Így kell metszeni a levendulát tavasszal – mutatjuk a tuti tippeket
2024. március 13. 5:03
A levendula az egyik legkedveltebb növény, szinte minden kertnek csodás dísze lehet a mediterrán örökzöld félcserje, amely lilás-kék virágaival nemcsak szép, de gyógy- és fűszernövényként is használható. Ám nagyon nem mindegy, mikor és hogyan metszük, egy rossz mozdulattal ugyanis tönkre is tehetjük az évelő növényt.
A levendula típusai
A kertekben alapvetően kétféle levendula ültetése lehetséges, az egyik a francia levendula, a másik az angol levendula. A francia levendula az elterjedtebb, évelő fajta, élettartama hosszú, akár 40-50 év is lehet és 80 cm magasra is megnő. Az angol levendula kevésbé elterjedt, illata markáns, télállósága közepes, és több öntözést igényel francia társánál.
Levendula ültetése
Viszonylag igénytelen növényről van szó, de azért van pár dolog, amire érdemes odafigyelni. Először is külön kell kezelnünk a fiatal növényeket és külön az idősebb, fás szárúakat. Összességében elmondható, hogy szeretik a meleget, a sovány talajt, viszont a túlöntözésre érzékenyek.
Ültetéskor érdemes olyan helyet választanunk, ahol sok fény éri, és melegben lesz, a későbbi téli fagyoktól pedig védett terület. A szélsőséges időjárásra ugyanis úgy fog reagálni, hogy nem hoz annyi virágot. Ültetés előtt ássuk fel a területet és szedjük ki a gyomokat. Ha trágyázunk, fontos, hogy az ne érintkezzen a növény gyökereivel, ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a trágyára teszünk egy kis földréteget és úgy helyezzük bele a levendulát.
Ha összefüggő levendulasort szeretnénk elérni, 40-50 cm-t hagyjunk a növények között, ha külön bokrokra vágyunk, akkor 1 méteres távolságra lesz szükségünk. A friss ültetést heti egyszer, maximum kétszer öntözzük, míg gyökeret ereszt, ez maximum 1 hónap. Utána az öntözése szinte teljesen elhanyagolható, így igazán rezsibarát növény. A fiatal növényeket nem szükséges metszenünk tavasszal, csak a nyári virágzást követően.
A levendula tavaszi metszése
Az általános szabály: ne metsszük meg túl korán a levendulát, mert egy váratlan fagy károsíthatja a növényt, és túl későn se, amikor a levendula már sok hajtást hozott. A levendulák fásodó szárú növények, ami annyit jelent, hogy az évek során elkezdenek a növények szárai felkopaszodni.
A fagyok elmúltával, éppen most március környékén érdemes már meglévő növényeinket megvizsgálni. Ha a tövénél új hajtásokat látunk, nyugodtan vágjuk vissza tövig, így tarthatjuk ugyanis fiatalon a növényt, ami hamar sűrű bokorrá fog fejlődni és rengeteg virággal fogja meghálálni a törődést. Ezt a radikális metszést elég 4-5 évente megismételnünk.
A levendula fás szárát soha ne vágd vissza
Az idősebb töveknél nagyon fontos, hogy csak körülbelül egyharmadáig vágjuk vissza, addig, ahol még nem fásodik a szára. Ha abba belevágunk ugyanis, már soha többé nem fog kihajtani a levendulánk. A gömb formára érdemes mindig törekedni metszésnél, ez lehetővé teszi a levegő bejutását a bokor belsejébe minden oldalról, ami megakadályozza a belső ágak felmelegedését és megfelelő megvilágítást biztosít minden hajtás számára.
Ha ezeket betartjuk, júniustól virágba boruló levendulánk igazi pillangó- és méhecskemágnes lesz, ami élettel teli környezetet varázsol maga köré.
Nyitókép: Pexels