A pokolban is muszáj enni – így változott a hadtáp a rómaiak óta

A tavaly február 24-e óta tartó orosz-ukrán háború az eredeti, orosz elképzelés szerint villámgyorsan véget ért volna, csakhogy az évek óta fejlődő ukrán hadsereg erejét és a nyugati támogatás mértékét alaposan elmérték a megszállók. Nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyin az első pár hónap sikertelensége után elkezdte keresni a felelősöket, egy elhúzódó háború gazdaságilag rendkívül megterhelő tud lenni az anyaország számára. Egy katonát ugyanis el kell látni, szállást, egészségügyi szolgáltatásokat, de mindenek előtt élelmet kell neki biztosítani. Ez még a híresen rideg, sokszor félelmen alapuló orosz hadseregben is elengedhetetlen, mert 

az éhes, legyengült katona nem fog tudni teljesíteni, még akkor sem, ha retteg a parancsnokától.

A megfelelő élelmezés tehát kulcsfontosságú, mégis kevés figyelmet kap, amikor a történelem nagy háborúiról van szó.

Hadtáp

Ez a szó régen a harcoló csapatok és a felvonulási körlet között fekvő területet jelölte, itt szállították, mozgatták az alakulatokat, valamint a szükséges anyagokat, felszereléseket, például az ellátmányt is. Ezt a kifejezést a második világháború után már inkább a honvédség alakulatainak ellátására szolgáló szervre használták. Kialakultak a hadtápállomások- és zászlóaljak, amelyeknek az elsődleges feladata a fronton harcoló katonák megetetése volt. Alapesetben ezek végzik a katonák táplálását, de vannak olyan helyzetek, amikor nincs mód állomások kialakítására. A fronton szolgálatot teljesítők étkeztetését ekkor rendszerint előre csomagolt ellátmányokkal biztosítják.

Ezekre az ellátmányokra manapság a Meal, Ready-to-Eat (vagyis: készétel) kifejezésből származó MRE betűszót szokták használni.

A háború története nagyjából megegyezik az emberiség történetével, a katonák étkeztetése, mint olyan pedig már az első nagyobb konfliktusok óta kihívás elé állítja a hadvezéreket, katonai vezetőket. A front ellátása nem olyan látványos vagy izgalmas téma, mint a fegyverek és a hadi stratégiák, pedig azokhoz hasonlóan fontos. 

A katonák étkeztetésének problémájával meg kellett küzdenie többek között a rómaiaknak, a mongoloknak vagy épp Napóleon seregeinek is. A History összefoglalójából kiderül, mit ettek a történelmet alakító hadseregek katonái.

Római Birodalom

A Római Birodalom seregei lényegében mindent levadásztak, ami elérhető volt, ez derül ki az ókori csaták helyszínén talált csontmaradványokból. A rómaiak legfontosabb tápláléka ugyanakkor az árpából és búzából készült ételek voltak, tudták, hogy a fronton nagy szükség van az energiát adó szénhidrátra. Vannak olyan források, amelyek szerint a katonák naponta egy kilogramm húst is kaptak, de ezért legalább 120 birkát kellett leölniük helyben, a harcmezőkön. A rómaiaknak szükségük is volt a bőséges étkezésekre, mivel általában nehéz terhet cipeltek, a felszerelésük mai szemmel nézve embertelenül nehéz volt (akár 30 kilogramm is lehetett, ehhez jött még hozzá mintegy 20 kg súlyú poggyász), emellett rendszeresen, ecetszerű hígított bort ittak, hogy a vízben élő baktériumok ne betegítsék meg őket.

Keresztes háborúk

A keresztes hadjáratok idején a katonák sokáig maguknak oldották meg az étkezést, de hamar kiderült, hogy ez az út nem járható. 1189-ben Acre ostrománál kétszer is kulcsfontosságú helyzetben okozott gondot az éhínség. A 14. században már kereskedők segítették a katonák élelmezését. A keresztes seregek egyébként többnyire szárított húst és gabonából készült kását ettek, de olykor hozzájutottak gyümölcsökhöz és zöldségekhez is.

Mongol Birodalom

Dzsingisz kán (akinek egyik unokája vezette a Magyarország elleni tatárjárást) mongol harcosait a hatalmas elfoglalt területek miatt nem különbösebben tudták ellátni a hátországból, ezért az alakulatok mindig az éppen meghódított területek környezeti adottságait használták ki. Emellett hajtották maguk mellett a teheneiket és juhaikat. Mikor ezeket felélték, elkezdtek vadászni. Nem voltak túl válogatósak, lényegében mindent megettek a kutyáktól kezdve a mormotákon át egészen a nyulakig. Ezek mellett az állandó élelmiszereik túróból, erjesztett kancatejből és pácolt húsokból álltak.

Oszmán Birodalom

Hatalmának csúcspontján, a 17. század végén az Oszmán Birodalom szinte patkóként vette körbe a Földközi-tengert. A történészek szerint a janicsárokból álló oszmán sereg volt Európa történetének első modern hadserege, ennek megfelelően a korábbiakhoz képest az ő ellátmányuk volt a legjobb. A katonák frissen sült kenyeret vagy kétszersültet kaptak, napi 200 gramm húst ettek, emellé biztosítottak számukra mézet, rizst, kávét sőt még bulgurt is. Isztambulban több mint száz olyan hatalmas sütőt találtak, amelyekben csak és kizárólag katonáknak készítettek kenyeret, valamint kétszersülteket.

Amerikai függetlenségi háború

Az Egyesült Államok egyik legmeghatározóbb fegyveres konfliktusában az amerikai katonák sokszor napokig voltak élelem nélkül, egyszerűen nem volt pénz az ellátásukra. 1775-ben aztán Kongresszus elkezdett ételt biztosítani a fronton lévőknek: napi kevesebb mint fél kilogramm marhahúst, sertéshúst vagy sózott halat kaptak. Emellett szállítottak nekik lisztet, kenyeret, tejet, borsót sőt olykor még sört is. Mivel ritkán kaptak ellátmányt, ezért a katonák sokszor könyörögtek a civileknek, hogy segítsenek és adjanak nekik élelmiszert.

Napóleon hadserege

Charles Esdaile, a Liverpooli Egyetem történészprofesszora szerint Napóleon katonái az idejük nagy részét kétségbeesetten és éhesen töltötték a fronton. Amikor ételt kaptak, akkor némi kenyeret, fél kiló húst, egy kevés rizst vagy szárított babot ehettek. Olykor jutott egy liter bor vagy egy kis pálinka is a katonáknak. A legenda szerint a francia seregben azért jelent meg a bagett, mert azt a hosszúkás formája miatt a katonák a nadrágjukban tudták hordani.

A második világháború

A katonák élelmezésében a második világháború idején állt be drasztikus változás. A legtöbb erre vonatkozó feljegyzés az amerikai oldalról maradt fenn, ahol igencsak komolyan vették az ellátmány kérdését. Különböző ételcsomagokat kaptak a harci alakulatok (C-Ration) és az egyéb harctéri munkálatokban, műveletekben résztvevők (K-Ration). A kettő közötti különbség leginkább az volt, hogy a második nehezebb, töményebb volt az elsőnél.

Ezeknek a csomagok egységesen tartalmaztak cigarettát, de kaptak különféle gyümölcskonzerveket, rágógumit, csokoládét, instant kávét, sőt még vécépapírt is.

A napi háromszori étkezésre tervezett adagok nagyjából 3600 kalóriásak voltak. Később a katonák italporokat is kaptak, így ihattak limonádét, kakaót vagy teát is. A nehezebb, tartalmasabb K-Ration szintén három étkezést biztosított, voltak benne kekszek, cukrok, sótabletták, cukros italok, cigaretták és fakanál is. Ezekben az ellátmányokban helyet kapott például tojás is.

Vietnam és az MRE

A vietnámi háborúban rendszeresítették először MRE néven az amerikai katonák ellátmányát. Ezeket a csomagokat kartondobozban kapták meg a frontra vonulók. Egy ilyen csomag 1200 kalóriát tartalmazott, volt benne egy húskonzerv, egy konzervben tárolt kenyér vagy kétszersült és sütemény is. Desszertet is tartalmazott, többnyire valamilyen gyümölcsös süteményt kaptak, almaszószt vagy csokoládét. Egy ilyen dobozban sok étel volt, ezért a katonák azt többnyire szétbontották és porciókra osztva vitték magukkal.

A modern hadviselés alapja

A világon ma már minden hadsereg rendszeresített valamilyen ételcsomagot, amit a katonák szükség esetén felhasználhatnak. Ezekben már nincs cigaretta, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a kényelemre. A forró vízzel működő melegítőtaskoknak köszönhetően a fogások melegen is fogyaszthatók, a francia MRE-ben például egy mécses segítségével fel is lehet forralni a konzverveket.

Orosz-ukrán (MRE) háború

A katonai ellátmányokat tesztelő Steve1989MREInfo YouTube-csatorna kevéssel az orosz-ukrán háború kirobbanása után vizsgált egy 2021-es, nagy valószínűséggel még mindig használatban lévő ukrán csomagot. A szakértő tapasztalatai szerint az ukrán MRE közel olyan jó, mint a nagyon jó ellátmányokat rendszeresítő francia vagy spanyol seregé. A menüben van aszalt gyümölcs, csokoládé, kávé, kétszersült, sütemény és egy rizses-marhás főétel. A három étkezést biztosító MRE-ben van méz, kenyér, tea és több húskonzerv is.

Egy másik videósnak sikerült az orosz hadsereg 2022-es MRE-jét is tesztelnie, amelyben árpagyöngyös marhakonzerv, limonádé, kétszersült, vajkrém és tea is van. Az ukrán csomaggal ezt nem érdemes összehasonlítani, mivel az orosz csak egy étkezést biztosít, míg az ukrán hármat. Egy adagot összehasonlítva viszont talán kijelenthető, hogy az ukrán valamivel bőségesebbnek tűnik

Az ellátás kérdése az orosz-ukrán háborúban is kulcsfontosságú. A konfliktus elején jöttek olyan hírek, miszerint az orosz katonák eredetileg csak pár napra elegendő ételt kaptak, ami sok szakértő szerint azt bizonyította, hogy Putyinék villámháborúra készültek.

Nyitókép: illusztráció / Getty Images