Éjszakai hajsza - Nem Liam Neeson választotta a gengszter életet, a gengszter élet választotta Liam Neesont

Napjaink egyik legnépszerűbb nyugdíjas korú akcióhőse kétséget kizáróan Liam Neeson, az a Liam Neeson, aki korábban olyan karaktereket játszott el, mint Oskar Schindler, Qui-Gon Jinn, vagy Ra's Al Ghul. 2008-ban aztán történt valami, mozikba került az Elrabolva első része, Neeson pedig azóta futószalagon szállítja az akciófilmeket. Ez mindaddig nem jelent gondot, amíg értékelhető a végeredmény - az Éjszakai hajsza esetében szerencsére ez a helyzet.

Jimmy Conlon (Neeson), a szebb napokat is látott bérgyilkos sűrűn néz a pohár aljára, mivel sötét múltja üldözi őt, és még aludni sem hagyja. Felesége elhunyt, fiával évek óta nem tartja a kapcsolatot, helyette jó barátja, és egyben a maffiafőnök Shawn Maguire (Ed Harris) házatáján tesz-vesz. Mindez egy csapásra megváltozik, amikor Jimmy fia, Mike véletlenül szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, amit Maguire fia, Danny követ el. Mivel hirtelen túl sok lett a név, ezért a továbbiakban az egyszerűség kedvéért használjuk a Neeson és Harris megnevezéseket. Szóval Harris fia meg akarja ölni Neeson fiát, de Neeson lepuffantja, ezért Harris berág, és bosszút esküszik mind Neeson, mind annak fia ellen. Ahogy azt az Elrabolva filmekben is láthattuk, Neeson nem szereti, ha a családjával packáznak, ezért fegyvert ránt és Harris ellen vonul.

Talán mondanom sem kell, hogy hullanak majd a rosszfiúk szép számmal, pusztakezes harc, autósüldözés és lőfegyverek használata során egyaránt, miközben egy tönkrement apa-fia kapcsolat részleteibe és a sötét múlt egy-egy pillanatába is bepillantást nyerhetünk. Érdekes módon a film a sztori végével kezdődik, ami jelen esetben nem túl szerencsés, mert ezáltal az egész film alatt nem tudunk izgulni főhőseinkért, hiszen tudjuk, hogy a film vége felé még életben vannak. Ilyenkor általában az az érdekes, hogyan jut el addig a bizonyos pontig a cselekmény, de az Éjszakai hajsza esetében nem ez volt a lényeg, a sztori helyett sokkal inkább a színészek munkája és az akciójelenetek vitték a prímet.

Hiszen van itt nekünk egy Liam Neesonünk és egy Ed Harris-ünk, ebből csak süljön már ki valami jó! És ki is sül: Neeson kisujjból hozza a megszokott figurát, Harris pedig remekül asszisztál hozzá - a film egyik legeltaláltabb jelenete, amikor egymással beszélgetnek egy étteremben. Ezen felül kellemes meglepetés a Robotzsaru rebootból (talán) ismerős Joel Kinnaman, aki egész hihetően alakítja Neeson fiát (igaz ugyan, hogy egyetlen arckifejezéssel, de hé - nem ő lenne az első), előttem már-már felsejlett egy Hitman-főszerep is. A mellékszereplők nem sok vizet kavarnak, bár egyikük-másikuk megérdemelt volna több időt a vásznon, hogy kibontakoztassa karakterét, pl. az évtizedek óta a maffiát üldöző rendőr (Vincent D'Onofrio), vagy a Neesonékre küldött bérgyilkos (Common).

Nem csak a mellékszereplők idejével kapcsolatban nem sikerült eltalálni a megfelelő arányokat, sajnos a film egészére is igaz ez: az ígéretes kezdet és folytatás után kb. a háromnegyedére túlságosan belassul a film, amiért max a befejezés kárpótol minket, de az is csak akkor, ha jószándékúak vagyunk. Két dologra a film technikai részével kapcsolatban is kitérnék: egy-két helyen egészen szokatlan operatőri megoldásokkal találkozhatunk, amiket öröm volt nézni - gondolok itt például azokra a pár másodperces bejátszásokra, melyekben a kamera a város egyik pontjáról a másikra mozog. A vágás viszont néhol kapkódónak tűnt, nem tudom ez másnak is szemet szúrt-e, vagy csak egyéni szocproblem, de több helyen is olyan érzésem támadt, mintha nem annak az adott snittnek kellett volna következnie, mint ami jött. Persze az is lehet, hogy ezt csak beképzeltem magamnak, a Neocitran végülis erős cucc...

A lényegen azonban ez sem változtat: itt egy újabb Liam Neeson film, és akár hiszitek akár nem, érdemes meglesni. Úgyhogy tessék szépen feltörni a "Liam Neeson következő jó filmjére" címkével ellátott malacperselyt, és irány a moziba be, már csak azért is, mert a jelenleg 62 éves Neeson nemrégiben azt nyilatkozta, hogy kb. még két évig csinál hasonló filmeket, aztán leáll az akcióhősködéssel. Használjuk tehát ki azt a két évet, amennyire csak tudjuk, és ha addig sem lesz rosszabb alkotása, mint az Éjszakai hajsza, már boldogok lehetünk.