Szorít a cipő, szúr a pulcsi, karcos a kijelző? – Ilyen lehetőségeink vannak, ha félresikerült a karácsonyi ajándékozás

A karácsonyi ajándékozás előkészítését már nagyon sokan elkezdik november végén, december elején, ami egyébként nagyban köszönhető az úgynevezett fekete péntek akcióknak is. Ilyenkor őrületes leárazásokkal (és sokszor hatalmas átverésekkel) próbálják a boltok felpörgetni az eladásaikat.

Karácsony előtt hajlamosabbak vagyunk akár a többszörösét elkölteni annak, amit az év többi időszakában szoktunk. A Publicus Népszavának készített tavalyi felméréséből kiderül, hogy 83 ezer forint az az összeg, amit a magyarok átlagosan tárgyakra, élményekre vagy egyéb, pénzért vehető ajándékokra költenek. Budapesten ez a szám kicsit magasabb, a fővárosban 105 ezer forintot vernek el az emberek ajándékokra, a vidéki városokban viszont kevesebbet, 58 ezer forintot költenek átlagosan. És hol volt még akkor a rekordinfláció, amikor ezeket az adatokat felvették.

Feltehető, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben jóval tudatosabbak a vásárlók, még karácsony előtt is. Idén talán a tehetősebbek sem engedhetik meg maguknak, hogy a fa alá olyan ajándék kerüljön, ami nemcsak, hogy nem lett jó (vagy nem tetszik), de még csak vissza sem lehet váltani, ki sem lehet cseréltetni. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a hasznos információkat, amelyek aranyat érhetnek, ha beüt a baj szenteste.

Az elállás joga

Az elmúlt években nagyon sokan elkezdték online megrendelni a karácsonyra szánt ajándékokat. Ha otthonról mindent megrendelünk, akkor nem kell a karácsonyi forgatagban szédelegve szaladgálni, küzdeni az utolsó darabokért, a webshopokban pedig általában mindenből van méret, ráadásul a futár egészen az ajtóig hozza a rendelést, amivel rengeteg időt és energiát tudunk megspórolni. Ám a rendeléssel van egy alapvető gond is: sajnos a termékek nem mindig úgy néznek ki, ahogy a számítógépünk képernyőjén.

A fizikai kontaktus (vagyis a termék megtapogatása) nélkül simán előfordulhat, hogy ami fotón vagy videón nagyon tetszett, élőben idegennek, furának tűnik.

Az internetes vásárlás esetében éppen ezért létezik az úgynevezett elállási jog, ami lényegében azt jelenti, hogy ha nem tetszik valami, akkor visszaküldhetjük, és visszakaphatjuk a pénzt, írja az MNB Pénzügyi Navigátora. A karácsonyi kisokosban talán ez a legegyszerűbb, legtisztább mód, de azért itt is figyelni kell néhány alapszabályra.

Ha megbántuk netes rendelésünket, akkor a kézhezvételtől számítva 14 napunk van eldönteni, hogy kell-e nekünk a termék, vagy sem. Amennyiben a vevő a határidő előtt igazolható módon, tehát emailben vagy más hivatalos csatornán jelezte az elállási szándékát a vállalkozás felé, akkor indoklásra sincs szükség, a cég köteles tudomásul venni azt, és visszaküldeni a pénzt. Fontos még, hogy a visszafizetés kötelezettsége csak a vételárra vonatkozik, a felmerülő szállítási költségek jellemzően a vevőt terhelik.

Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy az elállási jog nem egy minden kellemetlenség ellen védő ütőkártya, vannak ugyanis kivételek, amelyekre nem érvényes ez a szabály.

Kivételnek számítanak azok az áruk, amiket kifejezetten a vásárló részére készítettek, ilyen például egy egyedi mintás póló vagy egy fotóval díszített bögre. Emellett a zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog, ha egészségvédelmi vagy higiéniai okból a felbontás után már nem küldhető vissza – ez vonatkozhat például egy borotvára, de különböző kozmetikumokra, testápolókra is.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint sokszor kivételt képeznek a lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezek, mint ahogy a különböző számítógépes játékok, szoftverek is, igaz, ezeket ma már nagyon kevesen is vásárolják meg fizikai hordozókon.

Tetszik, de hibás a termék

Előfordul, hogy csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki az árucikk hibája, például hogy nem működik, vagy be sem kapcsol, esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, kérheti például a termék kijavítását, kicserélését is.

Ekkor lépnek működésbe az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok, amelyek javítást, cserét, esetleg árleszállítást vagy végső esetben a vételár visszatérítését teszik lehetővé. Ezek a jogok csak és kizárólag hibás termék esetén érvényesíthetők, tehát akkor nem lehet erre hivatkozni, ha csak nem tetszik az ajándékunk. Amennyiben a termék valóban hibás, kérhetjük, hogy javítsák ki, vagy adjanak egy másikat. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, vagy visszakérhetjük a teljes vételárat is.

A FEOSZ arra figyelmeztet, hogy két dologra nagyon ügyeljünk, amikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz:

• Az egyik az, hogy legyen meg a vásárlást igazoló nyugta, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg!
• A másik a határidők kérdése: minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy könyvről, ruháról vagy például elektronikai eszközről van szó) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük jogainkat a kereskedővel szemben, ha az árucikk hibás.

Fontos adalék, hogy ebből a két évből csak az első évben vagyunk valójában védettek. Ha egy éven belül megy tönkre a termék, akkor a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Vagyis csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett, például nem rendeltetésszerű használat miatt.

Ha letelt az első év, akkor pedig már a fogyasztó köteles bizonyítani, hogy a termék eleve rossz volt, amikor megvette.

Kötelező jótállás

A kötelező jótállás jellemzően az elektronikai szórakoztató termékekre, a számítástechnikai termékekre, a távközlési eszközökre, az elektromos robotgépekre, háztartási eszközökre, szerszámokra, lámpákra, órákra, hangszerekre, és a szőrméből készült ruhaneműkre vonatkozik. Ezeknél a termékeknél az eladókat és a kereskedőket a fent említetteken túl szigorúbb előírások terhelik.

Az előbb említett szavatossági-jótállási jogok ilyenkor kibővülnek: a vásárlástól számítva nem egy, hanem 2-3 évig is a kereskedőknek kell bizonyítaniuk (egy hibás áru esetében), hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „kötelező jótállásnak”, aminek a vállalására jogszabály kötelezi a vállalkozásokat. Hogy mennyi ideig tart a jótállás egy-egy terméknél, az attól függ, hogy mennyit fizetett érte a vásárló:

• 10 000 és 100 000 forint közötti termékekre egy év,
• 100 000 és 250 000 forint közötti termékekre két év
• a 250 000 forint fölötti termékekre pedig három év jótállás vonatkozik.

A legfontosabb, hogy ha problémánk van a termékkel, akkor legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennünk a bejelentést. Vitás helyzet esetén a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie, amiben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és árát, a hibát, valamint azt, hogy a fogyasztó mit szeretett volna az eladótól, és ezzel szemben az eladó mit ajánlott. Egy ilyen ügy sokáig elhúzódhat, mert a cég elküldheti a hibás terméket egy szakértőhöz, aki megállapítja, hogy valóban hibásan érkezett-e a termék, vagy pedig a vevő rontotta el, esetleg nem használta rendeltetésszerűen.

A 72 órás szabály és tévhitek

Az úgynevezett háromnapos, három munkanapos, 72 órás szabály sok mindenkinek él a fejében, a baj csak az, hogy sokan nem ismerik a pontos szabályt. A tévhit egy régi szabály miatt rögzült az emberekben, amely szerint „három napon belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás”.

Ma már ez a szabály ebben a formában nem létezik.

Mint a FEOSZ kifejti, létezik hasonló előírás, de csak a tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában és csakis hibás termék esetén – ilyenkor valóban él a három munkanapon belüli cserére vonatkozó rendelkezés. Ha tehát a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna. Hogy pontosan mik számítanak tartós fogyasztási cikkeknek, az itt megtekinthető.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images