Oscar-díjra is esélyes a magyar filmalkotás?
2015. május 26. 17:05
Régen látott, de azért nem példátlan sikert értek el a magyarok a Cannes-i fesztiválon. Az első filmes rendező, Nemes Jeles László alkotása négy elismerést zsebelt be, köztük a Grand Prix-t, azaz a Zsűri Nagydíját. Ez a második legfontosabb díj az Aranypálma után. De sokan mondják, mivel ez a zsűri nagydíja, így talán még értékesebb, mint az Aranypálma. Süle László riportja.
A film alkotói közül szinte mindenki hazatért már, egyedül a rendező, Nemes Jeles László tartózkodik még külföldön, ő csak a csütörtöki budapesti díszbemutatóra érkezik haza. Itthon van már a film főszereplője, Röhrig Géza is.
A magyar kultúra nagy sikere ez, Kertész Imre 2002-es Nobel-díja óta nem beszélt ennyit művészeinkről a világ. 2005-ben a holokauszt témájú regényből, a Sorstalanságból az Oscar jelölt Koltai Lajos készített filmet.
Koltai Lajos részese volt az 1982-es Oscar-díjnak is: ő volt Szabó István „Mephistójának” az operatőre. Noha több külföldi produkció stábtagjaként további nyolc Oscar-díjasunk van, a magyar filmgyártásnak máig legnagyobb sikere ez az alkotás, melynek történetét szintén a nácizmus borzalmai ihlették.
A Saul fiának Cannes-i sikere minden bizonnyal Oscar jelölést is hoz Magyarországnak. Cannes-ban egyébként sokkal sikeresebbek vagyunk. Bár Arany Pálmát sosem nyertünk, a második legrangosabb elismerést igen: Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” című alkotásáért, 1984-ben. A számtalan kisebb díj közül az utóbbi években is el-elcsípett egyet a magyar filmgyártás. Mundrucó Kornél kétszer is nyert az utóbbi években: előbb 2008-ban a Deltáért, majd tavaly a Fehér Isten című alkotásáért.
Nézd vissza a Fókusz adásait az RTL+-on!