Vita az Európai Parlamentben: Keménynek kell lenni Orbán Viktorral szemben

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény elfogadásával Magyarország teljesítette ugyan a kohéziós alapok lehívásának feltételeit, de a szexuális kisebbséget érintő jogokkal, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt mintegy 20 milliárd euró marad mindaddig befagyasztva, amíg a magyar kormány nem teljesíti az összes szükséges feltételt.

Az Európai Parlament csütörtökön szavaz a magyar jogállamisági helyzetről és az uniós támogatásokról szóló állásfoglalásról, valamint arról, hogy elvegyék-e Magyarország, azaz Orbán Viktor szavazati jogát az Európai Tanácsban, amiért egyedüliként akadályozza az Ukrajnának szánt uniós pénzügyi segélyt és hátráltatja Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.  

Hadja Lahbib belga külügyminiszter beszédében azt mondta, az Európai Unió Tanácsának január elején kezdődött féléves belga elnöksége aggódik a jogállamiság európai helyzete miatt, írja az MTI. Mivel nem akarja, hogy sérüljön a jogállamiság elve Magyarország esetében sem, folytatja a 7-es cikk szerinti eljárást, miközben párbeszédet folytat a magyar kormánnyal.

„A jogállamiságra és az uniós költségvetés védelmére vonatkozó intézményei reformok megvalósítására van szükség az uniós pénzek folyósításokhoz” – fogalmazott Hadja Lahbib, majd hozzátette: az uniós belga elnökség folytatja a párbeszédet Magyarországgal és a reméli, hogy a szükséges reformokat végrehajtják, az unió pénzügyi érdekei nem sérülnek.

Zsaroló Orbánról beszéltek

A Telex összefoglalója szerint a szerda délelőtti vita során az Európai Parlament pártjai közül a jobbközép, a szocialisták és a liberálisok zsarolásról beszéltek.

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője azt mondta, hogy Magyarországra régóta kritikus esetként tekintenek az Európai Parlamentben, a jogállamisági eljárást is ezért indították meg. Weber szerint Ukrajna támogatásához minden lehetőséget az asztalon kell tartani.

Pedro Marques a szocialisták vezérszónoka szerint akárki is vezeti a februári EU-csúcsot, elég erőt és vezetői képességet kell mutatnia, hogy legyűrje Orbán Viktor zsarolását és biztosítsa a költségvetési emelést, valamint Ukrajna támogatását.

Guy Verhofstadt, a liberálisok nevében azt mondta, hogy az Európai Bizottság engedett Orbán Viktor zsarolásának a Magyarországnak járó pénzek egy része felszabadításával. „Ezt most le kell állítani”, ellenkező esetben az EU újabb utat nyit az „orbáni zsarolásoknak”. Guy Verhofstadt szerint az érvényes uniós szerződések értelmében a tervezett pénzügyi támogatás jár Ukrajnának, és a maradék 26 uniós tagország együttműködésében az ukrajnai támogatás elfogadása megoldható.

„Keménynek kell lenni Orbán Viktorral szemben. A csata nem Magyarországról szól, hanem az európai liberális demokráciáról. Ezt a csatát meg kell nyerni” – mondta Guy Verhofstadt. A belga politikus végezetül azt tanácsolta az tagországi kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsának, hogy vonja meg Magyarország szavazati jogát az uniós szerződések 7-es cikkének értelmében.

Terry Reintke, a zöldek társelnöke szerint az Európai Unió széttagoltnak és túl gyengének tűnik a külső szemlélő számára, és ez Orbán Viktor miatt van, akinek „hagyjuk, hogy azt csináljon, amit akarjon és engedünk a zsarolásának”. Szerinte a magyar miniszterelnök támadja a kisebbségeket, a média és az igazságszolgáltatás szabadságát, gyengíti az EU-t, akadályozza, hogy cselekedjen, a többi tagállam pedig hátradől és nem tesz semmit, nem léptetik tovább a hetes cikkes eljárást. Mindeközben „lejárt az idő, az ukránok az életüket vesztik, a szabadságunkért harcolnak, és Putyin legjobb szolgája az Európai Tanács asztalánál ül és blokkolja a támogatásunkat” - fogalmazott Terry Reintke.

Ideológiai zsarolás és huxit

Nicola Procaccini, a konzervatív-euroszkeptikus ECR huxitot emlegető vezérszónoka szerint az állandó támadások az EU ellen fordítják Magyarországot, ami akár azzal is járhat, hogy kilép az unióból. A frakció – amelyhez a Fidesz szeretne csatlakozni a júniusi EP-választás után – vezérszónoka szerint fel kell ismerni a tragikus kockázatot, ami egy tagállam elszigetelésével jár.

Marco Zanni a szélsőjobboldali ID-ből arról beszélt, hogy az emberek problémáival, a migrációval és a gazdasági reformokkal kell törődni. Szerinte a középpártok inkább a saját hiányosságaikkal foglalkozzanak, ahelyett, hogy olyanokat kritizálnak, akik nem megsemmisíteni akarják Európát, csak felszabadítani sok évnyi rossz kormányzástól.

Hidvéghi Balázs (Fidesz) szerint Magyarország álláspontja az, hogy tűzszünet kell, a tagállamok pedig az uniós költségvetésen kívül támogassák Ukrajnát. Hidvéghi elfogadhatatlannak nevezte az ideológiai zsarolást, és követelte, hogy Magyarországnak késlekedés nélkül fizessenek ki minden eurócentet ."Ha valódi jogállamisági válságot akarnak látni, nézzenek Lengyelországra" – tette hozzá. A magyar szavazati jog felfüggesztésének lehetőségéről azt mondta, hogy az abszolút új mélypont lenne, amivel az EU sírját ássák.

A momentumos Cseh Katalin szerint az Európai Bizottság nem fogta fel teljesen felfogta azt kárt, amit azzal okozott, hogy engedett Orbán Viktor zsarolásának. Ezzel ugyanis az unió autokrata hajlamú vezetőit „arra hívták fel, hogy hasonló taktikát alkalmazzon: rombolják le a demokráciát, gyengítsék belülről az EU-t, lengessék körbe a vétókártyát. Aztán ha eljön az idő, álljanak készen nagy adag pénz érkezésére, és fogadják el a megaláztatást, hogy kiküldik őket a mosdóba vagy kávézni.”

Nyitókép: Cseh Katalin – Fotó: European Union / EP