Orbán „megszelídítésével” Giorgia Meloni belépett a nagy európai vezetők közé

Hatalmas elismerés övezi Giorgia Melonit, miután Orbán Viktort rávette arra, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást. A New York Times szerint a két kormányfő leült egy italra, és közben Orbán arról panaszkodott, hogy az EU igazságtalanul bánik vele kemény jobboldali politikája miatt. Meloni – aki maga is jobboldali vezető – elmondta neki, hogy ő is érezte az előítéleteket, de ahelyett, hogy támadta volna az EU-t, megpróbált együttműködni vele. Szerinte ez a hozzáállás arra kényszerítette az EU-t, hogy őt is bevonja a döntéshozatalba, és végül az EU-val közösen sikerült elérni, hogy Olaszország teljesítse a több milliárd eurós covid-segélyalapok felszabadítására vonatkozó követelményeket.

Amikor 2022 októberében Meloni lett Olaszország vezetője, Brüsszelben sokan aggódtak, hogy bomlasztó erő lesz. Ehelyett, ahogy az Orbán-epizód megmutatta, olyan jobboldali vezetőként pozícionálta magát, aki képes megszólítani a szélsőjobboldaliakat. A cikk szerint mivel Európa egyre inkább jobbra tolódik, az elkövetkező években az EU vezetőinek több olyan politikusra lesz szükségük, akik hidat képezhetnek a szélsőségek és az uniós vezetés között.

Meloni ahelyett, hogy az uniós politikával szemben foglalt volna állást – ahogy Orbán teszi gyakran –, a NATO mellett van, felmondta az Út és övezet-megállapodást Kínával, járt Joe Biden amerikai elnöknél, és a lengyel vezetéssel is jó viszonyra törekszik – mondta Feledy Botond külpolitikai szakértő, a Partizán heti Feledy-hírlevelének szerkesztője. Úgy fogalmazott, hogy 

Meloni betöltötte azt az űrt a jobbközépen, amit Angela Merkel a visszavonulásával teremtett.

Roberto D'Alimonte, a római Luiss-Guido Carli Egyetem politológusa úgy jellemezte Melonit, hogy „radikális váltást hajtott végre”, amikor EU-ellenes ideológusból pragmatikus, EU-párti vezető lett.

Az olasz kormányfő a belpolitikában is sikert sikerre halmoz: pártja, az Olasz Testvérek (FdI) jócskán szipkázott el szavazókat két koalíciós partnerétől, a Matteo Salvini-féle Ligától és a nemrég elhunyt Silvio Berlusconi nevével fémjelzett Forza Italiától. Az EP-választásnak pedig úgy megy neki, hogy pártja támogatottsága nagyobb, mint akkor, amikor miniszterelnök lett. Ráadásul az olasz gazdaság pörög, az utolsó két negyedév adatai szerint gyorsabban növekedett, mint a német.

Sikeres akciója, amit Orbán rábeszélésével ért el, abba az irányba mutat, hogy az Európai Uniót domináló francia-német duóból trió lehet Olaszországgal kibővítve. Kérdés, hogy Meloni mit akar kezdeni a magyar kérdéssel. Egyelőre úgy tűnik, a Fidesznek esélye nyílik arra, hogy az EP-választás után EP-képviselői beüljenek a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójába. Maga Orbán is erről beszélt pár napja egy olasz újságnak.

A hírek szerint azonban ez meglehetősen ellentmondásos lépés lenne, mert benne van a pakliban, hogy az ECR királycsináló lesz a választás után az Európai Bizottságban, és nem kizárt, hogy szerepet kap Ursula von der Leyen bizottsági elnök esetleges újrázásában. Az NYT megjegyezi, hogy Meloni nem támogatta von der Leyent 2019-ben, amikor egy kisebb és hangosabb ellenzéki pártot vezetett, de ezúttal sokat nyerhet az újraválasztott bizottsági elnökkel való együttműködéssel, és széles körben elvárják tőle, hogy megszavazza von der Leyent, vagy legalábbis ne álljon az újraválasztásának útjába.

Feledy szerint amennyiben Meloni és a frakciója támogatja az Európai Bizottság elnökét, és a Fidesz is betársul melléjük, akár az is előfordulhat, hogy a magyar kormánypárt frakciója azt a von der Leyent fogja támogatni, akivel teleplakátolták Magyarországot Alex Soros társaságában. Persze az is lehet, hogy nem lesz szükség a magyar szavazatokra von der Leyen újrázásához. Itt érdemes megjegyezni, hogy a frakciófegyelem egészen máshogy néz ki az EP-ben, mint a magyar parlamentben, ahol nincs elhajlás.

Miután a Fidesz „kilépett” az Európai Néppártból, Orbán elkezdett szervezkedni, hogy az európai szélsőjobboldali, populista pártokat egy frakcióba szervezze, de ez a kezdeményezés elhalt. Feledy szerint ennek az lehetett az oka, hogy a nagy frakciókban a nagy nemzetek dominálnak (például a 60 milliós Olaszország, a 68 milliós Franciaország vagy a 47 milliós Spanyolország), és egyszerűen nem jön ki a matek – egy kis ország kis számú képviselője nem tud vezetni egy frakciót.

A Fidesz képviselői tehát az EP-választás után beléphetnek az ECR-be, de ez a választás eredményétől is függ. Továbbá, ahogy a Bloomberg januárban megírta, feltételei is vannak a frakciótagságnak. Ebből az első már teljesült is: Orbán Viktor támogatja az Európai Tanácsban Ukrajna pénzügyi segítségét. A második viszont még csak alakul. Azt kérte Meloni a lap szerint, hogy Orbán javítson a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz fűződő kapcsolatán, ez egészen pontosan egy találkozót jelent. Ezt egyelőre még szervezik, de az ukrán fél is arról számolt be az ungvári Szijjártó Péter–Dmitro Kuleba-megbeszélés után, hogy még soha nem jutottak annyira közel a tárgyalásokhoz, mint most.

Nyitókép: Reuters/Remo Casilli