Megrendültek a kutatótársai Jakab Ferenc virológus halálhírétől. Kollégája és barátja, Kemenesi Gábor szerint szakmai műhelyt és iskolát teremtett, nekik pedig egy tudományos családot. A Pécsi Tudományegyetem Kutatóközpontjában külön emlékhelyet alakítottak ki, ahol az innovációs rektorhelyettes tisztelői fejezhetik ki gyászukat. A kutatóközpont igazgatója arról beszélt az RTL Híradónak, váratlanul érte őket a professzor halála, akivel sok közös tervük volt még. 

A professzort a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti.

A koronavírus velünk van, csak megszelídült. Légzőszervi megbetegedést okozó náthavírussá alakult át – jelentette ki a Reggeliben Rusvai Miklós. A virológus szerint ugyanakkor még nem tudjuk, hogy a legyengült vírus okozhat-e posztcovidot. De mi a jó stratégia az új variánsokkal szemben? Inkább oltassunk, vagy vállaljuk be, hogy megbetegszünk? 

Az mRNS-ről sokan csak a koronavírus elleni vakcinák kapcsán hallottak, noha ennél sokkal többről van szó. Az mRNS-oltóanyagok lényege, hogy nem a legyengített vírust juttatják a szervezetbe, hanem egy immunogén fehérje előállításához szükséges genetikai információt, egy nanorészecskébe csomagolt RNS molekulát. Mit is jelent ez, és milyen betegségek kezelésében hozhat áttörést mindaz, amiért Karikó Katalin Nobel-díjat kapott? Dr. Jakab Ferenc virológust kérdeztük a Reggeliben.

Az utóbbi időben az oroszországi elit számos tagja vesztette életét gyanús körülmények között.

A virológus többek között arról beszélt a Reggeliben, hogy hiba volt-e kínai vakcinával oltani az idősebb korosztályt, és azt is elárulta, hogy három oltás után ő kérni fogja-e a negyediket.

A helyzet hasonlónak tűnik, mint az új típusú koronavírus esetében volt, sokan felkiálthatnak most is, hogy te jó ég, ez terjed! De semmiképp nem kezelhetjük egy lapon a két vírust. Összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni az afrikai eredetű, az emberre leginkább veszélyes himlővírusról.

A dél-koreai virológus gyorsan törölte bejegyzését, de így is magyarázkodnia kellett. 

A klímaváltozással új fajok jelennek meg szerte Európában, így hazánkban is. Ilyen a Hyalomma kullancs is, ami egy új típusú betegségeket terjeszt.

Nem lesz már szükség kötelező oltásra és védőintézkedésekre sem.

A gyengébb lefolyású omikron is okozhat poszt-covid tüneteket.

Szerinte hosszú távon szelídülhet a koronavírus, de egyelőre a hangsúly azon van, hogy hosszú távon, és nem azon, hogy szelídül.

Jakab Ferenc szerint a vírus számára evolúciós szempontból az a fontos, hogy minél több embert elérjen, de a megfertőzött szervezetet ne pusztítsa el. Éppen azért nem meglepő, hogy az omikron variáns az eddigi tapasztalatok alapján nem okoz olyan súlyos tüneteket, mint a korábbi mutációk.

A virológus indokoltnak tartja, hogy lejárati ideje legyen a védettségi igazolványoknak.

A víruskutató szerint most járhatunk a negyedik járványhullám felénél. Rusvai Miklós az RTL Híradónak azt is elmondta, hogy szerinte az oltásnak köszönhető, hogy a magas fertőzöttszám ellenére sem a lélegeztetőgépen lévők, sem a halottak száma nem magasabb a tavaly őszinél, ha az 5 napos csúszóátlagot vesszük.

Aggódni nem kell, de a járvány egyelőre még nincs csökkőben – ezt mondta az RTL Híradónak Boldogkői Zsolt. A virológus szerint idén karácsonykor is érdemes elővigyázatosnak lenni, mert bár az omikron még nem érte el Magyarországot, a delta variáns továbbra is fertőz.

Jakab Ferenc szerint még vizsgálják, hogy a különböző oltások hatására létrejött immunválaszt mennyire képes elkerülni a koronavírus legújabb mutációja. A virológus szerint elképzelhető, hogy az omikronnal szemben nem ugyanolyan mértékben védenek az oltások, de valamilyen szinten biztos, hogy hatásosak lesznek.

Müller Cecília arra hívta fel a figyelmet, hogy már Magyarországon is megjelent a delta variáns mutációja, a delta plusz, ami jóval fertőzőbb a korábbiaknál. Jakab Ferenc virológus azt mondja: az eddig használt koronavírus elleni oltóanyagok a delta plusszal szemben is hatékonyak. Jakab Ferenc virológus azt mondja: az eddig használt koronavírus elleni oltóanyagok a delta plusszal szemben is hatékonyak.  Szerinte éppen az ilyen új variánsok miatt is érdemes mindenkinek beoltatnia magát.

Boldogkői Zsolt szerint nagyon lazák a csütörtökön elrendelt szigorítások és már korábban be kellett volna vezetni a maszkviselési kötelezettség. A virológus azt is elmondta az RTL Híradónak, hogy a szakma nagyobbik része - beleértve a Magyar Orvosi Kamarát - szigorúbb korlátozások bevezetését javasolja.

Számos nemzetközi és az Európai Uniót érintő kutatásban vesznek részt magyar szakemberek. Többek között Prof. Dr. Jakab Ferenc is, akivel országhatárokon átívelő kutatásairól és természetesen a járványhelyzetről is beszélgetünk. A virológus szerint biztosan el fog jönni az időszak, amikor szájon át bevehető gyógyszerünk lesz a covid ellen, erre azonban még várni kell.

Senki ne kérjen Janssen vakcinát harmadik oltásnak, ha korábban Szputnyikot vagy AstraZenecát kapott. Ezt Jakab Ferenc virológus tanácsolta csütörtök reggel az állami Rádióban. A professzor szerint a jelenlegi adatok szerint a két vektorvakcina gyengíti az oltás hatékonyságát. Korábban Janssen vakcinát kapott harmadiknak a Szputnyikkal oltott Gulyás Gergely miniszter, és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is.

A gyermekek oltása mindig kényes kérdés – ezt mondta híradónknak Jakab Ferenc. A virológus szerint teljesen megérthető a szülők aggodalma, de szerinte semmi nem lehet rosszabb, mint elkapni a koronavírust.

Miközben új oltást fejlesztenek, egy koronavírus elleni tabletta és egy orrspray is állatkísérleti fázisba jutott a Pécsi Tudományegyetemen. Erről Jakab Ferenc az egyetem virológusa beszélt az RTL Híradónak egy konferencia után.

 Rusvai Miklós szerint egyéni felelősség, hogy valaki felvegye a maszkot egy boltban annak ellenére, hogy nem kötelező.

Mindenkinek érdemes beadatnia a harmadik oltást, még akkor is, ha az oltások utáni antitest vizsgálat magas védettséget mutat – erről beszélt a Pécsi Tudományegyetem virológusa egy online konferencián. Jakab Ferenc szerint egyelőre nem látni, hogy mikor tetőzik a negyedik hullám, de az biztos, hogy az oltottak sem dőlhetnek hátra. Zacher Gábor sürgősségi szakorvos arról beszélt: náluk a hatvani kórházban 7-8 oltatlan betegre jut 1 oltott, ez bizonyítja, hogy az oltás a legtöbb esetben megvéd a súlyos betegségtől.

Kemenesi Gábor virológus hívta fel a figyelmet egy friss, dél-koreai kutatásra, amelyből az derült ki,  hogy a maszk 93,5 százalékos védelmet nyújt a tömegközlekedésen. A szakember szerint a járványvédelemben egymásra épülő biztonsági rétegeteket kell látnunk. Hangsúlyozta, hogy valóban a vakcina a legerősebb fegyverünk a vírus ellen, de ez nem azt jelneti, hogy el kellene felejtenünk a legalább annyira hatásos eszközöket, mit például a maszk és a kézhigiénia.

A fertőzés terjedési sebessége mostanra beérte a tavalyi második hullámot, ami azért is aggasztó mert az oltást újonnan felvevők száma párhuzamosan nem javul. Rusvai Miklós, virológus azt is elmondta, hogy a kórházakban kicsivel jobb a helyzet, mint korábban, de több aktuális kérdésre is választ adott a Reggeli műsorvezetőinek.

Továbbra is folyamatosan emelkedik a szennyvizekben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja. A friss adatokat kedden hozták nyilvánosságra. Rusvai Miklós arra figyelmeztetett: az influenza és a koronavírus együttes jelentkezése mindig súlyosabb. Az előző szezonban elmaradt az influenzajárvány, a fertőzés terjedését a maszkviselés is erőteljesen korlátozta.

Kötelező maszkhasználat, távolságtartási kötelezettség és lázmérés nélkül indult idén a tanév. A híradónak nyilatkozó virológus szerint az iskolák megnyitása ugyan kockázatos, de ez vállalható kockázat. Rusvai Miklós ugyanakkor októbertől jelentős esetszámnövekedésre számít.

Érdemes lenne megteremteni a harmadik oltás lehetőségét – erről beszélt az RTL Híradónak Rusvai Miklós. A virológus szerint erre azért van szükség, mert azoknál, akik régebben, februárban, márciusban kapták az oltást, elhalványulhat az immunitás.

Ősszel szinte biztosan, de Jakab Ferenc virológus szerint már nyár végén elérheti a vírus negyedik hulláma Magyarországot. Rusvai Miklós víruskutató viszont október közepe előtt nem számít az újabb hullám berobbanására. A KSH legfrissebb adatai szerint idén tavasszal 63 százalékkal többen haltak meg az országban, mint az előző években ilyenkor. Magyarországon több mint 30 ezer ember halt meg a koronavírus miatt. Ez lakosságarányosan a második legrosszabb adat a világon.

A kormány nem tervezi, hogy országos ellenanyag-mérési programot indít - ezt mondta kedden újságírói kérdésre a családokért felelős tárcanélküli miniszter. Novák Katalin ezt azzal indokolta, hogy bonyolult módszerről van szó, és aki kíváncsi rá, az megnézetheti, hogy védetté vált-e az oltások után. A híradónak nyilatkozó víruskutató szerint azért kellene felmérni a védettséget, mert akinél nincs megfelelő ellenanyagszint, annak harmadik oltást kellene adni.

Az oltóanyagok 15-20%-nál nem alakult ki védettség Rusvai Miklós szerint. A virológus szerint a külföldi példák alapján ajánlott azoknak az embereknek harmadik oltást igényelniük, akiknél nem alakult ki az immunitás.

Ahhoz, hogy az immunválasz teljes és hosszútávú legyen, mindkét oltást fel kell venni. A viruskutató szerint az ismétlőoltással akár egy évre is védetté válhat a szervezet. Rusvai Miklós szerint egyéni és közösségi érdek is mindkét oltás felvétele. A nyájimmunitás kialakításában ugyanis csak azok segítenek, akik teljes védettséget szereznek.

Az elmúlt hétvégék híreinek tömegjeleneteit nézve, azt gondolhatnánk, hogy a koronavírus-járvány egyik napról a másikra véget ért. Budapesten viszont újra emelkedett a koronavírus koncentrációja a szennyvízmintákban. Hogy mikor lesz ennek vége és kell-e tartanunk az indiai variánstól, arról Dr. Rusvai Miklós virológussal beszélgettünk.

Bár már a 3 milliót is meghaladta az oltások száma, sok szakember úgy gondolja, a biztonságos nyitástól még messze vagyunk. Prof. Dr. Duda Ernő virológust kapcsoltuk a témában.

A Ladánybene 27 énekese felháborodottan osztotta meg közösségi oldalán, hogy szülei első Moderna oltásuk után másodjára kínai vakcinát kaptak. A második oltás után egy héttel jelentkeztek náluk a mellékhatások. László M. Miksa bízik abban, hogy szülei jobban lesznek és a Facebookra írt soraival arra is felhívja mindenki figyelmét, hogy alaposan nézzék meg, hogy milyen vakcinával oltják be, nehogy más is úgy járjon, mint családtagjai. Virológust és orvos-biológust is megkérdeztünk, mi van akkor, ha valakit két különböző vakcinával oltanak be? Kellően védett lesz a vírus ellen?

Tévedésből az elsőtől eltérő vakcinából kapta meg a második oltását több idős házaspárt is az elmúlt napokban. A Híradónknak nyilatkozó virológusok szerint nincs semmilyen kutatás és így adat sem a vakcinamixelés hatásaira, de ellenjavallat sincs, több országban már így oltanak. Eközben csak feleannyi érkezett tegnap az orosz vakcina második dózisából, mint ahány első adag jött korábban. Ez az egyetlen vakcina, ahol a két oltás különbözik és hivatalosan 21 napon belül kellene beadni a második adagot.

Rusvai Miklós virológus szerint, azért is lenne fontos és nemzetközileg úttörő egy átfogó immunválasz vizsgálat a Sinopharm, vagy akár a Szputnyik vakcinánál, mert ilyen kutatás nyilvánosan jelenleg nem elérhető.

Korainak tartják a nyitást, amelynek nincs járványügyi és szakmai alapja – erről adott ki közleményt a Magyar Orvosi Kamara. Rusvai Miklós víruskutató is azt mondta az RTL híradónak, ő a járványügyi adatokhoz kötötte volna a korlátozások feloldását, nem a beoltottak számához. Boldogkői Zsolt virológus szerint a mostani enyhítés még nem kockázatos, de a gyerekeket szeptemberig nem lenne szabad iskolába engedni.  

Az iskolák és óvodák április 19-i nyitása a kritikus pont. Ezt mondta az RTL Híradónak Boldogkői Zsolt virológus. A szakember szerint, a legideálisabb a szeptemberi iskolakezdés volna, de már plusz 3-4 hét is javíthatna a jelenlegi helyzeten. A virológus hangsúlyozta, hogy a vírus brit mutációja a gyerekekre is nagyobb veszélyt jelent. A szakember szerint olyan szakmákban, ahol sok emberrel találkoznak az emberek, kötelezővé kellene tenni az oltást: tanároknak, orvosoknak, bolti eladóknak, buszsofőröknek. Bár az oltásra szerinte még többen fognak regisztrálni, el fogunk érni egy olyan pontra, hogy az oltási hajlandóság megtorpan. Az oltásellenesek kemény magja nem lesz hajlandó beoltatni magát, ennek a kezelésére a kormánynak fel kell készülnie.

Tömegek lehetnek a boltokban a hétvégén, már most 10 százalékkal nőtt a forgalom, hogy a kormány csütörtökön szigorúbb járványügyi szabályokat hirdetett. Pedig a boltzár az élelmiszerüzletekre nem vonatkozik. A következő két hétben ugyanúgy nyitva lesznek mint eddig. A virológus pedig azt mondja, kimondottan veszélyes épp most nagy tömegbe menni.

Változtatott az oltási protokollon az országos tisztifőorvos. A Pfizer Biontech és az Astrazeneca oltóanyagok esetén több időt hagynak a két oltás között. A legfrissebb brit szakértői tanulmány szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár, illetve a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyaga már egyetlen dózis beadása után is igen magas hatékonysággal veszi elejét a kórházi kezelést igénylő súlyos Covid-19 megbetegedés kialakulásának a koronavírus-fertőzött idős emberek körében.

Magyarországa 12. helyen áll a koronavírus elleni harcban, ami a halottak számát illeti. Ma reggel is Dr. Rusvai Miklóssal beszélgettünk a harmadik hullám jellemzőiről. A virológus elmondta, hogy a szennyvízadatok stagnálnak, ami azt jelenti, hogy nem fog lényegesen rosszabbodni a helyzet a következő 10 napban, két hétben.

Hétfőtől Ausztriában kötelező az FFP2-es maszk viselése a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben. A szigorítást azért vezették be, hogy még jobban útját állják a vírus terjedésének. Hogy ez mit jelent pontosan és mit javasol nekünk egy szakértő, azt Dr. Rusvai Miklós virológustól tudjuk meg.

Egy kelet-magyarországi reprezentatív mintában kimutatták az elsőként Nagy-Britanniában megjelent koronavírus mutációt, ami az eddigi változatnál gyorsabban terjed. Kemenesi Gábor szerint ez lehet nagyjából az országos átlag is.

Nem csak megjelent, terjed is a brit mutáns koronavírus Magyarországon. Ezt pécsi virológusok mutatták ki. Az általuk vizsgált minták 5 százalékában volt jelen a mutáció. Kemenesi Gábor virológus azt mondta az RTL Híradónak, hamarosan ez lesz leggyakoribb variáns, de nem mindegy, ez milyen gyorsan következik be, mert befolyásolhatja a kórházakra nehezedő nyomást.

Egyre több egészségügyi dolgozó kapja meg a koronavírus elleni védőoltást, de azért az átlagemberek részéről még mindig sok a kérdés, ezeket próbáltuk tisztázni. Dr. Kemenesi Gábor, virológus segítségével.

A járvány kezdetétől gyakorlatilag beköltözött az emberek otthonába, a kertjéből magyarázza a vírus és a járvány természetét, mindenki számára érthető módon. Rusvai Miklós professzornak ez azért sem okoz nehézséget, mert 40 éve foglalkozik víruskutatással, egyetemi tanárként pedig napi szinten beszél erről a diákjainak.