Nemcsak a kutyák és a lovak sínylik meg a szilveszteri durrogtatást

rtl.hurtl.hu

2025. december 31. 11:00

Több ezer elveszett kutya, pánikba esett háziállatok és menekülő vadállatok jelzik évről évre a szilveszteri ünneplés árnyoldalát. Bár a petárdázás tilos, a tűzijátékot pedig szigorú időkorláthoz kötik, a szabályok betartatása gyakran elmarad. A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet tapasztalatai szerint az állatokra leselkedő veszélyek évről évre ugyanazok.

A szilveszter sokak számára az év lezárását és egy új kezdetet jelképez, az ünneplés azonban minden évben súlyos következményekkel jár az állatokra nézve. A hangos petárdák és tűzijátékok miatt ezrek esnek pánikba: kutyák szöknek el otthonról, madarak pusztulnak el, vadállatok hagyják el élőhelyeiket.


Magyarországon a petárdák árusítása, használata és birtoklása is tilos, tűzijátékot pedig kizárólag december 31-én 18 órától január 1-jén reggel 6 óráig lehet használni, az eszközöket január 5-ig le kell adni. Ennek ellenére már december elején is gyakori a durrogtatás, sokszor fényes nappal.

Évente több ezer állat kerül bajba

A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet tíz éve működik, kizárólag az év utolsó napján. Feladatuk a tűzijátékoktól és petárdáktól megrémült, elszökött állatok felkutatása és hazajuttatása.


Pintér Attila főszervező elmondása szerint évente körülbelül ezer eltűnt állatról érkezik hozzájuk bejelentés, ezek döntő többsége kutya, de macskák is érintettek. A tapasztalatok alapján a hazakerülési arány mindössze 50–60 százalék.

A szervezet szerint a bejelentett esetek csak a probléma felszínét jelentik, a valóságban ennél jóval több állat kerülhet veszélybe szilveszterkor.

A gazdák felelőssége kulcsszerepű

Mivel érdemi változás rövid távon nem várható, az állatvédők szerint a gazdák előzetes felkészülése elengedhetetlen. A legfontosabb, hogy az állatok szilveszterkor biztonságos, zárt helyen legyenek. Akkor sem ajánlott őket a kertben hagyni, ha korábban nem mutattak félelmet, mert a hanghatások kiszámíthatatlan reakciókat válthatnak ki.


A kikötés kifejezetten veszélyes, mivel a menekülni próbáló állat súlyosan megsérülhet. A nappali órákban is tapasztalható durrogtatás miatt a sétáknál is fokozott óvatosság javasolt, különösen a félős kutyák esetében.

A gazda jelenléte megnyugtató hatású lehet, a zajokat pedig redőnyök lehúzásával, zene vagy televízió bekapcsolásával lehet tompítani. Játék, jutalomfalat vagy – indokolt esetben – állatorvossal egyeztetett készítmények is segíthetnek a szorongás csökkentésében.

Chip nélkül minimális az esély a hazajutásra

Bár Magyarországon több mint egy évtizede kötelező a mikrochip beültetése, az állatmentők tapasztalatai szerint még mindig sok a chipezetlen kutya, különösen a kisebb településeken. Azoknak az állatoknak, amelyek nem kerülnek haza, döntő többségében nincs chip.

Fontos az is, hogy a chip regisztrálva legyen, és az adatok naprakészek maradjanak, mivel az elkóborolt állatot nem feltétlenül a lakóhelyéhez legközelebbi menhelyre szállítják.

Nemcsak a háziállatok érintettek

A szilveszteri tűzijátékok a vadon élő állatokra is súlyos hatással vannak. Tata példája jól mutatja ezt: az Öreg-tavon telelő vadludak védelmében a városban 2018 óta tilos a tűzijáték. Két évvel ezelőtt, az ellenőrzések hiánya miatt, mintegy 30 ezer vadlúd menekült el szilveszterkor, és nem tért vissza.

A következő évben a rendőri és önkéntes jelenlét jelentősen javította a helyzetet: bár csak néhány szabálysértőt állítottak elő, a madarak többsége a tavon maradt.

A madarak különösen veszélyeztetettek, mivel pánik hatására épületeknek repülhetnek, vagy éjszakai menekülés közben annyira kimerülnek, hogy másnap nem tudnak táplálékot szerezni. A zaj a nagyvadakat és a lovakat is megzavarja, ezért sok helyen a gondozók a szilveszteri éjszakát is az állatok mellett töltik.

Az emberekre is veszélyt jelent

A hangos durrogtatás nemcsak az állatoknak, hanem az embereknek is kockázatot jelent. Az Országos Mentőszolgálat minden évben beszámol petárdák és tűzijátékok okozta súlyos sérülésekről. Az autizmussal élők és az epilepsziás betegek számára pedig különösen megterhelő ez az időszak.


Az állatvédők szerint a tatai példa is azt mutatja, hogy már a hatósági jelenlét is jelentősen csökkentheti a szabályszegések számát. Amíg azonban az ellenőrzés hiányos, a szilveszteri ünneplés árát továbbra is emberek és állatok egyaránt megfizetik.

Nyitókép forrása: Pexels

Ez is érdekelhet: