Nem csitul a Kiss László-ügy, újabb csontváz borult ki a szekrényből?

Gyurán János, 71 éves nagypapa, egy 34 évvel ezelőtti csúnya történetről jött beszélgetni. Abból az időből még, amikor 12 éves lánya a Spartacusban úszott. Vannak, akik méltatlannak tartják, hogy dopping kérdésekről 20, 30 esetleg 40 évre visszamenőleg kérdéseket tegyünk fel.

A hatvanas évektől reflektorfénybe került doppingot, a szteroidot szedő sportolók történet csontvázaival meg lehetne tölteni egy képzeletbeli szekrényt. Elég csak a hetvenes évekre klasszikussá vált NDK atlétanők jellegzetes test formájára gondolnunk.  Az úgynevezett akromegália tüneteire: a megnagyobbodott állra, kézre, fülcimpára vagy épp az extrém férfiasodás, kivételes esetekben férfivá műttetés példáira, amilyen Heidi, később Andreas Krieger keletnémet súlylökő esete volt.

Nos, az apuka hasonló elváltozásoktól félve járt utána annak, mit tartalmaznak a vitaminnak nevezett kis bogyók, melyeket élúszó lányának akartak adni 1982-ben. Gyurán csak most állt elő saját történetével, de azt az eset után Kanadába családjával együtt disszidáló férfi már akkor sem éretette, hogyan lehetett a büntetett előéletű Kiss a Spartacus edzője 1963-tól.
 

A történet szereplői megkerestük. Senki sem akart beszélni arról, igaz-e vagy sem amit Gyurán állít.  Kérdés, hogyan derítsük ki tiszta-e ma az úszósport, ha nem vagyunk hajlandóak vállalni, tiszta volt-e 50 vagy esetleg csak 30 évvel ezelőtt.