék: ha valakinél lenne még a Seuso-kincsből, ennyi idő elteltével büntetlenül megállapodhatna a műkincsvédelmi szervekkel, mert az esetleges korábbi bűncselekmények, amelyekkel összefüggésbe hozhatók, mára elévültek. Sőt akinél több is van, igazolhatja a tárgycsoport magyar eredetét, megspórolva ezzel minden további, a leletek származását megkérdőjelező, eredetjogi pert.