Úgy néz ki, ellepték a franciák otthonait az ágyi poloskák

A napokban írtunk arról, hogy ágyi poloskák miatt kellett átköltöztetni egy teljes osztályt a Szent Margit Kórházban, a szentgotthárdi pszichiátriai otthonból pedig egy egészen megrázó videó került ki a múlt hónapban arról, ahogy egy beteg ágyát ellepték a rovarok.

Franciaországból mindeközben már olyan meghökkentő felvételek érkeznek, hogy a poloskák ellepték a buszokat, a mozikat, és óriási felfordulást okoznak. Az ügy egy pillanat alatt politikai, egészségügyi és biztonsági kérdéssé vált, tekintve, hogy jövőre Párizsban olimpiát rendeznek. 

Közben pedig itt Magyarországon is gondot okoznak a poloskák, de itt jellemzően az ágyi poloska egy közeli, ám jóval nagyobb rokonáról van szó.

Az a poloska, amelyik általánosságban véve ilyenkor, ősszel zavarni szokta a lakosságot, az az ázsiai márványospoloska. Egy idegenhonos poloskafajról van szó, amely csak 2013 óta van Magyarországon. Ez a rovar az, amit, ha leütünk, büdös lesz. 

– magyarázta az RTL-nek Mezőfi László, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója. A szakember hozzátette:

Az ágyi poloska egy relatíve közeli rokona a fenti rovarnak, de ritkán kerül a szemünk elé, rejtett életmódot folytat és éjszaka aktív. A legnagyobb gond vele, hogy vérszívó, majdnem kizárólag emberi vérrel táplálkozik. Ő már több száz éve itt van velünk, nem tudjuk pontosan megmondani, hogy honnan származhat

– magyarázta a különbséget a Reggeliben Mezőfi László.

A vérszívó poloskák különlegességei közé tartozik továbbá, hogy

• testsúlyuk háromszorosát képesek vérből elfogyasztani;
• kifejlett formájukban akár 1 évig is elélhetnek, ami hosszú idő egy rovar esetében;
• 100 különböző fajuk közül mindössze kettő specializálódott az emberre, a legtöbb denevéreken élősködik.

Mi történik a Franciaországban? 

A franciaországi invázió persze nem egyik napról a másikra történt: a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint az igaz, hogy a poloskaészlelések száma az elmúlt hetekben megnőtt az országban, de ez az emelkedő tendencia több évre nyúlik vissza.

„Minden nyár végén nagymértékű növekedést tapasztalunk az ágyi poloskák számát illetően” – mondta Jean-Michel Berenger, a marseille-i fő kórház entomológusa. Szerinte ennek oka, hogy az emberek július és augusztus közt sokat utaznak és a poggyászukban hozzák haza az állatokat. A szezonális növekedés pedig évről évre nagyobb.

James Logan professzor, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora és az Arctech Innovation vezérigazgatója szerint az ágyi poloskák térhódítása mögött több tényező áll. „A legtöbb rovar jobban szaporodik, ha melegebb van, így, ha az évnek több melegebb hónapja van, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a rovarok gyorsabban szaporodnak” – mondta a Vice-nak és hozzátette, hogy az ágyi poloskák esetében a világ számos részén folyamatos növekedést tapasztalnak.

Az RTL belga testvércsatornája például augusztus elején számolt be arról, hogy az ágyi poloskák egyre nagyobb problémát okoznak az országban, amit csak rontott, hogy a turisták tömegével tértek haza a nyaralásukból. 

Ennek több oka is van, amelyek közül a globalizáció, a konténerkereskedelem, a turizmus és a bevándorlás a legfontosabb. James Logan professzor szerint a használt bútorok vásárlásával is hazavihetjük a rovarokat. Párizsban azonban nem feltétlenül rosszabb a helyzet, mint bárhol máshol – véli a szakértő.

Nem láttam semmilyen tudományos bizonyítékot, ami erre utalna. Az ágyi poloskák mindenhol ott vannak, egyre nagyobb számban fordulnak elő, ezért nem meglepő, hogy Párizsban is ott vannak. Talán csak a jövő évi olimpia miatt kapott ekkora hírverést. De az is lehet, hogy csak pechük volt, és idén tényleg nagyon sokan lettek.

Félelem és rettegés Párizsban

A BBC szerint a párizsi lakásokban élők közül a hivatalos adatok szerint minden tizedik lakos találkozott poloskával az elmúlt öt évben, ezért nem csoda, ha érzékenyen érinti őket az ügy. Az ágyi poloskák megjelentek már mozikban, vonatokon, és buszokon – amelynek hatására kevesebben mennek a mozikba, vagy igyekeznek elkerülni a tömegközlekedési eszközöket. 

Ugyanakkor a poloskák mellett megjelent egy újabb elem: az általános pszichózis, amely eluralkodott. Szerinte ez bizonyos szempontból jó dolog, mert arra szolgál, hogy az emberek tudatában legyenek a problémának, ugyanakkor a probléma nagy részét eltúlozzák.

Az igazság az, hogy a poloskák valóban fenyegetést jelentenek, de a veszély inkább pszichológiai, mint fizikai – hívta fel a figyelmet a BBC. Az ágyi poloska valóban undorító, de a csípése nem tart sokáig, és nem terjeszt betegségeket.

A francia kormány egyébként igyekszik komolyan venni a bejelentéseket, főként, hogy közelednek a 2024-es párizsi olimpiai játékok, a 2023-as rögbivilágbajnokság pedig már elkezdődött, így most nehezen engedhetik meg maguknak a negatív PR-t. 

Szeptember végén a francia hatóságok megpróbálták eloszlatni a félelmeket, Clement Beaune francia közlekedési miniszter pedig a Twitteren közölte, hogy összehívja a közlekedési szolgáltatókat, hogy tájékoztatást adjanak a megtett intézkedésekről, és cselekedjenek az utasok érdekében.

Mi a helyzet itthon?

Magyarországon sem új az ágyipoloska-probléma. 2015-ben nagy port vert, amikor egy rovarirtással foglalkozó vállalkozás több ezer bejelentett eset alapján elkészítette az ország ágyipoloska-térképét. A cég akkor leginkább a főváros fertőzöttségi szintjére hívta fel a figyelmet, ahol egyre gyakrabban érkezett segélyhívás nemcsak a leromlott állapotban lévő házakból és hostelekből, de még jó nevű szállodákból is. 

Később aztán, 2017-ben a címeres poloskafélék terjedésekor tettek közzé újabb térképet, majd a koronavírus-járvány idején, amikor amúgy 21 százalékkal csökkent a lakosság által bejelentett ágyipoloska-fertőzések száma Budapesten az előző év azonos időszakához képest. Konkrétan öt éve nem volt olyan alacsony a fertőzöttségi szint, mint akkor, amikor a turizmus lelassult vagy ellehetetlenült, az emberek pedig követték a társas távolságtartás szabályait. 

Az ágyi poloskával több magyar állami intézménynek is meggyűlt a baja az elmúlt évek során: emlékezetes eset, hogy 2019-ben a Honvédkórház orvosainak ügyeleti szobáját lepték el a poloskák, legutóbb pedig a szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthonából kiszivárgó videó kavarta fel a közvéleményt.

A fenntartó, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság egy másik, nagymágocsi intézményében tavaly novemberben arra panaszkodtak a betegek, hogy összemarták őket a rovarok. A fenntartó akkor azt közölte, hogy „az említett intézményben idén júliusban jelent meg az ágyi poloska, de tömeges fertőzés nem alakult ki. Az intézmény haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket, és több alkalommal is végzett rovarirtást, szakember bevonásával."

Az Átlátszó nemrég megpróbálta kikérni a fenntartótól, hogy hányszor jelentettek a telephelyeiken poloskagondot, de a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság akkor azt válaszolta, hogy „a Főigazgatóság fenntartásában lévő intézmények – mint önálló adatkezelők – esetében nem áll fenn jogi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a telephelyeiken kialakuló ágyi poloska problémákat a Főigazgatóság felé jelentsék, ezért a Főigazgatóság a kért adatokat nem tartja nyilván."

Mit tegyünk az ágyi poloskákkal?

Ha nem otthon, például egy szállodai szobában szállunk meg, a legjobb, amit tehetünk, hogy a bőröndünket vagy a csomagjainkat nem a padlóra tesszük, de legalábbis zárva tartjuk, hogy semmi ne tudjon bemászni a ruhák közé. 

Ne hagyjuk a ruhákat a földön, de ha mégis, ellenőrizzük őket, különösen a varrások mentén. Hasonló módon járjunk el akkor is, ha sok poloskával találkozunk, és a szabad levegőn teregettük ki a mosott ruhát.

Ha minden óvintézkedés ellenére találunk az otthonunkban egy ágyi poloskát, ne pánikoljunk: a jobbakkal is megesik. A legfontosabb, hogy minél hamarabb hívjunk kártevőirtót, aki szakszerűen eltávolítja a rovarokat. 

És mi legyen a büdösekkel?

Szezonja van az ázsiai márványospoloskának is, ami egy kártevő rovar és jó időben a kertben károsítja a növényeket. Amikor beköszönt a hideg, apró farakásokban, fészerekben, félreeső kis helyeken keres telelésre alkalmas helyet – és persze mi is lehetne alkalmasabb, mint egy meleg családi otthon?

A poloskák mindent megtesznek, hogy bejussanak hozzánk, de a szaguk miatt nem érdemes összenyomni őket. Jobb megoldás lehúzni a vécén, vagy kitessékelni őket az ablakon. Léteznek természetes permetszerek is ellenük, sőt, házilag is készíthető számos poloskacsapda, de már az is segít, ha lekapcsoljuk a villanyt, hiszen a fény vonzza őket.

Nemrégiben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársai azt kutatták, hogy a poloskák szeme mely spektrális tartományokra a legérzékenyebb, és milyen fényhullámhosszok a legvonzóbbak e faj számára.

Kísérleteikből – amelyet az Agrárszektor részletezett – kiderült, hogy ezek a poloskák annál nagyobb vonzalmat éreznek a fény iránt, minél kisebb a fény hullámhossza: azaz az otthonokban érdemes inkább meleg, vagyis sárgás fényű lámpákat használni, ha az ember csökkenteni szeretné a poloskák és egyúttal más rovarok által okozott kellemetlenségeket.

Nyitókép: David Cooper / Toronto Star via Getty Images