Akkora pofont adhat az unió a rejtőzködő magyar milliárdosoknak, hogy a fal adja a másikat

Frankfurtban 2025 középétől 400 fővel indul el az AMLA nevű uniós hivatal, ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel fog foglalkozni, írta meg a G7.

Ez a NER számára kellemetlen lehet, ugyanis az  AMLA kötelezheti a vállalatokat és magánszemélyeket dokumentumok és egyéb információk átadására, bírósági engedéllyel helyszíni vizsgálatokat végezhet, és jelentős jogsértések esetén akár kétmillió eurós büntetést szabhat ki.

Az új uniós hivatal vizsgálhatja majd, kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai. Tíz évre visszamenőlegesen meg kell mutatni minden tulajdonost, akinek legalább 15 százalékos tulajdonrésze van. A hatóságokon kívül az újságírók és a témában érintett civil szervezetek is hozzáférést fognak kapni az uniós tényleges tulajdonosi adatbázisokhoz. Sőt a 200 ezer eurónál drágább jachtok, magánrepülők, de még autók is bekerülnek az adatbázisba.

Így a NER magánrepülői, jachtjai is jobban szem előtt lesznek.

A G7 korábbi összegzése szerint 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel a magyar kormány által létrehozott, úgynevezett magántőkealapokban. A gazdasági lap úgy írja le a magántőkealapokat, mint egy olyan jogi konstrukciót, amivel a NER a számára kedves üzleti köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad.

A névtelenség számos előnyt adott bizonyos üzleti köröknek, a spanyol kormány azonban nemrég közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében. Sajtóhírek szerint azért, mert az ajánlat mögött a magyar kormányt látják, annak közismerten jó orosz kapcsolataival együtt. Mivel itt is képbe került egy magántőkealap, nem lehet tudni, ki vagy kik is a tulajdonosok. Erről többet is megtudhat az RTL Híradó szombati riportjából:

Nyitókép: Getty Images