Károly király daganatos betegségét időben felismerték, alattvalóinak azonban nincs ilyen szerencséjük

A világ közvéleményét napok óta foglalkoztatja, hogy III. Károly brit uralkodónál rákot diagnosztizáltak. Azt, hogy a király daganatos betegségben szenved, hétfőn jelentette be a Buckingham palota sajtószolgálata.

A brit uralkodó január végén került egy londoni magánkórházba prosztata-megnagyobbodás miatt, ahol sikeres műtéten esett át. A kórházi ellátás közben derült ki, hogy a 75 éves III. Károly szervezetében kezelést igénylő rákos elváltozást találtak.

Azt, hogy pontosan milyen betegségről, jó- vagy rosszindulatú daganatról van-e szó, nem közölte a palota, annyit tudattak a nyilvánossággal, hogy nem a prosztata megbetegedésével függ össze. Azt sem tudni, hogy milyen stádiumban van a betegség és mik a kezelés kilátásai. A király onkológiai kezelése hétfőn meg is kezdődött.

Az RTL reggeli csütörtöki adásában arról beszélgettek, hogy a britek aggódnak Károlyért és saját egészségükért, és most egyre többen jelentkeznek prosztataszűrésre is. „Ha valamire felhívják a britek figyelmét, akkor tényleg elmennek szűrésekre” – mesélte Csiszár Barbara, aki Skóciában él, és úgy tudja, megduplázódott azok száma, akik III. Károly állapota miatt mentek, vagy mennek el szűrésre:

A The Washington Post cikke szerint Rishi Sunak miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a királynál sikerült időben felfedezni a betegséget. A lap szerint nem szokatlan, hogy a brit elit gazdag és híres tagjai – a királyi család uralkodói előjogokat élvező tagia különösen – kiváló orvosi ellátásban részesülnek. III. Károlyt is egy londoni magánkórházban kezelték, amikor a rákot felfedezték nála, és a kezelését alig két héttel a diagnózisa után meg is kezdték.

De a britek túlnyomó többsége nem vesz igénybe magánegészségügyi ellátást; ehelyett az ország ingyenes közegészségügyi rendszerére – az Országos Egészségügyi Szolgálatra (National Health Service, NHS) – hagyatkozhatnak, ha egészségi problémájuk támad. Az Egyesült Királyság közegészségügyi rendszere komoly finanszírozási problémáktól szenved, aminek következtében hosszú várakozási időkkel szembesülhet, aki valami okból ellátásra szorul.

A túlélési esélyeket csökkentik a hosszú várólisták

Az angliai betegek több mint harmadának 62 napnál is többet kell várnia a kezelés megkezdésére, ha a sürgős diagnosztikai vizsgálatok daganatot találtak szervezetükben. Minden tizedik rákbetegnek több mint 104 napot kell várnia a sürgős beutaló után a kezelés megkezdésére, derül ki a brit rákkutató társaság által megosztott friss kormányzati adatokból.

A hosszú várakozási idő különösen a korai felismerés és kezelés fontossága szempontjából aggasztó, tekintettel arra, hogy ezek a rák túlélési esélyeire milyen kritikus hatással vannak.

Ez a kérdés amúgy is sokakat foglalkoztatott az Egyesült Királyságban – Rishi Sunak öt politikai ígérete egyikeként vállalta az egészségügyi várakozási idő csökkentését. A BBC még egy külön bejelentőoldalt is indított, amin az érintettek megoszthatták, hogy esetükben mekkora késéssel kell számolniuk rákkezelés megkezdésekor.

Az 1948-ban – Károly király születésének évében – alapított NHS az Egyesült Királyság kulcsfontosságú intézménye, amely ingyenes egészségügyi ellátást ígér minden lakosnak, és ami a britek körében amúgy nagy népszerűségnek örvend. A British Medical Association, az orvosokat és orvostanhallgatókat képviselő szakszervezet most azt állítja, hogy a rendszer 75 éves történetének legsúlyosabb válságát éli át.

Drámai létszámhiány

A rákszűrés és onkológiai kezelés számai nem túl jók, és évek óta romló tendenciát mutatnak, többek között a finanszírozás és a személyzet hiánya miatt, mondta Tom Roques klinikai onkológus tanácsadó és a Royal College of the Royal College klinikai onkológiáért felelős alelnöke.

A brit rendszer szerint minden betegnek, aki rákdiagnosztikai vizsgálaton szeretne részt venni, először fel kell keresnie háziorvosát, mert a vizsgálatokhoz vagy a szakellátáshoz csak beutalóval juthat hozzá. A háziorvos felméri tüneteit, és ha szükségesnek ítéli, szakorvoshoz irányítja.

Innentől kezdve a rendszer deklarált célja, hogy a betegeket a beutalótól számított 62 napon belül diagnosztizálják és megkezdjék a kezelést. Sok esetben azonban már eleve gondot okoz az időpont egyeztetése is.

Másik gond, hogy sok rákos megbetegedést véletlenül fedeznek fel, amikor a pácienst valami más miatt kezelik – ahogy III. Károly esetében is történt. Sok nem rákos eset kezelését azonban a „nem sürgős” kategóriába sorolják, mivel ezeket a betegeket általános kórházi várólistákra helyezik – amelyek még hosszabbak, tehát előfordulhat, hogy hónapokba telik, mire valaki rákos várólistára kerül.

Tom Roques szerint a rákos betegek várakozási idejét befolyásoló fő probléma a kapacitás: nincs elég háziorvos, nincs elég korszerű diagnosztikai műszer, sem biopsziát készítő vagy a vizsgálati eredményeket kiértékelő szakképzett személyzet, beleértve az onkológusok 20 százalékos hiányát. Mindez pedig az NHS krónikus alulfinanszírozottsága miatt van: az Egyesült Királyság sokkal kevesebbet költ egészségügyre, mint az átlagos nyugati országok. Ez pedig azt jelenti, hogy a kelleténél jóval tovább tart, mire egy beteg rákspecialista kezei közé kerül, túlélési, gyógyulási esélyei pedig rosszabbak, mint sok más helyen a világon.

Nyitókép: Károly király egy végstádiumú betegek ellátására szakosodott intézetben, 2023 októberében – Fotó: Jacob King - WPA Pool/Getty Images