Még a szexnél is fontosabb a pénz a fiataloknak – beteggé tehetik őket az anyagi gondok

Az Y és a Z generáció tagjainak egyharmada (31%, illetve 33%) állítja, hogy a pénzügyek miatt vetett már véget romantikus kapcsolatának. Ez jelentős növekedés a korábbi generációkhoz képest. Az X, vagyis az 1965 és 1980 között született generáció tagjainak negyede, az előttük született korosztálynak pedig mindössze 11 százaléka mondta ugyanezt – vette észre a Cosmopolitan külföldi kiadása a Credit Karma megbízásából készített tanulmányt, amely ugyan az Egyesült Államok fiataljaira koncentrál, kirajzolódik belőle néhány különös tendencia.

Elsősorban az, hogy az Y és a Z generációnak rendkívül fontos a pénz, a pénzről való gondolkodás, vagy épp a pénzzel kapcsolatos értékek összeegyeztetése egy párkapcsolatban.

Ennyire anyagiasak lennének a mai fiatalok? Vagy csak arról van szó, hogy rendkívül bizonytalan körülmények között kell helytállniuk, ezért sokkal jobban vigyáznak a pénzükre, mint a náluk idősebbek? Pontos válaszok nincsenek, de ha figyelembe vesszük a témával kapcsolatos egyéb kutatásokat is, többet is megértünk a miértekről, és találkozunk néhány szomorú adattal is.

Még a szexet is megelőzi a pénz

Az Y és a Z generációsok több mint fele veszekszik a pénz miatt a párkapcsolataiban, sőt, az ezredfordulós párok között a legnagyobb viták forrását is a pénz szokta jelenteni. 

Ez megelőzi az okostelefonozást, az együtt töltött időt, a házimunkát és az intimitást/szexet is.

A Z generáció tagjai leginkább akkor rezelnek be, ha valaki nem hajlandó megosztani a kiadásokat és elvárja, hogy mindent ők fizessenek – tekintve, hogy ők még csak most kezdték a munkát, és időbe telik, mire pénzügyileg stabilizálódnak, ez nem is csoda. Az ezredfordulósok, vagyis az X generáció számára ezzel szemben az a legkomolyabb pénzügyi vörös zászló, ha valaki meggondolatlanul költekezik. Ráadásul amennyire fontos, akkora tabu is beszélni a pénzről: a megkérdezettek jelentős része meg is várja az első mérföldkövet – összeköltözés, eljegyzés – mire előhozakodik a témával – állapítja meg a tanulmány.

A Credit Karma pénzügyi tanácsadója rámutat, hogy a pénz sok ember számára mélyen személyes téma, de fontos, hogy olyan nyelvet alakítsunk ki a pénzzel kapcsolatban, amelyben jól érezzük magunkat – különösen, ha a pénzkezelésről van szó a kapcsolatunkban. „Ha kellemetlenül is esik a pénzről beszélni, ne feledd, hogy nem vagy egyedül. Ha még újak vagytok ebben, kezdjétek kicsiben. A pénzről folytatott apró beszélgetések nagy változásokat eredményezhetnek a kapcsolatotokban” – javasolta.

Hajmeresztőnek és szomorúnak tűnik a tanulmány azon része, amelyben a Z generáció 35%-a és az ezredfordulósok 25%-a azt mondja, amikor randizik valakivel, utánanéz a munkájának, hogy felmérje, nagyjából mennyi pénzt keres. 

A kutatás megjegyzi, hogy ezt feltehetően azért teszik, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy összhangban van az életstílusuk, de a realitás miatt érdemes hozzátenni, hogy természetesen léteznek olyan emberek, akik a másik pénzére utaznak – ez azonban nem generációspecifikus kérdés. 

Mint ahogy olyanok is vannak, akik benne is maradnának egy rossz kapcsolatban az anyagiak miatt. A Z-k és az ezredfordulósok nagyjából egynegyede (24% és 25%) maradna boldogtalan házasságban, hogy elkerülje a válás költségeit. További 30% vagy annál is több azt állítja, hogy maradna a boldogtalan házasságában, ha anyagilag függene a partnerétől (a Z-k 31%-a és az ezredfordulósok 32%-a).  

A pénzügyi gondok beteggé teszik őket

A pénzzel kapcsolatos aggodalom különösen nagy a Z és az X generáció tagjai számára, de nem csak az Egyesült Államokban. Európa egyik vezető pénzügyi befektető vállalata, az EOS szintén fogyasztói kutatást végzett idén tavasszal, és megállapította, hogy

a 18-34 éves korosztály érzi magát különösen bizonytalannak saját jövőjét illetően. Minden második megkérdezett aggódik anyagi helyzete miatt, különösen az infláció miatt (70 százalék), ezt követik a magas energiaköltségek (47 százalék) és a munkanélküliségtől való félelem (27 százalék).

Arra a kérdésre, hogy a pénzügyi bizonytalanság legalább havonta egyszer okozott-e konkrét következményeket, az ezredfordulósok 54%-a és a Z generációs válaszadók 47%-a mondta azt egy felmérésben, 

hogy a pénzügyi bizonytalanság depressziót okoz nála, szemben az előttük született generáció mindössze 20%-ával és az összes válaszadó 37%-ával. 

Míg az amerikaiak több mint egyharmada mondta azt, hogy a pénzügyi bizonytalanság legalább havonta egyszer ébren tartja őket éjszaka, addig a Z generáció 44%-a és az ezredfordulósok 53%-a számolt be ilyen tapasztalatokról. Mindkét csoportban a válaszadók több mint egyharmada mondta azt, hogy az anyagi gondok havonta legalább egyszer fizikailag is megbetegítette őket.

Kapcsoljunk, ha túl sokat idegeskedünk

Azt a felmérések is elismerik, hogy a Z generációsoknak és az ezredfordulósoknak is kevesebb idejük volt a pénzügyi stabilitás kiépítésére. Folyamatosan olyan gazdasági tényezők befolyásolják az életüket, amelyekre nincs ráhatásuk, ez pedig mentális egészségügyi következményeket okoz. A jelenségnek neve is van, – pénzszorongás –, ami bár nem diagnosztizálható szorongásos zavar, messzire vezethet.

A pénzügyi szorongásra utaló jelek közé tartoznak:

• Rágódás a pénzügyi helyzetünkkel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy képesek vagyunk-e fedezni a számlákat.
• Félelem attól, hogy a pénzügyi helyzetünk rosszabbra fordulhat.
• Rosszullét vagy dermedtség a számlaegyenlegünk ellenőrzésének még a gondolatára is.
• Rettegést érzünk, amikor számlát kapunk, és kerüljük vagy halogatjuk annak kinyitását/megnyitását.
• Túl sokszor ellenőrizgetjük a bankszámlát.
• Gyűjtögetéssel, túlköltekezéssel vagy túlzott takarékossággal válaszolunk a problémára.

A Mental Health and Money Advice honlapja szerint a pénzszorongás okai közé tartozik, ha valaki 

• hirtelen elvesztette az állását, vagy váratlan költségek okoztak számára jelentős fennakadást,
• pénzügyi visszaélést tapasztal, például valaki ellenőrzi a pénzügyeit, vagy leszólja, hogy rosszul gazdálkodik a pénzével,
• szegény háztartásban nőtt fel, 
• alacsony vagy instabil a jövedelme, fizetéstől fizetésig él
• gazdasági pénzügyi instabilitást tapasztal az infláció, a recesszió és a megélhetési válság miatt
• negatív pénzügyi tapasztalatok szerez, mint például: csőd, elbocsátás, válás (amelynek jelentős pénzügyi kihatása lehet), sikertelen üzlet stb.
• megnövekedett anyagi felelősséget vállal, pl. egyedülálló szülővé válik vagy nyugdíjba megy.

Mit tegyünk, ha ebbe a helyzetbe kerültünk? Az anyagi gondok esetében hajlamosak lehetünk elkerülő vagy elnyomó stratégiát választani, de a problémák ettől még sajnos nem tűnnek el. Bármilyen nehéz is rávenni magunkat, hogy tiszta fejjel gondolkodjunk, a szakértők szerint a költségvetés megtervezése segíthet abban, hogy mederben tartsuk a pénzügyeinket, és minden helyzetben csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. 

Hangsúlyozzák továbbá, hogy a pénzzel kapcsolatos szerződések néha félelmetesek lehetnek a megfogalmazásuk miatt, de ne ijedjünk meg tőlük. Haladjunk apránként, ha egy fogalmat nem ismerünk, bátran nézzünk utána, de kérhetünk segítséget is valakitől, aki átlát a zavaró nyelvezeten.

Sokan titkolják az anyagi gondjaikat, magukat hibáztatják a kialakult helyzetért, pedig pénzszorongást mindenki tapasztalhat. A száguldó magyar infláció következtében feltehetően senki nincs egyedül, aki pénzszűkében van – úgyhogy ne féljünk beszélni a problémákról. Nemcsak oldjuk a félelmeinket és segítő kezet kapunk, még néhány jó tipp is felmerülhet. 

Nyitókép: Pixabay