Európai Bizottság: Magyarország teljesítette az igazságügyi reformokat, az LMBTQ-, korrupció- és menekültügyieket viszont nem

Az Európai Parlament költségvetési és költségvetési ellenőrző szakbizottsága az Európai Bizottság három tagjának részvételével meghallgatást tartott a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet magyarországi végrehajtásáról, írja az MTI.

Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos azt mondta: Magyarország 2023 májusában az igazságügyi reformokkal kapcsolatos új törvényt fogadott el, és az Európai Bizottság decemberben úgy döntött, hogy az általa kiszabott feltételek érvényesültek az új jogszabály révén.

Szerinte a magyarországi igazságügyi függetlenség területén több kiemelt eredményt tapasztalt a testület: ezek közé tartozik, hogy a Kúria elnöke és elnökhelyettesi kinevezése terén változott a szabályozás, és a bíróságok igazgatása terén is. Hozzátette:

Ez az igazságügyi rendszerre vonatkozó tervezet keretében került szabályozásra, és költségvetési autonómiát is kaptak az intézmények, továbbá a Kúria új működési szabályzata átláthatóbbá tette a működését, illetve mentesítette a politikai befolyásolhatóságtól.

Az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta kapcsán a magyar gyermekvédelmi, illetve menekültügyi törvényt is kifogásolta, és ezért fagyasztotta be a forrásokat egészen addig, míg ezek a jogszabályok meg nem felelnek az uniós jognak. A határidő ezeken a frontokon 2023. december közepe volt, ezért a bizottság köteles volt határozatot hozni, mivel Magyarország megtette a kért intézkedéseket. Nem lehetett negatív döntést hozni, máskülönben az uniós bíróság előtt megtámadhatta volna a határozatot Magyarország.

Az Európai Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi a további intézkedéseket Magyarország részéről, és amennyiben visszalépés történik a bírói függetlenség terén, akkor a korlátozó intézkedések is visszaállnak. „Végső célunk, hogy megtaláljuk a megoldást a jogállamisági aggodalmak rendezése révén, konkrét reformok keretében” – mondta a biztos.

Nicolas Schmit szociális ügyekért felelős biztos kijelentette: az Európai Bizottság úgy tekinti, hogy a testület által megszabott négy mérföldkő a bírói függetlenség terén teljesült. „Ez automatikusan azt jelentette, hogy a horizontális feljogosító feltétel is teljesült a bírói függetlenség terén, hiszen a források zárolását ennek alapján lehetett feloldani. Ennek eredményeként a források egy részét valóban feloldottuk, ami azt jelenti, hogy 2030-ig a bizottság megtéríthet 10,2 milliárd eurót a kohéziós és a belügyi alapból” - mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy nem helytálló az a feltételezés, hogy az EU már 10,2 milliárd eurót folyósított is Magyarországnak. Brüsszel csupán lehetővé tette, hogy Magyarország lehívja a forrásokat olyan projektek finanszírozási visszatérítéseként, amelyeket már megvalósítottak. Mint mondta, a korábban zárolt összegekből a bizottság mindössze 445 millió eurónyi összeget folyósított ezidáig. Hozzátette:

Ne felejtsük el, hogy az alapjogi karta alapján felmerülő egyéb hiányosságokkal még nem foglalkozott Magyarország, tehát az LMBTQ-közösségek, illetve a tudományos élet szabadsága és a menedékjogi területen tapasztalható problémákkal, így zárolva maradnak a fennmaradó összegek.

Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a jogállamisági feltételrendszer keretében, 2022 decemberében a tagállami kormányokat tömörítő Tanács 6,3 milliárd euró felfüggesztéséről döntött, mivel Magyarország csak részleges korrekciós intézkedéseket hozott a korrupció orvoslása érdekében. „Ezen a téren Magyarország még mindig nem vezetett be olyan intézkedéseket, amelyek kijavítanák a problémákat” – mondta.

A biztos szerint az EU tagállamainak érdekük, hogy az uniós költségvetés a szerződések értelmében megfelelő védelemben részesüljön: „Ha Magyarország a változásokat megvalósítja, a rendeletnek megfelelő intézkedéseket hoz, akkor megegyezhetünk. Nem büntetni akarjuk a tagállamokat, emlékeztetek erre még egyszer, hanem az Európai Unió pénzügyi érdekeit védjük” – tette hozzá.

Korábban az RTL Híradó arról számolt be: perre mennének európai parlamenti képviselők, mert szerintük az Európai Bizottság pénzzel szerelte le Orbán Viktort az ukrán csatlakozás ügyében. Ursula von der Leyen korábban azt mondta nekik: csak azt fizették ki Magyarországnak, aminek a feltételeit teljesítette. Egyes képviselők Orbán Viktor szavazati jogát is korlátoznák.

Nyitókép: Thierry Monasse / Getty Images