Majomhimlő: jön a világjárvány?

Majomhimlő. 2022. május 11. előtt legtöbbünk sosem hallott erről a fertőző vírusos megbetegedésről. Aztán egy hét alatt odáig jutottunk, hogy az Egyesült Királyságban, Portugáliában, Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Kanadában és Svédországban több mint hetven megerősített és fertőzésgyanús esetet tartanak számon eddig, és a hazai híradásokban is egyre többször találkozni az ezekkel kapcsolatos információkkal. 

Az rtl.hu is beszámolt a váratlan, jobbára ismeretlen eredetű fertőzésekről, de hogy a napi híreken túl jobban megérthessük mi történik, megkértük Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi karának adjunktusát, hogy segítsen összeállítani egy kérdezz-felelek kisokost a majomhimlőről.

Mind meghalunk?

Nem. Nagyon nem. Lehet, hogy a helyzet hasonlónak tűnik, mint az új típusú koronavírus esetében volt, sokan felkiálthatnak most is, hogy te jó ég, ez terjed! De semmiképp nem kezelhetjük egy lapon a két vírust. A himlővírusokat sok ezer éve ismeri az emberiség, a rettegett fekete himlő meghatározta szinte az egész történelmet. A fekete himlő azért is volt különleges, mert csak az ember volt a gazdája, állatok közt nem terjedt, éppen ezért is lehetett eltörölni a Föld színéről védőoltásokkal. A fekete himlőn kívül még egy sor más himlővírus létezik, amelyek például ízeltlábúakban, madarakban, tehenekben és majomfélékben fordulhatnak elő. Mindezek közül 

a majomhimlő az, ami a fekete himlő teljes visszaszorítása után az emberre leginkább veszélyes himlővírussá lépett elő. 

Két fő, genetikailag elkülönülő variánsa van, a nyugat-afrikai és a kongó-medencei, az előbbi kevésbé terjed jól emberről emberre és enyhébb megbetegedéseket okoz. Ezt azonosították most több országban is. A több mint két éve felbukkant, azóta is tomboló SARS-CoV-2 koronavírushoz a majomhimlőnek semmi köze nincs, teljesen más vírusról van szó (a Poxviridae víruscsalád, azon belül orthopox csoport tagja). Ráadásul a majomhimlőt évtizedek óta ismerik a tudósok, tisztában vannak vele, milyen megbetegedést okoz, hogyan előzhető meg, hogyan gyógyítható.

A vírust 1958-ban fedezték fel és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Szórványos eseteket korábban tizenegy afrikai országból jelentettek, az eddigi legnagyobb dokumentált járvány 2017-ben Nigériában tört ki, akkor több százan betegedtek meg.

Mit érdemes tudni a majomhimlőről?

A majomhimlő egy Afrikára jellemző, zoonótikus (tehát állatról emberre terjedni képes) himlővírus. Leginkább gerinces állatok közt fordul elő, tünetmentesen terjeszti sokféle rágcsáló, de megbetegedést főként a majomfélékben, főemlősökben és végső soron az emberekben okoz. Embert akkor képes megfertőzni, ha az közvetlen érintkezésbe kerül egy vírusgazda állattal, például az megharapja, vagy a fertőzött állat vérével, testváladékaival, kiütéseivel kerül kapcsolatba. A majomhimlő fertőzött állat nem eléggé átsütött húsának elfogyasztásával is terjedhet. 

Emberről emberre nagyon nehezen, a koronavírushoz képest sokkal korlátozottabb körülmények között terjed. Ennek útja elsősorban a szoros személyes érintkezés, a fertőzött személy testnedveivel, a majomhimlős személy keléseiben képződő váladékkal való kapcsolat. (Tehát a majomhimlő nem klasszikus, szexuális úton terjedő vírus és betegség, mint például a HIV és az AIDS, ebből következően nincs semmiféle kapcsolat szexuális irányultság és a megbetegedés közt sem.) 

A rendkívül hatékonyan terjedő koronavírussal ellentétben légi úton, cseppfertőzéssel csak nehezen, nagyon közeli, tartós kontaktus útján fertőz – mondjuk ha egy majomhimlős beteg, akinek a nyálkahártyáján is vannak kelések, többször is ráköhög, rátüsszent közvetlen közelről (1 méteren belüli távolságból) valakire. A majomhimlőben szenvedő személy által használt ruházat, ágynemű vagy törölköző megérintése szintén kockázatot jelenthet. 

Mik a majomhimlő tünetei?

A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig 5-13 nap telik el. A majomhimlő általában enyhe lefolyású, a legtöbb ember kezelés nélkül 14-21 napon belül meggyógyul. Bár nem olyan veszélyes mint a fekete himlő volt, de így is vigyázni kell vele: a halálozási arány 1 és 10 százalék között van, leginkább a gyermekek halhatnak bele. A kezdeti tünetek közé tartozhat a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és kimerültség. A bárányhimlőhöz hasonló jellegzetes kiütések 1-3 nappal a láz megjelenése után alakulhatnak ki. 

Ezek a kiütések gyakran az arcon kezdődnek, majd továbbterjednek, főleg a kezekre és a lábakra. A kiütés több stádiumon megy keresztül, egy idő után váladékkal teli hólyaggá alakul, majd leszárad és végül heg képződik. A tünetek akár 4 hétig is eltarthatnak, specifikus gyógyszeres kezelésre nincs lehetőség, az orvosok támogató kezelést szoktak nyújtani.

Mennyire rendkívüliek a mostani megbetegedések?

Olyan szempontból nem különlegesek, hogy nem túl gyakran, de korábban is előfordult már, hogy behurcolták Afrikából Európába vagy Amerikába a majomhimlőt. A virológusok, járványtani szakértők számára azért érdekes a mostani helyzet, mert még nem látják pontosan, hogyan terjedt az emberek közt és hogyan jelent meg szinte egyszerre több országban is. Most követik a fertőzést, nyomoznak a kontaktszemélyek után, igyekeznek visszakövetni a vírus útját. Az már kiderült, hogy nagy valószínűséggel Nigériából érkezett és várhatóan hamarosan fel tudják rajzolni a terjedése útját. 

Egy biztos: a víruskutatók felkapták a fejüket, mert ez olyan érdekes jelenség, amivel foglalkozni kell, meg kell érteni a hátterét. Épp ezért arra számítanak, hogy sok új tudást szereznek majd a mostani esetek tanulmányozásával, leginkább azért, mert az afrikai körülményekhez képest egészen más, nehezebb „játszótér" a majomhimlő vírusa számára egy fejlett egészségügyi háttérrel rendelkező európai nagyváros. Azt például már látni, hogy azok a helyek, ahol most felbukkant a majomhimlő, tipikus behálózott metropoliszok, rengeteg összeköttetéssel a világ más részeivel.

Létezik-e gyógymód, vakcina a majomhimlő ellen?

A majomhimlőnek nincs specifikus gyógyszeres terápiája, és nincs engedélyezve a használatára specifikus vakcina sem. Ennek ellenére például a fekete himlő elleni MVA-BN vakcina életre szóló védelmet nyújt a majomhimlő ellen is. Ez az oltóanyag nemcsak megelőzi a komoly betegség kialakulását, de a fertőzött személy gyógyulásában is segít, ha a megfertőződést követően hamar beadják. Magyarországon 1979 óta nem oltanak fekete himlő ellen, ekkorra érte el ugyanis célját az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak a fekete himlő eltörléséért indított világméretű oltáskampánya. Ebből két dolog adódik: 

aki 1979 előtt született, az szinte biztos, hogy kapott fekete himlő elleni védőoltást, így immunis a majomhimlőre is, aki 1979 után született, annak pedig nincs szüksége védőoltásra, mivel a fekete himlőt teljesen legyőzte a tudomány. 

Abban az esetben, ha netán majomhimlőjárvány törne ki, a járványgócokban rendkívüli oltáskampánnyal lehetne reagálni. Az Európai Uniónak vannak közösségi vakcinakészletei (az EU-ban az IMVANEX vakcinát engedélyezték korábban), amiből a tagországok igényelhetnek szükség esetén. Azt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vakcina hatásos, elég ha csak azt vesszük, hogy nem járnak az utcákon olyanok, akik a hetvenes évek után a fekete himlő miatt vakultak volna meg, vagy lenne a bőrük tele himlőhelyes hegekkel.

Várható-e globális majomhimlőjárvány, pandémia?

A kutatók szerint nagyon kicsi ennek a valószínűsége, mivel a majomhimlő nem terjed könnyen emberről emberre. Az viszont várható, hogy megszaporodnak a mostanihoz hasonló elszigetelt csoportos fertőzések, aminek fő oka, hogy már nincs kötelező védőoltás a fekete himlő ellen, ami védelmet nyújtana a majomhimlő ellen is. 

Azt pedig már jó ideje mondják a víruskutatók, hogy eljött a járványok kora, a klímaváltozás és a természetrombolás következtében egyre zsugorodnak az ember által érintetlen élőhelyek, egyre közelebb kerülnek az emberekhez a vírusgazda vadállatok, ezért egyre több lesz az úgynevezett átterjedési esemény (angolul: spillover), azaz amikor állatokról emberekre ugranak át vírusok (mint az történt az új típusú koronavírus esetében is). Ez a helyzet pedig a majomhimlőnek kedvez. 

Ilyen, a mostanihoz hasonlóan nagy visszhangot kapott spillover esemény volt egyébként az Egyesült Államokban, ahol 2003-ban házikedvencként tartott prérikutyák fertőztek meg embereket. Akkor a járványügyi nyomozás kiderítette, hogy a prérikutyák gazdái Ghánából hozattak patkányokat is, azok fertőzték meg a prérikutyákat, és a prérikutyákat simogató emberek így kapták el a majomhimlőt, az USA történetében először. 

A virológusok szerint az ehhez hasonló esetlegességek miatt sem lehet megjósolni, hogy a jövőben hol és mikor bukkan fel egy-egy új (vagy éppen jól ismert) vírus. Minden olyan vírus, amely állatokban terjed és átvihető az emberekre, potenciálisan új világjárványt okozhat, ha mutálódik és halálosabbá vagy könnyebben átvihetőbbé válik. Ettől függetlenül rettegni, görcsbe rándulni nem szabad, viszont nem árt, ha felkészülten, tájékozottan tekintünk a várható víruskitöréses események elébe. 

Nyitókép: majomhimlőre figyelmeztető infomációs kijelzők a jakartai repülőtéren, 2019-ben – Fotó: Anton Raharjo/Anadolu Agency/Getty Images