Élő választási műsorral jelentkezik az RTL! 20:50-től Baló György várja Önöket, aki szakértőkkel elemzi az adatokat. A műsort a rtl.hu/valasztasok oldalon és az rtlmost.hu-n élőben is követhetik!    

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Felülvizsálat, kilépés a szerződésből? Mi a tervük az ellenzéki pártoknak Paks 2-vel?

Összesen 19 választási vitát szerveztünk, a kormánypártok egyiket sem vállalták, de azért így is sok mindent megtudtunk az országról és az ellenzéki pártok terveiről. Ez a huszadik vita. Miért szavazzunk az adott pártra, mit várhatunk tőle?

Április 8-án este élő választási műsorral várja nézőit az RTL Klub.  

A Mérték Médiaelemző Műhely az RTL Magyarország felkérésére a kampányidőszak kezdetétől elemzi az RTL Híradó adásait, emellett – összehasonlításképpen – két másik országos csatorna: a TV2 és a közszolgálati Duna TV esti hírműsorait.

Jó ideje gond Magyarországon, hogy sorra néptelenednek el a falvak. Az ukrán határ mellett mégis, több település népessége is brutális növekedésnek indult. Legalábbis papíron. Van olyan családi ház, ahová 100-nál is több ukrán-magyar kettős állampolgár jelentkezett be. Bár soha senki nem látta őket, abban viszont biztosak a környékbeliek, hogy a vasárnapi választásokon ott lesznek, és szavaznak majd.

Három ellenzéki képviselő ismertette pártja választási programját a közoktatásról. Sok javaslat felmerült, de ezzel együtt a kérdés is, honnan lesz pénz minderre.

Kunhalmi Ágnes, MSZP, Arató Gergely, DK és Szabó Szabolcs, az Együtt politikusai számokban válaszoltak arra a kérdésre, hogy hány éves kor lenne az általános tankötelezettség, mikor kezdődjön a tanítás, és, hogy 8 vagy 9 osztályos legyen az általános iskola.

Kulka János színművész is csatlakozott az RTL Magyarország Persze hogy szavazok! elnevezésű kampányához.

Habár 6 kihívója is van a regnáló orosz elnöknek, Vlagyimir Putyin győzelme a mai orosz elnökválasztáson biztosra vehető. Legnagyobb riválisa nem is indulhatott a szavazáson. A kérdés csak az: milyen magas lesz a részvétel, és hány százalékkal nyer Putyin. Mindeközben választási megfigyelők szabálytalanságokról számoltak be.  

Hogy kerül Kelemen Anna a Házon kívülbe? Merthogy egy olyan celebről van szó, akiről leginkább a külseje, a botrányai vagy a pornó juthat eszünkbe. Kelemen Anna nemrég jelentette be, hogy indulna képviselőjelöltnek, mert a politika orális műfaj, és abban szerinte ő a legjobb.

A legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzon, aki kormányváltást akar. Ezt hangoztatják napok óta a vezető ellenzéki politikusok. De hogy honnan tudják majd a szavazók, hogy ki a legesélyesebb, arról egyelőre nem beszélnek. Közben a frissen megválasztott hódmezővásárhelyi polgármester azt mondja, csak az MSZP-től a Jobbikig tartó összefogással lehetne leváltani a Fidesz-kormányt. Azt, hogy egyetlen ellenzéki jelölttel kell majd áprilisban a kormánypárti jelöltnek megküzdenie, pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor sem zárta ki.

Az MSZP volt önkormányzati képviselője függetlenként indul a választásokon, miközben 6 milliárdos költségvetési csalással gyanúsítják. Miután leadta a szükséges mennyiségű ajánlást, automatikusan mentelmi jogot kapott és kiengedték a börtönből, délután viszont a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette a mentelmi jogát. Arról, hogy a politikusnak újra börtönbe kell-e vonulnia, a bíróság dönthet.

A hatalom részeseként milyen lenne a Jobbik, a DK és a Momentum bér- és foglalkoztatáspolitikája? Terveznek-e nagyarányú béremelést, és ha igen, miből? Mit kezdenének a közmunka-programmal? A szakképzéssel és a felnőttképzéssel? Hogyan lehetnénk összeszerelő üzemből a digitális ipar képviselői? A választási vitasorozat résztvevői: Orosz Anna, Momentum, Gyöngyösi Márton, Jobbik és Székely Sándor a Demokratikus Koalíció képviselője.

Mind a 106 Fidesz-KDNP-s egyéni jelölt összegyűjtötte az induláshoz szükséges 500 aláírást három nap alatt, ezt a párt kommunikációs igazgatója közölte. Így hivatalosan is állíthatnak országos listát.

Ágoston László fiatal operaénekes igencsak érdeklődik a közélet iránt, nemrég a saját konyhájából posztolt egy videót, amiben poharak segítségével, konyhanyelven magyarázta el, szerinte miért igazságtalan a választási rendszer: hogy lett kétharmada a Fidesznek úgy, hogy nem a szavazók kétharmada választotta őket.

A politika lényegéhez tartozik az ellentétes vélemények érdemi, kulturált vitája, ám ilyesmi Magyarországon lényegében nincs. Pedig választások előtt még nagyobb szükség van vitákra. Ezért a Magyarul Baló műsora választási vitasorozatot kezd. A kormánypártok részvételére nem számíthatunk, hiába hívtuk őket is. Így minden műsorban 3 ellenzéki párt politikusai vitáznak egy-egy témáról. Az első téma: a határon túli magyarok. A résztvevők: Szávay István Jobbik, Mesterházy Attila MSZP és Molnár Csaba DK. 

Elkezdték kézbesíteni az április 8-i országgyűlési választásra szóló értesítőket a magyarországi lakcímekre. A külhoni szavazókat jellemzően e-mailben értesítik a nyilvántartásba vételről. Közben az interneten terjed Áder János 1993-as parlamenti beszéde, amelyben azt mondja, hogy a FIDESZ nem támogatja a külföldön élő magyarok szavazati jogát.

Nagyobb esélye van egy független jelöltnek, mint egy pártpolitikusnak – ezzel indokolta visszalépését Mesterházy Attila. A szocialisták egykori miniszterelnök-jelöltje Kész Zoltán javára mond le az egyéni képviselő-jelöltségről Veszprémben.

Mindenki éljen szavazati jogával a választásokon – erre bíztat a korábbi kormányok tagjaiból most alakult Válasszunk! 18 csoport. Nem párt és nem árnyékkormány: eltérő gondolkodású személyiségek összefogása, akik azt akarják országosan népszerűsíteni, hogy minden választókerületben egyetlen erős ellenzéki jelölt legyen a kormánypárt ellenfele. De, hogyan? 

Besegítene az ellenzéki összefogásba és egy közös kormányprogram megírásába egy frissen alapított csoport, aminek ismert bal- és jobboldali közszereplők a tagjai. A Válasszunk! 2018 tagjai között van Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, Andor László korábbi uniós biztos és Holoda Attila, az Orbán-kormány egykori energetikai államtitkára is

Újra levelet küld a miniszterelnök. A Híradónk birtokába került tervezet szerint ezúttal a határon túli magyar állampolgároknak. Arra bíztatja őket, hogy regisztráljanak és vegyenek részt a jövő évi választásokon. A Demokratikus Koalíció szerint a miniszterelnök megint szavazatokat vásárol az adófizetők pénzén.  

A 2014-es választások óta úgy tűnik, az MSZP csak keresi önmagát. A szocialisták már nem a második legerősebb párt. Felmérések szerint ugyanis az MSZP-t rendre megelőzi a jelenleg szintén gondokkal küzdő Jobbik. Fél évvel a 2018-as választások előtt már az sem biztos, hogy az MSZP a baloldal legerősebb pártja tud maradni.

12 párt közül lehetett választani 1990-ben. Lufik, kitűzők és plakátok, amelyeket meg is lehetett vásárolni. Persze nem mindenkinek. Miért pont a narancs, hova szálltak a szabad madarak, és ki nevezte először kamikaze pártnak az MDF-et.

Egymás ellen indulna a Momentum Mozgalom és az Együtt elnöke a jövő évi választáson. Fekete-Győr András és Juhász Péter is ugyanott, Budapest I. számú választókerületében szeretne képviselői mandátumot szerezni. Juhász Péter azt mondja, a Momentumos politikusnak vissza kellene lépnie, ugyanis csak így lenne esélye az ellenzéknek a Fidesszel szemben. Fekete-Győr András szerint viszont vele jobban tudnak azonosulni a konzervatív szavazók, ezért még korai visszalépésről beszélni.

Nem hagynak lehetőséget az ellenzéki pártoknak köztéri politikai hirdetések közzétételére az önkormányzatok - ettől tart az Együtt. A párt szerint így a kampányban ők mindössze óriásplakátokon tudnak majd reklámozni, drágán. Az önkormányzatoknak októberig kellett módosítaniuk a helyi reklámokra vonatkozó szabályokat, és az Együtt tapasztalatai szerint sokszor születnek tiltó szabályok. A kormány azt mondja, a szabályok betartásával óriásplakáton mindenki hirdethet majd.

Több tízezer forint pluszra számíthat egy átlagnyugdíjas idén - a Portfólió számítása szerint. Novemberben, most először kapnak majd prémiumot a 3 és fél százalékot meghaladó gazdasági növekedés miatt. Emellett nyugdíj korrekcióra is számíthatnak, mert a tervezettnél nagyobb az infláció. Sőt, várhatóan idén karácsonyra is küld Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak a kormány. Az Együtt szerint a választások miatt kezdett osztogatásba a kabinet. 

A legfrissebb adatok szerint háromszázezer határon túli magyar szerepel a Nemzeti Választási Iroda névjegyzékében, vagyis ennyien biztosan szavazhatnak a jövő évi választáson. Közben a külföldön dolgozó magyarok legkorábban majd csak januártól kérhetik a regisztrációjukat. Erről a Magyar Nemzet írt. A szocialisták szerint szándékosan nehezíti a külföldön dolgozó magyarok szavazását a kormány. A Közös Ország Mozgalom igazságosabbá tenné a választási rendszert, de Lázár János miniszter azt mondta, a választásig már nem változtatnak rajta.

Nem tudja felvenni a versenyt a Fidesz kampányával az ellenzék. Ezt mondják a pártok, és a híradó által megkérdezett választási szakértő is. László Róbert szerint a jogszabályok nem tiltják, hogy kampányidőszakon kívül olyan egyértelmű kampányüzeneteket juttassanak el a választókhoz, mint a kormánypárt két napja kezdődött telefonos akciója. Az ellenzék viszont pénz és médiafelület híján nem tud válaszolni. Az LMP társelnöke úgy látja: az egyenlőtlen helyzet igazságtalan választáshoz vezet.

Vereséggel felérő győzelem - elvesztették a brit konzervatívok az eddig meglévő többségüket a parlamentben. A csütörtöki előrehozott választások után Theresa May pártja a Demokratikus Unionista Párt segítségével alakíthat kormányt. A kormányfő azt közölte, a brit uniós tagság megszüntetéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően, 10 nap múlva elkezdődnek. Ellenfelei szerint May elvesztette hitelességét és fel kellene hagyni a Brexittel.  

Az Egyesült Királyság, ahol Theresa May miniszterelnök úgy érezhette, nem elég masszív jelenlegi abszolút parlamenti többsége a bonyolultnak ígérkező brexit tárgyalásokhoz és, noha várhatott volna 2020-ig, hirtelen választásokat írt ki. Azt is remélhette, hogy történelmi mélypontjára zuhan fő ellenfele, a brit munkáspárt. A brit kampányok általában rövidek. Ez a kampány elvileg arról szólt volna, milyen megállapodásrendszert kössön, köthet a brit kormány az Unióval – de erről alig esik szó. De akkor miről szól a kampány?

Szerda óta folyamatosak a zavargások a török városok utcáin. Mivel a török választási bizottság elutasította az elnöknek teljhatalmat adó népszavazási eredmény megsemmisítésére vonatkozó indítványokat.

Az Európai Unió jövője, meglehet fennmaradása szempontjából az őszi német választások előtt meghatározó lehet az április végi francia elnökválasztás, amelynek mezőnye vasárnap végleges lett: a jelenleg kormányzó szocialisták előválasztásának győztese a 49 éves Benoit Hamon volt oktatási miniszter, de nem lényegtelen, hogy a szavazáson fele annyian vettek részt, mint 5 évvel ezelőtt. A szocialista pártot erősen sújtja, hogy a jelenlegi elnök, Francois Hollande népszerűsége történelmileg a legalacsonyabb szinten áll. Ezért nem is indul a választáson. Európa tétjét akár úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a Brexit és Donald Trump győzelme után fenyegethet-e a „Frexit” – egy esetleges francia népszavazás az uniós tagságról.

Európát elsősorban azért foglalkoztatja az amerikai választási kampányt ért hekkertámadás, mert attól tart, hogy ugyanez történhet az idei, sorrendben holland, francia, majd német választásokkal. Hogy mennyire befolyásolta az amerikai elnökválasztásokat a hekkelés? Többek között erről beszélget Baló György Krasznai Csaba kibervédelmi szakértővel és Keleti Artúr kiberbiztonsági szakértővel.    

Nem sok esélye van az ellenzéknek a holnapi parlamenti választáson Oroszországban. Mindent bevet a hatalom: rendőri zaklatásra éppúgy van példa, mint titkosszolgálati megfigyelésre. Elemzők szerint azonban a népszerűsége csúcsán lévő Putyin elnök pártja enélkül is toronymagasan nyerne. Hiába stagnál a gazdaság, és csökken az életszínvonal, a birodalmi érzés feltámasztása kárpótolja a választók többségét.

Lengyelország, az unió hatodik legnagyobb gazdasága.  Európa egy része sziszeg, egy másik része bizonyára örül a néhány mandátumos többséggel rendelkező, kéthónapos varsói kormány döntéseinek. Tételesen eddig annyi történt, hogy közvetlen kormányirányítás alá került a lengyel közmédia - a hírügynökség eddig még nem - és a kormánypárt embereivel töltötték fel az alkotmánybíróságot.  Lengyelország szomszédságában a német politika érezhetően nem lelkes, de szokása szerint visszafogott, ám az Európai Bizottság szerdai ülésén szerepel egy úgynevezett tájékozódó vita arról, mennyire tartja meg Lengyelország az unió alapvető értékeit. Akadnak vezető politikusok, akik attól tartanak, hogy Lengyelország a következő Magyarország.  Mit gondol a lengyel fejleményekről Jaczek Dzsidzsina, a piacvezető lengyel hetilap újságírója?

50 milliárd forintot, háromszor annyi pénzt kap a Vajdasági Magyar Szövetség a kormánytól, mint amennyiből a Budapest környéki települések közlekedését meg lehetne oldani - ezt állítja az Együtt. A párt szerint egyértelműen politikai célokból támogatja az Orbán-kormány épp most Pásztor István pártját - hiszen tavasszal tartományi választások lesznek Szerbiában.

Egyetlen körzetben sem tudott nyerni a regonális választásokon a szélsőjobboldali Nemzeti Front Franciaországban. Marine Le Pen pártja az első fordulóban még történelmi sikert ért el, a másodikra viszont összefogtak ellenük a szocialisták és a köztársaságpártiak.

Az általános európai jobbratolódás közepette a szakértőket nem lepi meg, hogy Lengyelország választói a 8 évvel ezelőtt megbukott pártot hívták vissza. Pedig a lengyel gazdaság a válság éveit is beleértve folyamatosan fejlődött, 8 év alatt 24%-kal nőtt. A Jog és Igazságosság Pártja 232 mandátummal egyedül is képes lenne kormányt alakítani, a 460 tagú képviselőházban, ez 1989 óta nem fordult elő Lengyelországban.  Az eddig kormányzó Polgári Platform 137 mandátumot szerezhetett ez zuhanás a négy évvel ezelőtti 207-hez képest.  A baloldal pártszövetséggel próbálkozott, s így a szavaztok 8%-át kellett volna elnyernie ahhoz, hogy bejusson a varsói képviselőházba, de ettől fél százalékkal elmaradt és így 1989 óta először nincs baloldali párt a lengyel törvényhozásban. Mi történt és mi fog történni? A lengyelországi választást értékeltük.

Átütő jobboldali győzelem a lengyel választásokon az elmúlt évek látványos gazdasági fejlődése ellenére. A baloldal elhullott. Női miniszterelnök vált női miniszterelnököt - ez Európában egyedülálló. A kérdések egy része: mit ígér és mire készül az új kormány? Milyen lengyel-orosz és lengyel-német viszony alakulhat? És - Lengyelország és az Európai Unió.

A gazdasági válság és a menekültválság Görögországban találkozik. A különbség - egyebek mellett - annyi, hogy a görög gazdasági és pénzügyi válsággal mindennél intenzívebben foglalkozott az Európai Unió az elmúlt hónapokban, a menekült- és migrációs válsággal talán mindennél kevésbé intenzíven. Bár ez a héten változhat. Görögországot továbbra is Törökországból érkező menekülők és migránsok tízezrei hagyják el. Vasárnap - az idén már másodszor - választások voltak.

Orbán Viktor bejelentette, 2018-ban ismét indul a miniszterelnökségért, köztársasági elnök viszont biztosan nem lesz belőle. Mindezt Székesfehérváron kérdésre válaszolva közölte, hozzátéve, alig várja, hogy újra indulhasson a 2018-as választáson. Az LMP szerint az országnak Orbán Viktor játszmái helyett a problémák megoldására lenne szüksége.

Világszerte figyelnek a csütörtöki brit választásokra. Azért is, mert a világ hatodik legnagyobb gazdaságáról és egyik pénzügyi központjáról van szó, azért is, mert az eredmény példátlanul szoros is lehet – és ennek megfelelően intenzív a kampány is. Mi még azért is figyelünk, mert az Egyesült Királyságban több százezer magyar dolgozik. A két főszereplő David Cameron miniszterelnök és kihívója, Ed Milliband.

A politikusok nem, csak az aktivisták kampányoltak Tapolcán, pedig a törvény szerint már nincs kampánycsend. A részvételi arány - az eddigi adatok alapján - elmaradt a tavaly tavaszi országgyűlési és az idén februári veszprémi időközi választástól is. A körzetben Lasztovicza Jenő, fideszes képviselő halála miatt kellett időközi választást tartani.