Korrupcióellenes intézkedésekre irányuló ajánlásokat is tartalmaz az Európai Bizottság ajánlása.

Kilenc hónap után lejár a vakcinaigazolványok érvényességi ideje az Európai Unióban. Erről kedden határozott az Európai Bizottság. A döntés kötelező érvényű a tagállamokra. Ez azt jelenti, hogy aki nem adatja be a harmadik oltást, annak 270 nappal a második dózis után érvényét veszti az uniós igazolványa. Orbán Viktor miniszterelnök kedden beszélt arról, hogy a magyar kormány is hasonlót tervez januártól.

A harmadik legalacsonyabb a magyar bérköltség az Unióban - az Eurostat friss jelentése szerint. Ez adókkal együtt átlag 3550 forint óránként, ennél kevesebbe csak Romániában és Bulgáriában kerülnek a dolgozók. A miniszterelnök 4 és fél éve azt ígérte, vége az olcsó munkaerő korszakának. A DK most újabb kivándorlási hullámtól tart a másokhoz képest alacsony fizetések miatt.

Közel 8 millió uniós vakcina érkezhet Magyarországra a következő három hónapban, ez derült ki az állam- és kormányfők csütörtöki megbeszélésén. Orbán Viktor viszont csak arról beszélt, hogy Magyarország a keleti vakcináknak köszönheti jó helyzetét. Pedig eddig is a Pfizer szállította a legtöbb vakcinát Magyarországra, és a következő negyedévben egymaguk többet küldenek, mint amennyit a már meglévő keleti forrásoktól várhatunk.

Álvita az uniós oltási igazolásról szóló diskurzus - ezt mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte, mire az unió elfogadja az Európai Bizottság javaslatát, Magyarországon már beoltanak annyi embert, hogy a kérdés nem lesz aktuális. Az uniós okirat, amely utazáskor mentesíthet majd a karantén alól, a tagállamokra bízza, elfogadják-e az unió által nem engedélyezett vakcinákat.

Egymillió kínai vakcina beszerzéséről állapodott meg a kormány, a külügyminisztert pedig azzal bízta meg, hogy az unión kívülről szerezzen oltóanyagot. Szijjártó Péter egyenesen botrányosnak nevezte az uniós vakcinabeszerzést, szerinte az Európai Bizottság hibájából akadozik az oltóanyag-ellátás. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője a Híradónak azt mondta: nem a bizottságon, kizárólag a gyártókon múlik, mikor lesz több vakcina.

Beruházások maradhatnak el, ha a kormány megvétózza az uniós költségvetést - ezt mondta az RTL Híradó által megkérdezett szakértő. Az szerinte nem fordulhat elő, hogy uniós támogatás nélkül marad az ország. A miniszterelnök az állami hírügynökséggel azt közölte, a jogállamisági feltételek a bevándorlás engedéséről szólnak. Az ellenzéki pártok szerint ez a magyarázat zavaros, a kormány túszul ejtette az unió költségvetését.

Megvétózza a magyar kormány az Unió következő hétéves költségvetését és a koronavírus-járvány kezelésére létrehozandó mentőcsomagot. Erről Orbán Viktor levélben is tájékoztatta Európa vezető politikusait. Így döntöttek a lengyelek is. A két kormánynak az a problémája, hogy a tagállamok többsége és ez Európai Parlament is jogállamisági kritériumokhoz kötné az uniós támogatások kifizetését. A Momentum szerint Orbán Viktort csak a saját hatalma érdekli.

Uniós jogot sért a lex CEU-nak nevezett törvény - ezt mondta ki az Európai Bíróság. Az ítélet szerint a magyar állam több jogsértést is elkövetett a felsőoktatási törvény módosításával, ami miatt a CEU végül Bécsbe költöztette az Amerikában akkreditált képzéseit. Az egyetem rektora azt mondta: bebizonyosodott, hogy az európai jogrenddel összeegyeztethetetlen a felsőoktatás szabadságának a korlátozása. Varga Judit igazságügyi miniszter pedig úgy reagált: elfogadhatatlan, hogy a CEU előnyösebb helyzetben legyen a magyar egyetemeknél.

Itt az ideje szedelőzködni a 2022-es nagy küzdelemre - ezt üzente Orbán Viktor a kormánypárti Magyar Nemzetben írt esszéjében. A miniszterelnök szerint a baloldal vezére Gyurcsány Ferenc, pénzügyi támogatójuk Soros György, az ellenzék többi része pedig: "betöltve, mint a kolbász." Orbán Viktor szerint jelenleg Európában a globális pénzügyi elitek és a nemzeti gondolkodásúak küzdelme zajlik. Gyurcsány Ferenc a parlamentben úgy reagált: az Unió soha nem lesz olyan, mint amilyennek Orbán Viktor szeretné látni.

Az Unióban a második leggyengébb a magyarországi életszínvonal- az unió statisztikai hivatalának friss összehasonlítása szerint. A magyarok tényleges fogyasztása mindössze 62 százalékát érte el tavaly a 28 tagállam átlagának. A horvátokkal egy szinten, már csak a bolgárokat előzzük meg, a románok is lehagytak minket. A GKI szerint főleg, mert máshol jobban emelkedtek a jövedelmek.

Történt, hogy egy brit miniszterelnök mindenféle külső kényszer nélkül népszavazást írt ki az Egyesült Királyság uniós tagságáról. Meglepetésre győztek a kilépéspártiak. David Cameron gyorsan lemondott, utóda Theresa May azzal szembesülhetett, hogy semmiféle terv vagy forgatókönyv nincs a brit kilépésre. Mi legyen? Szabályozott vagy szabályozatlan kilépés? A példa nélküli brit politikai válság Európa figyelmének fókuszában.

Sok a probléma az utóbbi években felszerelt LED-es utcai lámpákkal. Az ott élőknek a sötéttel van komoly bajuk, az unió csalás elleni hivatalának viszont az itthoni közbeszerzésekkel. Azokkal, amelyeknek fő nyertese az Elios nevű cég volt, amely egy időben Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének résztulajdonában állt.

Kedden 142 igen és 3 nem szavazat mellett az országgyűlés elfogadott egy határozati javaslatot, egy másik, európai parlamenti határozattal szemben, ami fideszes előterjesztők szerint a Soros-terv végrehajtásáról szól. Kis csavar a történetben, hogy a kötelező kvótákat Soros György is ellenzi. A kormány mégis arról beszél, hogy a kötelező kvótákkal az Európai Unió az úgynevezett Soros-tervet hajtja végre. Vendégek: Hollik István, KDNP-s országgyűlési képviselő, a Soros-terv elleni határozati javaslat egyik beterjesztője és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.

Alaposan megnézték a felcsúti kisvasutat az Európai Parlament ellenőrei. Hogy mire jutottak, azt csak holnap árulják el. Az ellenőrző bizottság alelnöke mindössze annyit mondott: mindenféle információt kaptak, de nem kaptak meg minden információt a beruházással kapcsolatban. A fideszes EP-képviselő szerint viszont mindent rendben találtak az ellenőrök.

Az Európai Unió Bírósága ma 60 oldalas ítéletében elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét a bevándorlási kvóta ellen. A döntés szerint be kell fogadni 1294 menekültet és itt kell elbírálni menedékkérelmüket. Magyarország és Szlovákia oldalán Lengyelország, ellenünk az Európai Bizottság és hét uniós tagország, közöttük Németország és Franciaország is beavatkozott a perbe. A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a döntést, a szlovákok azt mondják, tudomásul veszik, tiszteletben tartják és tanulmányozzák.

Brüsszel a terroristák oldalára állt, Soros György maffiaszerű hálózatot működtet, a kormány magyar Magyarországot és európai Európát akar - egyebek mellett erről beszélt az Országgyűlésben Orbán Viktor. A miniszterelnök a nemzeti konzultáció eddigi eredményeit értékelve arra jutott: a magyarok nem akarják, hogy az Európai Unió beleszóljon a bevándorlás- vagy az adópolitikába. Az ellenzéki felszólalók az egészségügy rossz helyzetére és a korrupcióra hívták fel Orbán Viktor figyelmét.

Tanuljunk együtt az unióról a Nemzeti Konzultáció alkalmából! A Brexit sokkolja a menekültválsággal amúgy is küszködő Uniót. Vannak országok, amelyek több Európát, erősebb integrációt akarnak – mások ezt ellenzik. Például a magyar kormány, amely azt kéri, állítsuk meg Brüsszelt egy nemzeti konzultáció segítségével.

Az Európai Unió jövője, meglehet fennmaradása szempontjából az őszi német választások előtt meghatározó lehet az április végi francia elnökválasztás, amelynek mezőnye vasárnap végleges lett: a jelenleg kormányzó szocialisták előválasztásának győztese a 49 éves Benoit Hamon volt oktatási miniszter, de nem lényegtelen, hogy a szavazáson fele annyian vettek részt, mint 5 évvel ezelőtt. A szocialista pártot erősen sújtja, hogy a jelenlegi elnök, Francois Hollande népszerűsége történelmileg a legalacsonyabb szinten áll. Ezért nem is indul a választáson. Európa tétjét akár úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a Brexit és Donald Trump győzelme után fenyegethet-e a „Frexit” – egy esetleges francia népszavazás az uniós tagságról.

A menekült kérdés Európát alapjaiban rengette meg. Megerősödtek a szélsőség pártok, lezárták a határokat, és egymással veszekedtek a politikusok. Sokan a schengeni határok megszűnéséről és Európa széteséséről beszélnek.

Az unió 28 tagországa közül Magyarország a 21-ik a korrupciós ranglistán, tehát csak hét országot előzünk meg. A kormány szerint eredményes harc folyik a korrupció ellen. A 2006-tól 2010-ig tartó időszakhoz képest 2010 és 2013 között lényegében több mint háromszorosára nőtt különféle korrupcióval kapcsolatos feljelentések elutasításának aránya.

Európa-szerte ezt keresik. Az Unió egyelőre nem találja. Egy magyar védelmi kutatóközpont most javaslatcsomaggal állt elő, amely igyekszik a válsághalmaz minden elemét tekintetbe venni. A tanulmánnyal sokat foglalkozik a média, de vita még nem volt róla. Majd most. Ugyanis egy ismert biztonságpolitikus azt írja: ez nesze semmi, fogd meg jól.  

Orbán Viktor szerint az uniós bevándorlás-politika abszurd, a bevándorlók befogadása és kvóta szerinti szétosztása, idézzük: őrültség.

Távozzon az Európai Unióból, aki bevezeti a halálbüntetést - ezt mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző elnöke az ATV-nek a magyar kormányfő kezdeményezéséről. Orbán Viktor európai vitát sürget a halálbüntetésről, és tagországi hatáskörbe adná a visszaállításról szóló döntést. A miniszterelnök másfél hete Martin Schultznak, az Európai Parlament elnökének még azt ígérte Magyarország nem tervezi a bevezetést. Péntek reggel az állami rádióban viszont már arról beszélt, hogy idézem: ha másképp nem megy, be kell vezetni a halálbüntetést.

Orbán Viktor fogorvosának cégei nyertek három olyan európai uniós pályázatot is, amelyeket az Európai Bizottság kritizált. Ez a három is szerepel abban a 19-ben, amelyek miatt felfüggesztették a támogatások kifizetését. A Világgazdaság hozta nyilvánosságra a listát, amely szerint az unió által szúrópróbaszerűen vizsgált pályázatok harmadánál találtak problémát.

Szerencséje volt Mészáros Lőrincnek. Tavaly októberben kezdett új, 600 millió forintos sertéstelepet építeni a felcsúti polgármester, éppen akkor, amikor a kormány engedélyt kért az Uniótól, hogy kétszeresére emelhesse az anyakocák után fizetett állami támogatást.