Januártól eltűnhetnek a boltokból az egyszerhasználatos nejlonzacskók. A tiltás a kisméretű, általában a pékáruk és a zöldségek csomagolására használt vékony zacskókra vonatkozik. A Greenpeace szerint ez jelentős előrelépés, a kereskedők azonban aggódnak, hogy mivel helyettesítik majd a nejlonzacskókat. A parlament jövőhéten szavaz a tervezetről.

Február elején az RTL Híradó úttörő kísérletet rögzíthetett két fővárosi iskolában. A Greenpeace Magyarország bemérette, mennyi mikroműanyag részecske úszkál a budapesti csapvízben. Az eredmény ellenére szerintük biztonságos a csapvíz fogyasztása. A Dunában is mértek, ott háromszor annyi mikroműanyagot találtak, mint a korábbi méréseknél.

A leálló légiközlekedés, a szinte megszűnő turizmus és akadozó áruszállítás ugyan komoly gazdasági károkat okoz, de zöld civilek szerint esélyt is jelent, hogy változtassunk néhány dolgon. Gazdasági elemzők viszont arra számítanak, hogy a vírus elmúltával rekordgyorsasággal nő majd újra a klímaváltozást okozó gázok kibocsátása.

Drónfelvétel készült arról a kaposvári területről, ahol évek óta égetnek illegálisan hulladékot. A sűrű füst és a bűz többször a pár száz méterre lévő lakótelepet is elérte. A lakók szerint ócska háztartási gépekből kiszerelt alkatrészekről égetik le a műanyagot. Ezt bizonyítja a drónfelvétel egy helyi ellenzéki képviselő szerint.

Megtéveszti az embereket az italos papírdobozok mai szelektív gyűjtési rendszere – az Italos Karton Egyesülés ügyvezetője szerint. Míg Budapesten a papíros kukába, addig vidéken a műanyagosba kell dobni a kiürült tejes és gyümölcsleves dobozokat. Az FKF mégsem tervezi, hogy változtat jelenlegi rendszerén, mert szerintük ez összezavarná a budapestieket. Magyarországon az ilyen dobozok kevesebb, mint egyötödét hasznosították újra tavaly, ami messze elmarad az uniós átlagtól.

A valaha mért harmadik legenyhébb télen van túl az ország - a Meteorológiai Szolgálat szerint. Délnyugaton nem láttak hótakarót idén, januárban feleannyi csapadék se hullott, mint a sokéves átlag. A fűtést olcsóbban megúsztuk, a paprika és a paradicsom viszont húsvétig drága maradhat a szélsőséges európai időjárás miatt.

Szemétmentes lett az elmúlt évek legszennyezettebbnek tartott tiszai ártéri erdeje. A Tisza vásárosnaményi szakaszán gépekkel és puszta kézzel szedték a hulladékot három napon át, és nagyjából három tonnányit gyűjtöttek össze és válogattak szét. A szemét több mint felét újrahasznosítják.

Nem fogja támogatni a kormány a használt villanyautók vásárlását – ezt nyilatkozta Híradónknak az illetékes államtitkár. Az új villanyautó-támogatási programot hetek múlva mutatja be a kabinet. Úgy tudjuk, csak olcsóbb elektromos autókhoz adnának majd állami forrást. Magyarország jelenleg az egyik legszűkmarkúbb támogatást nyújtja az unióban a villanyautó vásárlásokhoz. Bazsó Gábor autós szakújságíró szerint például ki kellene terjeszteni a támogatott villanyautók körét.

Az Európai Unió 27 országából 19-ben jár adókedvezmény az elektromos autók tulajdonosainak. Emellett 10 országban pénzzel is támogatják a villanyautók vásárlását. Magyarországnál csak 3 uniós országban adnak kevesebb állami támogatást elektromos autó vásárláshoz. A leggálánsabb ország Románia, ahol akár 4 millió forintot is kaphat az, aki régi, hagyományos kocsiját cseréli új villanyautóra. Bazsó Gábor autós szakújságíró szerint például ki kellene terjeszteni a támogatott villanyautók körét.

Ennek feladata lesz két év alatt az illegális szemétlerakók felszámolása. A legnagyobb, törvénytelen szemétdombok ellen indított weboldal vezetője szerint nem elég a már eldobált hulladékot összeszedni, azt is el kell érni, hogy ne is termelődjenek újra a szeméthegyek. A kormány becslése szerint évente 328 ezer köbméter szemét kerül rossz helyre Magyarországon.

Az Európai Uniónál több egyszer használatos műanyagot tiltana be a kormány már jövőre: nemcsak az evőeszközöket és szívószálakat, hanem az eldobható műanyag zacskókat is. A Greenpeace üdvözli a kormány bejelentését, de arra figyelmeztet, hogy az ördög a részletekben rejlik, azok viszont egyelőre nem ismertek. A kormányt hiába kerestük: azt sem árulták el, hogy mikorra készülnek el a szabályokkal.

Nem lesz önálló környezetvédelmi vagy klímaügyi minisztérium, és először a 2021-es költségvetésbe kerülnek be a miniszterelnök által meghirdetett klímavédelmi akcióterv költségei - ezt mondta az RTL Híradónak Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter szerint azonban már idén is több 100 milliárdot költenek klímavédelemre. Az LMP-nél azt mondják, hiteltelen az akció egy olyan kormánytól, amely néhány hónapja még megvétózta az uniós klímacélt.

Engedély nélkül szállították és halmozták fel a zöldhulladékot a városgondnokság emberei az önkormányzat területén Komlón. A hírről elsőként az átlátszó.hu számolt be. A városgondnokság vezetője az RTL Híradónak azt mondta: ideiglenesen tárolják így a területen a városi parkok karbantartásából származó hulladékot, azért, mert a korábbi depójuk betelt, a szeméttelepen történő lerakásra pedig nincs pénzük. A kormányhivatal vizsgálatot indított.

Elérhető elektromos autózás, tiszta folyók, az egyszer használatos műanyag termékek betiltása. A miniszterelnök a vasárnapi évértékelőn a múlt héten elfogadott klímavédelmi akciótervről is beszélt. A Greenpeace szerint jók a kormány tervei, de szerintük több, és drasztikusabb lépésre lenne szükség.

Napelem 200 ezer ház tetején és a Paks 2 által termelt áram ötszörösét előállító naperőművek – így tenné fenntartható pályára a magyar áramellátást a kormány. A Híradónknak nyilatkozó szakértő szerint hiba csak a napra alapozni, mert így télen nem lesz, ami áramot termeljen. Az energiapolitikáért felelős államtitkár szerint viszont importból fedezhető lesz a kiesés.

 A sűrű füst és a bűz többször a közeli lakótelepet is elérte már Kaposváron, olyankor az ablakokat sem szabadott kinyitni. A fideszes többségű önkormányzat ellenzéki képviselője nem érti, hogy miért nem lép a városháza. Ott azt mondják: ők eddig mindent megtettek.

Újabb döbbenetes melegrekord az Antarktiszon. A mérések kezdete óta először regisztráltak 20 celsius foknál magasabb hőmérsékletet a kontinensen. Az Antarktisz jelenleg az egyik leggyorsabban melegedő terület a Földön. Egyébként az idei január volt a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb a világon. 

Bár a repülés a legkörnyezetszennyezőbb közlekedési mód, soha nem repült egy év alatt annyi ember, mint tavaly: összesen 4,5 milliárdan. A budapesti repülőtér forgalma is évről évre rekordot dönt. Bár már léteznek módszerek, hogy kiválthassuk a repülésünkkel okozott környezeti károkat, a zöld civilek szerint az igazi megoldás az lenne, ha lényegesen kevesebbet repülnénk.

Egyre több lesz a mostanihoz hasonló, pusztító vihar az ENSZ klímatestületének magyar alelnöke szerint. Ürge-Vorsatz Diána azt mondta: a legújabb kutatások mutatják, hogy Közép-Európában és Észak-Európában az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá válnak a ciklonok és az ezzel kapcsolatos olyan 100 km/órás széllökéssel érkező viharok, amelyek az elmúlt napokban is voltak.

Havazott Bagdadban, és a hó több helyen meg is maradt. Ez azért feltűnő, mert Irak, amelynek fővárosa Bagdad, nagy részében szubtrópusi, kisebb részében pedig mediterrán éghajlatú. Emberemlékezet óta nem volt ennyire télies ott az időjárás. Hideg ugyan nem volt, de épp annyira hűlt le a levegő, amennyi a havazáshoz kell. Főleg a gyerekek örültek a hónak.

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában másfél hónap alatt, mint tavaly ilyenkor, ez csaknem 300 ezer négyzetméternyi terület - közölte műholdas felvételek alapján a brazil űrkutatási hivatal. Sokak szerint ennek következménye a szélsőséges időjárás a dél-amerikai országban is, ahol jelenleg hatalmas áradások vannak. A legsúlyosabb helyzetet Sao Paulo államból jelentették. A gazdasági ereje miatt Brazília mozdonyának nevezett régió központjában, a 12 milliós Sao Paulóban csaknem leállt az élet a heves esőzések és árvizek eredményeként.

Duplájára nőtt 3 év alatt a rossz állapotú fák aránya a magyar erdőkben. Ráadásul 2018-ban sok év után először csökkent a természetvédelmi erdők területe Magyarországon. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint egyre több fát sújt itthon a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás. Ennek ellensúlyozására civilek 10 millió, a kormány pedig 100 millió fát ültetne a következő években.

A WWF erdőprogramjának vezetője, Gálhidy László azt mondja, súlyosan érinti majd a magyar erdőket a klímaváltozás. Kutatások szerint a magyar erdők 700.000 ember szén-dioxid kibocsátását ellensúlyozzák. Ráadásul a fák többmillió állatnak is otthont adnak. A statisztikák alapján itthon mégis évek óta történelmi mélyponton van az erdőtelepítés.

"Nem illeszkedne a magyar tájképbe" - ezzel indokolta Híradónknak az illetékes államtitkár, hogy miért nem akar a kormány szélerőműveket látni Magyarországon. Az LMP szerint a kormány csak fél, hogy szélerőművekkel kiderülne: semmi szükség Paks2-re. Az általunk megkérdezett kutató szerint hiba a kormány döntése, mert a szélenergia a legkevésbé környezetszennyező, csökkenthetné az orosz függőséget, és javítaná az energiabiztonságot.

Munkácsy Béla az ELTE TTK adjunktusa szerint a szélerőművek klíma lábnyoma a legkisebb. Emellett csökkenteni lehetne velük az orosz energiafüggőséget és biztonságosabb is lenne, ha több lábon állna a rendszer, nem csak az atomenergiára és a napelemekre támaszkodna.

Korlátozná a kormány a használt dízelautók beáramlását az országba. A behozatal és az üzembentartás feltételeit is szigorítanák – mondta el Híradónknak a klímapolitikáért felelős államtitkár. Az autókereskedők drágulást várnak használt autók piacán, ha tényleg szigorít a kormány. A zöld civilek üdvözlik a terveket, de ők nem csak a dízeleket, hanem az összes szennyező, öreg autót büntetnék. A kormány a környezetvédelmi szabályok betartását is szigorúbban ellenőrizné a kocsiknál.

Lesz uniós forrás a helyi buszok elektromosra cseréléséhez, de az önkormányzatoknak is a zsebükbe kell majd nyúlniuk – ezt mondta Híradónknak a klímavédelemért felelős államtitkár. Bár a múlt héten kiadott energiastratégia alapján 2030-ra az összes városi buszt elektromosra cserélnék, az ehhez szükséges összegnek csak tizede szerepel a tervekben. Az illetékes főpolgármester-helyettes szerint Budapestnek nem lesz több mint százmilliárdja villanybuszokra.

Nem elég ambiciózus - ez az egyik probléma a kormány klímastratégiájával az LMP és a Greenpeace szerint is. A 2030-ig 40 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentést előirányzó tervről ma vitáztak először nyilvánosan. A kormány szerint reálisan teljesíthető célt akartak kitűzni, de ha az unió növelné az elvárt csökkentést, Magyarország azt is képes lenne teljesíteni.

Ne az út szélén sétáljunk, csak reggel és este szellőztessünk és maszkban biciklizzünk - ezt ajánlják a szakemberek, hogy elkerüljük a szennyezett levegő káros hatásait. Országszerte hetek óta rossz a levegő minősége. A szmog leginkább tüdőproblémákat és keringési betegségeket okozhat. A következő napokban a völgyekben tovább romolhat a helyzet.

40 milliárd kiló műanyag csomagolási szemét került a természetbe csak 2018-ban. Találtak már ilyen hulladékot a világ legmagasabb pontján, és a tenger mélyén is. Magyarországon évről-évre több fogy az egyre nagyobb környezeti gondot jelentő csomagolásokból, de ezek újrahasznosításában az unió sereghajtói közé tartozunk. Ide kattintva szakember magyarázza el, milyen műanyag csomagolások léteznek, és azokat, hogyan gyűjthetjük szelektíven.

Magyarországon az összes szemetünk 8%-a csomagolás, ez az uniós átlag duplája - az Eurostat adatai szerint. A szakértő azt mondja, a lényeg az, hogy mihez kezdünk a csomagolással, mikor már nincs szükségünk rá. Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke megmutatta, hogy milyen fajtái léteznek a boltokban is kapható műanyagoknak, és azokat, hogyan gyűjtsük szelektíven.

Csak akkor nyithat homokbányát Mészáros Lőrinc cége Tiszakóródon, ha átminősítik az érintett természetvédelmi területet. Ezt a mai közmeghallgatáson mondta a környezetvédelmi hatástanulmányt készítő cég megbízottja. A Mészáros és Mészáros kft. három külszíni homokbánya megnyitását kérelmezte a Natura2000-es besorolású területen, hogy onnan vigyen töltőanyagot egy felső-tiszai víztározó építéséhez. Az ellenzéki pártok szerint elfogadhatatlan, hogy egy cég érdekei miatt átminősítsenek természetvédelmi területeket.

Csökkenő szén-dioxid kibocsátás, növekvő megújuló energia, zöldülő közlekedés - megjelent a kormány 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiája. A Greenpeace szerint az anyagok nem felelnek meg a klímaválság által támasztott követelményeknek. A klímavédelmi főpolgármester-helyettes szerint pedig semmi konkrétumot nem tartalmaz a stratégia. A terveket kidolgozó államtitkár viszont azt mondja, ha Budapest betartja, amit ígért, akkor még túl is teljesíthetők a kormány elképzelései.  

Klímaszorongás. Ez a neve az új mentális népbetegségnek, amelynek már Magyarországon is vannak érintettjei. Ennek lényege, hogy az ember attól fél, hogy a klímaváltozás miatt hogyan változik meg az élete. A jelenség egyre gyakoribb gyerekek között is. A Fókusznak két érintett kamaszlány beszélt arról, hogyan őrlődnek azon, hogy nem tudnak segíteni a bolygón. Az RTL-nek nyilatkozó pszichológus szerint a betegség akár alvászavarhoz és evésproblémákhoz is vezethet.

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália erdőtüzek sújtotta dél-keleti területeire. A szakemberek azonban figyelmeztetnek: a lehullott és még várható csapadék nem elég ahhoz, hogy eloltsa a tüzeket. A helyi környezetvédelmi miniszter közben bejelentette, sikerült megmenteni a lángoktól a területen már a dinoszauruszok korában, 200 millió évvel ezelőtt is megtalálható, élő kövületnek számító sárkányfenyőket.

Akár három méterrel is emelkedhet a tengerek vízszintje, ha beigazolódnak a tudósok félelmei. Attól tartanak, hogy egy óriási darab törhet le és olvadhat bele az óceánba a Nyugat-Antarktiszi jégtakaróból. Hogy pontosan mekkora területről lehet szó, még nem tudják. Az viszont szinte biztos, hogy a törésnek köze van az Antarktisz legnagyobb, két magyarországnyi területű gleccserének olvadásához, ami további két méteres tengerszint-emelkedést okozhat. A kedvezőtlen folyamatok mögött szakértők szerint egyértelműen a klímaváltozás áll.

Nem kell ivóvíz hiányra számítani Magyarországon a klímaváltozás miatt, és a Balaton vagy a Velencei tó sem szárad majd ki – a Híradónknak nyilatkozó hidrológus professzor szerint. Az extrém árvizek és aszályok viszont egyre gyakoribbak lesznek nálunk is. Sokak szerint a víz akkora kincs lesz, mint most az olaj. Mi mégis a vízpazarló nemzetek közé tartozunk az Európai Unióban. Egy átlagos magyar napi 6500 liter vizet használ.

Klímavédelmi különadót fizethetnek az energiaszektor vállalatai, ha a kormány elfogadja a minisztérium javaslatát, amely az új klíma és energiastratégiai csomagban szerepel. Orbán Viktor csütörtökön beszélt arról, hogy kiemelten fontos a klímavédelem ügye, de annak árát a nagy szennyezőknek - köztük a nagy cégeknek kell megfizetniük. A Momentum szerint jó hír, hogy a kormány is a klímavédelem ügye mellé áll, de attól tartanak, hogy ennek elsősorban pénzügyi okai lehetnek.

 klímaváltozás tehet az országban tomboló tűzvészről, hatásait pedig az egész világon érezni lehet majd - erről beszélt az RTL-Híradónak adott exkluzív interjújában a Greenpeace Ausztrália igazgatója. A helyzet egyébként egyre rosszabb. Pénteken két nagyobb tűzfészek egyesülésével létrejött az első megatűz. Ennek kiterjedése több mint félmillió hektár.

Az új ruhák gyártása és szállítása jobban károsítja a környezetet és a klímát, mint a repülés – mondta el a Híradó által megkérdezett divatkutató. Az újonnan vásárolt ruhák 60%-a mégis egy éven belül a kukában végzi. A magyarok tavaly átlagosan 57 ezer forintot költöttek fejenként új ruhára, több mint másfélszer annyit, mint öt évvel korábban.

Mengyán Eszter a fenntartható divatról ír blogot. Azt tanácsolja, ha ruhát szeretnénk, először a szekrényünkben nézzünk körül. Ha ott nem találjuk, amit keresünk, akkor is vannak környezetbarát lehetőségeink a ruhavásárlásra.

Ajándék, fenyőfa, főzés, csomagolás, díszkivilágítás - a karácsony akkora terhet ró a környezetre, mintha a december két és fél hónapig tartana. Pedig az általunk megkérdezett szakértők szerint rengeteget tehetünk azért, hogy fenntarthatóbb legyen a karácsony. Ha odafigyelünk, majdnem felére csökkenthetjük az ünnep klímaterhelését.

Ezt a folyamatot mutatja be egy új magyar dokumentumfilm. A Mérgezett Földben az alkotók bemutatják, hogy nemcsak az erdők pusztulása, a vizek szennyezése, hanem a földek terméketlenné válása is veszélybe sodorhatja az életünket.

Ötöd akkora lenne a budapesti közlekedés szén-dioxid kibocsátása, ha minden autót és buszt elektromosra cserélnének - számolta ki az egyik legnagyobb tanácsadócég. Sokan azonban ma még nem engedhetik meg maguknak a villanyautókat, mert nagyjából 40%-kal drágábbak, mint a hagyományosak. Jelenleg naponta öt elektromos autó áll forgalomba Magyarországon, így  minden 500. kocsi csak áramot fogyaszt.

Magyarország is megszavazta az Európai Unió klímasemlegességét, vagyis, hogy 2050-re az uniós tagállamok károsanyag kibocsátása nem lehet magasabb, mint amennyit a természet semlegesíteni tud. A javaslatot korábban Orbán Viktor azért utasította el, mert szerinte a klímacélokhoz pénzt is adnia kell az uniónak. Most igennel szavazott, pedig a mostani szándéknyilatkozatban sincs szó pénzről, a részleteket ugyanis csak ezután kezdik kidolgozni.

Az új tüzelőanyag fele részben faaprítékból, fele részben pedig válogatott és felaprított hulladékból: papírból, textilből és anyagában nem újrahasznosítható műanyagból áll. Ebből évente összesen 100 ezer tonnányit égetnek el, ezt az erőmű többi biomassza tüzelőanyagához keverik. A füstgázból kiszűrik a káros anyagokat és a szálló port, így az erőmű a 2021-től érvényes, a jelenleginél szigorúbb levegővédelmi kibocsátási határértékeket is teljesíti. A pécsi biomassza erőmű a villamosenergia-termelés mellett 31 ezer lakás és 450 intézmény fűtéséhez biztosítja a meleget.

Az unió klímastratégiája és a következő ciklus költségvetése a fő témája a csütörtökön kezdődő uniós állam-, és kormányfői csúcstalálkozónak. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, Magyarország hajlandó támogatni, hogy az európai gazdaság átalakításával a kontinens karbonsemleges legyen 2050-re, de ehhez pénzügyi garanciákra van szükség, hogy a költségeket ne a szegény országok fizessék meg.

Greta Thunberg lett az év embere a Time magazin szerint. A lány hazájában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy iskola helyett tüntetni ment a svéd parlament elé azért, hogy a politikusok végre tegyenek valamit a klímaváltozás ellen.

A bolygó jövője függ attól, hogy képes-e változtatni az unió a gazdaságán és az életmódján, erről beszélt Ursula Von Der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben ismertette a klímavédelmi stratégiát, amelyben például adót vetnének ki azokra a gyárakra, amelyek nem állnak át klímabarát technológiákra. Brüsszelből Litauszky Balázs tudósít.

Hirdesse ki a kormány Magyarországon a klímavészhelyzetet- ezt követeli az öt parlamenti ellenzéki frakció. Az ellenzéki politikusok azután fogalmazták meg a kérést, hogy kedden a parlament úgy döntött: az országgyűlés tárgyal a klímavészhelyzet kihirdetéséről, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos ellenzéki javaslatokról.